Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaEdit Pásztorné Megváltozta több, mint 10 éve
1
23, 24. Távközlő Hálózatok előadások 2006. máj. 10-11.
2
2 0.2 A tárgy felépítése 0. Bevezetés 1. Távközlő hálózati architektúrák Hívószámkiosztás, analóg és digitális telefonhálózati architektúra 2. Kapcsolástechnika 3. Jelzésrendszerek Előfizető és központ közötti, központok közötti, VoIP 4. IP szélessávú hozzáférési technikák Analóg vonali modem, ADSL, xDSL, kábel-TV, stb. 5. Gerinchálózati technikák PDH, ATM, MPLS, SDH, stb. 6. Mobil távközlő rendszerek GSM, UMTS, műholdas rendszerek, mobil számítógép hálózatok 7. Jelátviteli és forgalmi követelmények. Kodekek 8. Az információközlő hálózatok felépítésének elvei (kimarad!) 9. Távközlési protokollok Csopaki Gy. Németh K. Cinkler T. Németh K. Csopaki Gy. Németh K.
3
3 Jelátviteli és forgalmi követelmények Információtípusok, jelek és hálózatok Beszédátviteli követelmények Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Beszédkódolók Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban Jelátviteli és forgalmi követelmények
4
4 Henk-Németh jegyzetben! Átviendő jelek bemutatása, specifikálása Jel: átvitt információ reprezentálása Minőségi paraméterek megadása Sok jel együtt: forgalom Forgalom: jelek összességének hálózaton való megjelenése Forgalmi követelmények megadása Ezek hálózatonként mások-mások Cél: tudjuk, mire kell a hálózatot tervezni/méretezni Jelátviteli és forgalmi követelmények
5
5 Információtípusok, jelek és hálózatok Beszédátviteli követelmények Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Beszédkódolók Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban Információtípusok, jelek és hálózatok
6
6 Információforrás: ember vagy gép Információtípus például: beszéd, párbeszéd zene (beszédhez hasonló, magasabb minőségi követelmények) állókép mozgókép szöveges üzenet (pl. távirat, SMS, e-mail) mérési adatok bináris adat (pl. fájl, weblap, stb.) Információtípusok, jelek és hálózatok
7
7 Jel: információ reprezentálása Jeltípus például: Analóg jelek: analóg beszédjel analóg zenei jel analóg mozgókép digitális jel analóg csatornán FDM nyalábolt analóg jelek tápáram Digitális jelek: digitalizált beszédjel digitalizált zenei jel digitalizált mozgókép bináris adatok (bitsorozat) TDM nyalábolt digitális jelek hálózati jelzések Információtípusok, jelek és hálózatok
8
8 Kétféle hálózat: Egyetlen jeltípus átvitelére tervezték pl. távbeszélő-hálózat, kábeltévé-hálózat Ezeken lehetséges: elsődleges v. másodlagos adatátvitel Elsődleges: erre tervezték pl.: beszéd, TV műsor Másodlagos: nem erre tervezték pl.: adatátvitel Integrált (multiservice, többszolgáltatásos): több jeltípus átvitelére tervezték pl.: ISDN, GSM Információtípusok, jelek és hálózatok
9
9 Jelátviteli és forgalmi követelmények Információtípusok, jelek és hálózatok Beszédátviteli követelmények Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Beszédkódolók Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban Beszédátviteli követelmények
10
10 Többségében ITU szabvány De itt csak a lényeg 1. Érthetőség Elsődleges követelmény: mondatérthetőség: 95-97% Azaz kb. 60-70% szótagérthetőség Ez nem elég könnyen mérhető: „műszakibb” követelményekre fordítjuk ezt le Megj.: „nincs magasan a léc” Beszédátviteli követelmények
11
