Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.

Az előadások a következő témára: "Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség."— Előadás másolata:

1 Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.
Az alapsokaság vizsgált elemeit mintának nevezzük. Ha a minta hűen tükrözi a valóságot, akkor reprezentatív mintáról beszélünk. Statisztikai mintán – matematikailag – n számú, megegyező eloszlású (valószínűségi) változók összességét értjük.

2 Közepek A minta (sokaság) elemeinek számtani közepét, a minta középértékének, vagy empirikus középnek nevezzük. (Átlagnak is szokták nevezni!) A minta legkisebb, és legnagyobb elemének számtani közepe a minta középpontja. Módusznak nevezzük a mintában legtöbbször előforduló adatot.

3 A medián Páratlan számú elem esetén:
Egy rendezhető adathalmaz elemeit növekvő sorrendbe állítjuk, és kiválasztjuk a középső elemét. Páros számú elem esetén: A középső két szám átlagát nevezzük a minta mediánjának.

4 Várható érték Tapasztalati várható érték:
„Kézi” számolás esetén az adatokat osztályokba soroljuk. Ha egy osztálybeli minta gyakorisága fj és A az alkalmasan megválasztott osztályközép B az osztályok szélessége, akkor

5 Szórásnégyzet - szórás
Mintavétel empirikus (tapasztalati) szórásnégyzetének a mintaelemek középértéktől való eltérésnégyzeteinek átlagát értjük. Korrigált szórásnégyzet: Osztályok esetén:

6 Gyakoriság, relatív gyakoriság
Osztályokba sorolásnál, egy osztályba eső adatok számát gyakoriságnak nevezzük. Az osztályok a hozzájuk tartozó gyakoriságokkal együtt alkotják a minta gyakorisági eloszlását. Ha az elemek száma helyett, a minta osztályának (százalékos) arányát adjuk meg, akkor relatív gyakoriságról beszélünk.

7 Hisztogramm

8 Empirikus eloszlás függvény