ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.

Az előadások a következő témára: "ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet."— Előadás másolata:

1 ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „Infrastruktúra” - második óra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2009 február 18.

2 A múlt órán: a műszaki infrastruktúráról általában
A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra létesítmény, eszköz. A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatási szerkezetben nő. (1.sz. átrendeződés) Az infrastruktúra a forgóeszköz – állóeszköz – infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó jellegzetessége: társadalmi rezsi tőke. A fejlettebb országok több infrastruktúrát halmoztak fel, és az állomány összetétele is eltérő. A mezőgazdasághoz kötődő berendezések túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az iparhoz köthető energia és szállítás közművei dominálnak. (2.sz.átrendeződés). Várható további eltolódás az informatikai infrastruktúra irányában.

3 A múlt órán: (folyt.) a műszaki infrastruktúráról általában
Technológiaváltásból adódóan megfigyelhető egy hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül: eddig a sűrűbb energia és a gyorsabb közlekedés irányába. (3.sz. átrendeződés) Változó irányú viszont az átrendeződés a magántulajdon / köztulajdon tengelyen: mindenre volt már példa. A közjavak – közös tulajdon – klubjavak – magánjavak skálán több helyen is elhelyezhetők a különböző infrastruktúrák. Nem szabad a közjószág tulajdonságot általános infrastruktúra jellemzőnek tekinteni. (+Ki támogat kit? ) Az ellátottság térbeli terjedése Magyarországon egy folytonos hullám-jelenséggel modellezhető. Ezt felismerve a fejlődést lehet gyorsítani, de alapvető ugrások, gyökeresen eltérő prioritások nem teljesíthetők. (Cikk a honlapon, de nem vizsgakérdés)

4 Összefüggések az ország műszaki infrastruktúrájának és gazdaságának a fejlettsége között – nemzetközi kitekintéssel Az infrastruktúra gazdaságra gyakorolt hatása. Az infrastruktúra nem-területi hatásai (kapcsolat az infrastruktúra mennyisége és a gazdaság teljesítménye között) Az infrastruktúra területi hatásai (a fenntarthatóság térbeli dimenziója, hálózati összefüggések). Kis kiegészítés a hálózatokról

5 Az infrastruktúra területi és nem-területi hatásairól
R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra területi, és nem-területi hatásait. Az infrastruktúra nem-területi hatásai: makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi hatások Az infrastruktúra területi hatásai: környezeti, lokális társadalmi és -gazdasági hatások A különbség abban van, hogy a nem-területi hatáselemzések több, ill. kevesebb infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több, ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik esetben egy skalár számértékkel mérjük az infrastruktúrát, ettől válik a megközelítés nem-területivé. Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni, akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az infrastruktúrát: iránya, struktúrája van; hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

6 Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő
Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press 1994. Az infrastruktúra nem-területi összefüggései (ism.) Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége

7 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése
A neoklasszikus elmélet szerint több infrastruktúra kiépülésével a régió rendelkezésére álló inputok mennyisége nő meg, ami javítja a helyi munkaerő, a tőke és a természeti erőforrások hasznosításának a hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow 1956) A további többlet-inputok hatása a csökkenő hozadék elve szerint érvényesül, ami idővel elősegíti a regionális kiegyenlítődést. * Kommentár: a növekedés forrása a többlet input; külső forrás, exogén fejlődés, „behabzsolás”. ( Más a helyzet, ha a belső kapcsolatok növeléséről van szó: „hálózati hatás” ! )

8 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése
A cumulative causation (endogén növekedés) elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése egy kezdő lökést biztosít, a régió a növekvő skálahozadék révén fejlődik, ami növeli a privát befektetők profitját és elősegíti további termelők megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal 1957) Az elmélet szerint a fejlődés hatása a növekvő hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális vonatkozásban a polarizálódást segíti elő. * Kommentár: a növekedés forrása a belső produktivitás, endogén fejlődés, a kezdeti lökés pályafüggőséget teremt.

9 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése
Mindkét elmélet alapján az infrastruktúrának a termelőkre gyakorolt (kínálati és a keresleti oldali) előnyeit szokták kiemelni. Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több input tényező áll a régió rendelkezésre, ami a régió fejlődését szolgálja. Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megnő a külső kereslet a régióban olcsóbban előállítható/exportálható termékek iránt, ez szintén a régió fejlődését szolgálja. * Kommentár: Rendre kimarad az áttekintésekből, hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük, hogy elvigyék a régióból az input tényezőket, és ezzel éppen csökkenhet a régió saját input bázisa. (‘kétirányú utca’) Ugyancsak kimarad, hogy a kapcsolat révén a külső termé-kek is olcsóbban elérhetőekké válnak, ennek következtében a belső termelő piaca el is apadhat. (‘kétirányú utca’)