11 2. Sávszélesség Emberi fül: max. 20 Hz -- 20 kHz 300 Hz -- 3400 Hz: 99,9% mondatérthetőség ha minden más paraméter tökéletes 3. Csillapítás miért... 30-40 dB Szerencsére: a 2/4 huzalos átalakításnál egyébként is fellép csillapítás Beszédátviteli követelmények
12
12 bemeneti teljesítmény: P 1 ki meneti teljesítmény: P 2 csillapítás (a): erősítés (A): megj.: elektronikában: P=U 2 /R (U: effektív érték) ekkor ha R 1 =R 2 : dB: dimenzió nélküli szám, csak jelölés (mint a rad) Kitérő: decibel
13
13 4. Csillapításingadozás csillapítás változása a frekvencia fv-ében referencia fr.: 1020 Hz Beszédátviteli követelmények
14
14 5. Jel/zaj viszony hasznos jel teljesítménye / zaj teljesítménye nem érthető zaj: min. 10-20 dB érthető zaj: min 25-30 dB áthallás visszhang Beszédátviteli követelmények
15
15 6. Késleltetés szájtól fülig / egyirányú késleltetés összetevők: terjedési idő eszközök késleltetése limit: 250 ms GEO műholdaknál csak a terjedési idő 240-280 ms! lehet azért ilyenkor beszélni, csak lassan, megvárva a másik felet de: visszhang! visszhang keletkezik a vevőnél ez adott késleltetés felett zavaró a határ: 12,5 ms felette: visszhangelnyomás (lásd korábban) visszhangos kapcsolaton nagyon kellemetlen beszélni Beszédátviteli követelmények
16
16 7. Késleltetés ingadozása (jitter, delay variation) frekvencia szerint: magasabb hangok késleltetése kisebb régen volt tipikus sáv közepén +-30 ms, sáv szélén +-60 ms idő szerint (egy adott frekvencián): +-30 ms Beszédátviteli követelmények
17
17 8. Fázistolás Kis „Jelek és rendszerek” ismétlés: lineáris, invariáns, stabilis átviteli rendszerek h(t): válasz a Dirac-impulzusra H(jω): átviteli karakterisztika ω: körfrekvencia, ν: frekvencia; ω=2πν S gerjesztésre válasz: Y(jω)= H(jω) S(jω) Amplitúdókarakterisztika: Fáziskarakterisztika: Megj.: Periodikus jelekre: a ki és bemeneti fázisok különbsége a frekv. fv-ében -1-szeres: így egyszerűbb Tehát: Def. csoportfutási idő: Megj.: 3. 4.: csillapítás, csill. ingadozás: amplitúdókarakterisztika (reciprokának) jellemzői Beszédátviteli követelmények
18
18 8. Fázistolás Nézzük most a fáziskarakterisztikát! Alakhű átvitel: ki és bemeneti jelalak azonos T késleltetés, és A-szoros erősítés megengedett és (időeltolási tétel): ekkor: Beszédátviteli követelmények
19
19 8. Fázistolás Alakhű átvitel: ekkor: azaz a fáziskarakterisztika lineáris a csoportfutási idő konstans, és =T Hasonló karakterisztika megvalósítása a cél de: az emberi fül a fázistolásra nem, csak annak körfrekvencia szerinti a deriváltjára, azaz a csoportfutási időre érzékeny Beszédátviteli követelmények fázistolás alakhű átvitelnél
20
20 8. Fázistolás Az emberi fül a fázistolásra nem, csak annak körfrekvencia szerinti a deriváltjára, azaz a csoportfutási időre érzékeny Eltolhatjuk az ún. nullfrekvenciás fázistolással (φ 0 ) a görbét Csak az átvitt sávban kell lineáris karakterisztika Beszédátviteli követelmények Fázistolás távbeszélő-hálózatokban (a szemléletesség kedvéért a vízszintes tengelyen most a frekvenciát, és nem a körfrekvenciát ábrázoltuk)
21
21 8. Fázistolás Bár nem alakhű átvitel, a görbe meredeksége (csoportfutási idő) megadja a beszédinformáció késleltetését (6. pont) Ennek ingadozása a frekvenciafüggő késleltetésingadozás (7. pont) Beszédátvitel: csoportfutási időt specifikálják Adatátvitel: a fázistolás változását specifikálják Beszédátviteli követelmények
22
22 9. Frekvenciaeltolási hiba = additív frekvenciahiba a jel spektrumának eltolódása beszédátvitel: +-20 Hz adatátvitel (külön specifikálva!): +-7 Hz Főleg FDM rendszerekben Beszédátviteli követelmények
23
23 10. Multiplikatív frekvenciahiba megfelelő, ha: Beszédátviteli követelmények
24
24 11. Nemlineáris torzítás kimeneti és bemeneti jel erőssége nem konstansszoros (nem alakhű átvitel) tipikusan: Mérőszáma: teljes harmonikus torzítás (THD, Total Harmonic Distortion) Beszédátviteli követelmények
25
25 11. Nemlineáris torzítás teljes harmonikus torzítás def: bemenetre: max. amplitúdójú szinuszos jel kimenet torzított, összetevőire bontjuk (Fourier sor) Alapharmonikus: A 0 Felharmonikusok: A 1, A 2,... Ekkor: Távbeszélő hálózatokban: THD max. 10% (régen: 30%) Megj: Hi-Fi: ugyanez, ott 0,5-1% a jó függ az erősítéstől is: pl. 100 W-os erősítő 10W-on kevésbé torzít, mint egy 10-15 W-os Beszédátviteli követelmények
26
26 Jelátviteli és forgalmi követelmények Információtípusok, jelek és hálózatok Beszédátviteli követelmények Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Beszédkódolók Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése
27
27 Cél: hálózat méretezése Pl. 10 000 előfizető 10 000 ák. kapacitású központ Cél pontosabban: legkevesebb hány ák. kell, hogy a blokkolás adott érték alatt maradjon? Ehhez kell: forgalmi statisztikák pl. az előfizetők mikor, milyen gyakran, milyen hosszan beszélnek Ld. Tömegkiszolgálás c. tárgy Itt most csak egy kis áttekintés, a paraméterek megadása, végeredmény megcsillantása
28
28 Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Ehhez két leíró: X(t) -- [0,t] intervallumban beérkezett hívások száma Y(t) -- hívások tartásideje feltételek: független az előző kimenetelektől (OK), és a felhasználótól (!). Az időtől függhet. Ekkor elvileg végtelen kapacitású rendszer esetén kiszámíthatóak minden időben a forgalom (fennálló hívások száma) leírói. (végtelen kapacitás: gyakorlatban a felhasználók száma felső korlát) De ez túl nehéz, és nincs is rá szükség!
29
29 Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Ugyanis a tapasztalat a forgalomról: X(t) növekménye napjában kétszer stacionárius Bár egy „két púpú” görbe valószínű jobb modell lenne az ebédszünet figyelembe vételével Ráadásul az egyik a max. forgalmú időszak -- amúgy is erre méretezünk Erre az időszakra mondhatjuk, hogy a tartásidő eloszlása is független az időtől (azonos)
30
30 Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Ekkor jelentősen egyszerűsödik a modell: X(t) -- Poisson folyamat. Várható érték=param.= λ λ -- hívásgyakoriság [1/óra] Y(t) = Y -- exp. eloszlás. Várható érték=1/param.= h h -- átlagos tartásidő [perc] (!) A -- forgalomintenzitás A [1], de szokás Erl -lel (Erlang) jelölni Pl: egyéni előfizető λ = 3 [1/óra] h = 3 [perc] A = 3 [1/óra]* 0.05 [óra] = 0,15 [Erl] Pl: 10 000 vonalas központ λ = 20 000 [1/óra] h = 3 [perc] A = 20 000 [1/óra]* 0.05 [óra] = 1000 [Erl]
31
31 Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Innen: „legkevesebb hány ák. kell, hogy a blokkolás adott érték alatt maradjon?” Erlang B képlete P(n) -- mind az n vonal foglalt lesz: ez veszteséges rendszerre jó. Sorbanállásosra Erlang C -- bonyolultabb. Agner Krarup Erlang 1878 - 1929 dán matematikus, a forgalomelmélet megalapozója (A képlet egy 1917-es publikációjában jelent meg.)