10 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól
Hirschman és Rostow. A 60-as években a vita elül. A gazdaság különböző fejlődési fázisaiban eltérő tényezők túlsúlyára van szükség. Aschauer A termelési függvény elemzése alapján Q = f (L,Cpri,Cpub /N/) a profitráta, a termelékenység-növeke-dés és a magánberuházások alacsony voltát a közületi tőkeállomány alacsony voltának tulajdonítja. (USA ) Aschauer 2000 Nem minden közberuházás növeli a teljes tényező termelékenységet, van egy optimális szint. (a köztőke legyen a privát tőke %-a.) Az összes kormányzati kiadás meghaladta (USA ) e szintet, de az összes közberuházás nem; főleg a nem-mag közberuházás még növelhető lett volna… „A köztőke növekménye okoz változást a gazdaság növekedésében, ha a köztőke marginális hozama meghaladja a magántőke adózás utáni marginális hozamát.”

11 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól
Vitapontok: oksági irány (Blomström: az előző öt év gazdasági fejlődésének a csúszó-átlaga korrelál a legjobban), a mellőzött tényezők, a meglévő hálózat hatása (Hulten: a fenntartásba fektetett tőke hatszoros eredményt hoz), az intézményrendszer szerepének elhanyagolása (Wang: mennyire működik a hálózat), hibás módszertan (a kínálati oldal szerepe nem eredmény, hanem kiindulás), mikro szinten nem követhető hatások (Button: a tranzit mitől hatna a térségre). További problémák: beruházási időszak túlértékelése (másra költve is lenne hatása), fejlődés térbeli átrendezése (Chandra-Thompson térbeli koncentráció folyik), a lehetőségek kihasználása más tényezőkön múlik (Linneker-Spence az autópálya lehetőséget nyújt); van gazdasági hatás, de főleg területi újraelosztásból ered (Holl), a hatékonyság fő tartalékai a fenntartásban vannak (Rioja), nagyobb volt a privát szektor gazdasági fejlődésének a hatása az infrastruktúra építésére, mint fordítva (Wang).

12 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól
Magyarország: ‘mi’ még Aschauernek hiszünk. Terra, KTI, Encon-Trafficon: az elérhetőségre koncentrálnak. „A meglévő utak felújítása, korszerűsítése viszont általában nem jár együtt az eljutási idő érdemleges csökkenésével, és nincs térség-feltáró szerepük, ezért a tervezők szerint gazdaságélénkítő hatásuk sem bizonyítható.” /accessibility/ HAVER* tanulságok: egyes adatsorokra, ország-csoportokra kimutatható hatásösszefüggés a közlekedés kiépítése és a gazdaság fejlődése között, másokra vagy máskor nem. Ilyen éppen akkor fordulhat elő, ha a hatás esetleges: azaz más tényezőktől függ, olyanoktól, amit a számítás nem vett figyelembe, és amely tényezők vagy jelen vannak és hatnak, vagy (más esetben) nincsenek jelen, és akkor a hatás is elmarad. * „Hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján” c. kutatás, ami 2003-ban készült a MTA VKI-ben a GKM megrendelésére. * ld.

13 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól
Fleischer T (2003) Az infrastruktúra-hálózatok és a gazdaság versenyképessége. PM Kutatási Füzetek 2. Sorozatszerkesztő Lelkes Orsolya és Scharle Ágota.. Pénzügyminisztérium Stratégiai Elemző Önálló Osztály, Budapest, 2003 augusztus. 50 p. A nemzetgazdaság versenyképessége, nem a közlekedésé ! Versenyképesség: nem piaci részesedés, pozíció, - hanem jövőbeli jó pozíció elérésének feltétele, garanciája Összenyitás, vagy előzetesen jól megalapozott összenyitás tesz-e versenyképessé? ( Serdülő mezőny – ill. VER-csatlakozás ) Az egyes alágazatok, ágazatok hozzájárulása a gazdaság versenyképességéhez, (területi hatások is) rövid ajánlásokkal. Elérhető a kurzus honlapjáról * ld.

14 Az infrastruktúra területi hatásairól
A fenntarthatóság térbeli dimenziója Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Közben: gyakorlati esetek, példák Kis kiegészítés a hálózatokról

15 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”- intergenerációs szolidaritás Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.

16 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age) A “helyek tere” védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelen-téssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség.

17 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) (ld. Tér és Társadalom 2001/3-4). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

18 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő hálózat rendelkezésre állása. A közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit, és megkönnyítik, hogy a hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek.=>

19 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3.

20 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998-ban Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4.

21 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket.=>

22 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

23 Delhi, Párizs, NY, Brasilia

24 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága. A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. (A belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása) => A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

25 A hazai alsóbbrendű hálózat a falvakat összekötő egykori szekérutak mintázatát őrzi /terep, tulajdonviszony, talaj/

26 A városokat összekötő főhálózat egy egészen más struktúrát képez /töltés, kisajátítás, talajcsere/

27 Patkó Károly: Útjavítók (1928)

28 Az 1960-as évektől induló autópályaépítések a legforgalmasabb fővárosi bevezető főutakat próbálták tehermentesíteni

29 Európa keleti felében az autópályák szinte mindenütt a fővárosok bevezető szakaszait váltották ki

30 Új útszámozás 1975-ből: a TEN és a korridorok előképe

31 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

32 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A hálózat kiterjesztése kelet felé

33 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

34 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

35 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

36 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

37 A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

38 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere). (1) a folyosók rossz mintázata (K-Ny túlsúly); (2) a folyosók túlzott súlya a közlekedés rétegein belül; (3) hibás hazai struktúra, egyközpontúság erősítése (ld. később) Csak a rend kedvéért: van újabb (2001-es, 2006-ban felülvizsgált) EU Fehér Könyv és 2004-es Magyar Közlekedéspolitika (de nem hoztak ebben fordulatot)

39 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. A tranzit nem zárható ki, de: („szolgalmi út”) - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („több tranzit-több haszon”) /ld. idegenforgalom/ - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. (Nálunk ennek az ellenkezője történik)

40 A „throughput” és a belső felszívó kapacitás elválhat egymástól
Forrás: Obláth Gábor – Nagy Katalin: Duális gazdaság vagy felzárkózás és európai integrálódás. KOPINT-DATORG Budapest, 2003 október.

41 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

42 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fekvésünkből adódóan, és csak részben előnyként, részben ugyanis hátrányként – számolnunk kell a legforgalmasabb páneurópai folyosók tranzitforgalmával. A cél az, hogy az átbocsátott forgalom minimális mértékű zavarást okozzon az ország életében. Ennek érdekében a tranzitfolyosó (a) kösse össze a páneurópai folyosókon kijelölt határpontokat, (b) minimális össz-hosszban haladjon át az országon, (c) kerülje el az ökológiailag érzékeny, sűrűn lakott, forgalmilag terhelt térségeket, (d) ösztönözzön a környezetet kevésbé szennyező eszközök és közlekedési módok használatára, (e) tegye lehetővé az áthaladás költségeinek a megfizettetését az áthaladókkal.

43 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei

44 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy téglalap négy sarokpontjának összekötése a legrövidebb összes vonal segítségével. Steiner-pontok kialakulása

45 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása, (azóta már a megépítése) A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon.

46 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

47 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

48 Mit tehet a közlekedési hálózat
Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek. A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli.

49 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

50 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

51 Túl- de mégis hivatalosan megtervezett hálózat
A 2030-ra tervezett gyorsforgalmi hálózat elképzelése 1999-ből

52 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra
Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

53 És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express”
Forrás: GKM honlap 2003-ból

54 A gyorsforgalmi úthálózat 2010-ben
Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat

55 Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat
Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Legyen arányos a helyi- (helyek terét kiszolgáló) és az átmenő (az áramlások terét szolgáló) forgalomra való felkészülés A fenntarthatósági korlátok figyelembevételével részben kereslet-csökkentő és nem pedig minden igényt kínálat-növeléssel kielégítő intézkedésekre van szükség. A különböző szintű (helyi, regionális, országos, nemzetközi) forgalmat szolgáló hálózatok a saját szintjükön felmerülő funkciókat lássák el A funkciók arányát, kielégítésének módját a fenntarthatósági követelmények figyelembevételével kell megállapítani. A hálózatok egyes rétegeinek a struktúrája feleljen meg az adott szinten ellátandó követelményeknek.

56 Az (utóbbi) tanulságok összefoglalása
A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

57 (- AVAGY NEM CSAK HIERARCHIA ÉS RÁCSHÁLÓZAT LÉTEZIK)
KIS KIEGÉSZÍTÉS A GRÁFOKRÓL, HÁLÓZATOKRÓL (- AVAGY NEM CSAK HIERARCHIA ÉS RÁCSHÁLÓZAT LÉTEZIK) A közlekedésföldrajz mondanivalója a hálózatokról és a hálózati mintázatokról A gráfoktól a „kis világ” hálózatokig: új perspektívák

58 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
A hálózatokról a közlekedésföldrajzban. Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography

59 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Az átlagos eljutási hossz két tetszőleges pont között annál rövidebb lesz, minél hosszabb a kiépített összes hálózat.