32
32 Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Pl.: 3 alkalmazott egy irodában, mindegyik óránként átlagosan 3-szor 3 percet beszél. Kérdés: hány vonal kell a max. 5%-os blokkoláshoz? (1? 2? 3??) A válasz: λ = 3*3 [1/óra] h = 3 [perc] A = 3*3 [1/óra]* 0.05 [óra] = 0,45 [Erl] P(1)=31% P(2)=6,5% (sok!) ( P(3)=1%, ez modellezési hiba, hiszen: P(3)=0) azaz három vonal kell (!!) Pl. 1000 előfizető n vonalon: λ = 1000*3 [1/óra] h = 3 [perc] A = 1000*3 [1/óra]* 0.05 [óra] = 150 [Erl] Ekkor: Nagy előfiz. számra az elfogadható n A-hoz konvergál
33
33 Jelátviteli és forgalmi követelmények Információtípusok, jelek és hálózatok Beszédátviteli követelmények Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Beszédkódolók Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban Beszédkódolók
34
34 Beszéd digitalizálása: kodek (KÓdoló, DEKódoló), codec (COder, DECoder) Megj.: általában a kodek A/D -D/A átalakító, lehet pl. filmhez is Mi most csak beszédkódolókkal foglalkozunk Kodek: főleg fekete doboz (black box) szemlélet most Bővebb pl. Beszédinformációs rendszerek c. tárgy Beszédkódolók
35
35 Négyhuzalos rendszer: két érpár egy érpáron egyirányú jeláramlás Kéthuzalos rendszer ugyanazon az érpáron kétirányú jeláramlás Kodek mindig négyhuzalos (előző ábra) Kézibeszélő négyhuzalos (értelemszerű) Előfizetői hurok kéthuzalos (így olcsóbb) Központon belüli feldolgozás négyhuzalos (így egyszerűbb) 2/4 huzalos rendszerek
36
36 Kodek jellemzők bitsebesség 2,4 -- 64 kb/s beszédhangminőség nehéz objektíven mérni MOS (Mean Opinion Score, átlagolt véleménypontok): 15-40 ember pontoz több mintát, az egészet átlagolják 1: elfogadhatatlan, 2: gyenge, 3: közepes, 4: jó, 5: tökéletes 4 felett: nagyon jónak számít kódolási késleltetés minél nagyobb időszeletet dolgozunk fel egyszerre, annál jobban tömöríthetünk -- nagyobb késleltetés árán 0,125 – 80 ms komplexitás főleg mozgó eszközök esetében fontos mértékegység: MIPS (Million Instructions Per Second, millió utasítás másodpercenként)
37
37 Kodek jellemzők robosztusság hiba esetén nincs idő újraadásra rádiós átvitel hibaaránya kb. 10 -3 hibajavító kódolás, FEC (Forward Error Correction, előremenő hibajavítás tandemezhetőség és átkódolhatóság önmagával vagy más kodekkel egymás után csatolása: hogy tűri? átlátszóság DTMF (Dual Tone MultiFrequency, kéthangú többfrekvenciás jelzésátviteli rendszer), adatátvitel lehetséges? adaptivitás terhelés esetén kisebb jelsebesség de: hálózat nehezebben tervezhető
38
38 Kódoló típusok Hullámforma kódoló analóg jel alakjának a megőrzése jó minőség nagy sebesség átlátszóság Vokóder adó oldalon: beszédből jellemző paraméterek kiszűrése vevő oldalon: ezek alapján beszéd szintetizálás kis sebesség eredetire nem nagyon hasonlító hang Hibrid kódoló előbbiek keveréke
39
39 Kódoló típusok log!
40
40 Kódoló típusok ADPCM: adaptív differenciális PCM (Adaptive Differential PCM) egymás utáni minták különbségének a kódolása FR: Full Rate, teljes sebességű HR: Half Rate, félsebességű EFR: Enhanced Full Rate, javított teljes sebességű AMR: Adaptive Multirate, adaptív töbsebességű
41
41 Beszéddetektor (angolul: Voice Activity Detector, VAD) Ha az adott fél épp nem beszél, akkor nem küldünk jelet csökkenthető a kodek teljesítményfelvétele (mozgó készüléknél jó) sávszélesség spórolható (ha van statisztikus nyalábolás) Vevő oldalon komfortzaj, hogy ne legyen zavaró a csend Alkalmazás, pl.: mozgó távbeszélő rendszerek műholdas rendszerek VoIP rendszerek telefon kihangosítók
42
42 Jelátviteli és forgalmi követelmények Információtípusok, jelek és hálózatok Beszédátviteli követelmények Távbeszélő-hálózatok forgalmi jellemzése Beszédkódolók Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban
43
43 Sokféle alkalmazás, sokféle követelmény Alkalmazások, pl.: e-mail telefonálás videotelefonálás film megnézése valós időben Minőségi paraméterek: csomagkésleltetés csomagkésleltetés ingadozása (angolul packet delay variation, vagy packet jitter) csomagvesztési arány téves csomagkézbesítési arány (adatsebesség mennyiségi és nem minőségi paraméter) Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban
44
44 Sokféle alkalmazás, sokféle követelmény nagyon sok kombináció legtöbbször nincs is megadva (pl. szabványban) Pár példa: VoIP csomagkésleltetés: mint PSTN-nél: 250 ms, visszhangtörlés szükséges 12,5 ms felett VoIP csomagvesztés: kodektől függ, kb. 5-30% a határ igény szerinti videózás (Video-on-Demand, VoD): késleltetés: akár 5-10 sec. késleltetésingadozás legyen alacsony (puffertől függ) Követelmények csomagkapcsolt hálózatokban
45
45 Csomagkapcsolt hálózatok forgalmi modellezése (továbbiakban TCP/IP-ről beszélünk) Cél: hálózatméretezés tudományos megalapozása Távbeszélő hálózatokénál lényegesen nehezebb, mert: alkalmazások: sokféle, különféle hálózati igényekkel időben, térben változó összetételű alkalmazás-mix évről évre jelentős változások lehetnek a tipikusan használt alkalmazásokban (nehéz középtávra tervezni) alkalmazások erőforrásigénye is nehezen meghatározható (pl. e- mail hossza bájtban) elasztikus folyamok pl. FTP, HTTP, e-mail továbbítás a rendelkezésre álló teljes sávszélességet elfoglalják nehezen definiálható az erőforrásigény
46
46 Csomagkapcsolt hálózatok forgalmi modellezése Távbeszélő hálózatokénál lényegesen nehezebb, mert: nem független források: elasztikus folyamok és a TCP garantálja a teljes sávszélesség kihasználást emiatt blokkolás, különböző források csomagjai versengenek a továbbításért követk.: nem független források Következmények: Hosszú távú összefüggés (időben távoli értékek is korreláltak) Önhasonlóság: különböző időskálákon nézve is hasonló forgalmi jelleg (forgalom: bit/s, csomag/s) Nagy börsztösség, csomósodás PSTN: n-szeres felhasználó, forgalom átlaga is n-szeres, de szórása -szeres: a forgalom „kisimul” TCP/IP: a forgalom sokkal lassabban „simul ki”
47
47 Csomagkapcsolt hálózatok forgalmi modellezése Ezek miatt a TCP/IP forgalommodellezés még gyerekcipőben jár bár vannak bíztató eredmények Akkor hogyan lehet TCP/IP hálózatot méretezni? tapasztalatok alapján mérések alapján túlméretezés (overprovisioning) másik ok a túlméretezés mellett: olcsó a kapacitás, de jelentős a bevétel: nem szabad egy vevőt sem elszalasztani kapacitáshiány miatt
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.