60 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Irodalom: Burt, Ronald (1992) Structural Holes. Cambridge, MA: Harvard University Press. Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között

61 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Irodalom: Burt, Ronald (1992) Structural Holes. Cambridge, MA: Harvard University Press. Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között Pl. természeti akadály miatt

62 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Irodalom: Burt, Ronald (1992) Structural Holes. Cambridge, MA: Harvard University Press. Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között. Vagy mert nem kíváncsiak egymásra

63 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön- külön szorosan összekapcsolt csoportok között Kialakulása: természeti okok (kapu), (vagy pl. az egymás iránti érdeklődés hiánya) Valóban kiváló logisztikai szerepkör (monopólium) Társadalmi hálózatok elmélete: bróker szerep Akkor működik jól, ha a közvetítő mindkét kapcsolatrendszernek beltagja. (bizalom, normák, hálózat) A jó pozíció megőrzése: pl. sokáig ilyen volt a budapesti Duna-átkelés (nem épült híd) De ott aki nem épített, az is „mi” voltunk Forrás:

64 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
A kelet-poroszországi Königsberg, (a mai Kalinyingrád ) az 1700-as évek közepén

65 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Leonhard Euler ( ) svájci matematikus és a königsbergi hidak feladványa

66 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Paul Baran hálózatai. Központosított, decentralizált és elosztott hálózatok sémája Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest.

67 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Forrás: Buchanan, Mark A véletlen gráf illusztrálása (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest.

68 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
1736 EULER topológia és gráfelmélet 1959 ERDŐS – RÉNYI a véletlen gráf 1998 Duncan WATTS – Steven STROGATZ (Cornell Egyetem) Szentjánosbogarak felvillanása, (vastaps, szinkronitás). Teljes kapcsolatrendszer lehetetlen. Kisvilág hálózatok 1967 Stanley MILGRAM (Yale pszichológus) Emberi kapcsolatok: levél egy Boston-i tőzsdeügynöknek. ‘Hat lépés’ (100 exp 4 ?) „The Small World Problem” 1973 Mark GRANOVETTER (Stanford) A gyenge kapcsolatok ereje. Hogyan szerzett állást… Csoportokból épülő társadalom 2002 BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Véletlen gráf helyett hatványfüggvény. (városok, hivatkozások, élő szervezetek

69 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Az Internet térképe Cheswick és Birch munkája nyomán (Lucent Technologies). Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest.

70 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Az sütőélesztő fehérjéi közötti kölcsönhatások modellje. Hawong Jeong munkája nyomán. Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest.

71 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
2002 BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Magyarázat: dinamikus hálózatok. Két feltétel: (1) nem adott a gráf csomópontjainak a száma, hanem növekszik (2) nem véletlenszerűen alakulnak a kapcsolatok, hanem preferenciálisan. „Akinek van annak adatik”

72 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Véletlen és skálafüggetlen hálózatok - a közlekedésben. A véletlen hálózatot az USA szövetségi autópálya-rend- szere illusztrálja, a skála- független hálózatot pedig a légi összeköttetések hálózata. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest.

73 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról
Veszélyeztetettség – hibatűrő képesség. Véletlen gráf – véletlen hibára -- kritikus pont, szétesés. Skálafüggetlen hálózat: nincs kritikus pont, a hálózat kisebb lesz, de működik. Viszont: szándékos támadásra erős érzékenység „Az erős csomópontok gyengesége”: - a nagy csomópontok veszélyben. - a forgalom maga a támadó - terrorista receptje: ‘álcázd magad új pontnak’ Dualitás: a csomóponti költségek megjelenése.=> Többszintű hálózatok. Működés-terjedés-stabilitás

74 „Hálózatológiai” tanulságok
A közlekedési földrajz árnyaltabb megközelítéssel mérhetővé és összevethetővé teszi a centralizáltság, a kapcsolatgazdagság, az összekapcsoltság stb. megítélését. A hálózatokkal kapcsolatos legújabb kutatások rámutatnak a sűrű, jól behálózott gócok és az ezeket összekötő esetlegesebb távolsági kapcsolatok egymást kiegészítő voltára és az ilyen felépítésű hálózatok elterjedtségére. Ugyanakkor ezeket a természetben is nagyon elterjedt és stabil hálózatokat a kutatások szándékos beavatkozásra nagyon sebezhetőnek találják. Ma még nehéz lenne megmondani, hogy a hálózatokkal kapcsolatos új felismeréseknek milyen folyományaik lesznek a közlekedés szervezésében. „kevés átszállás ?” „gyenge kapcsolat ?" „hosszú vonalak ?”

75 ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ INFRASTRUKTÚRA ÉS A GAZDASÁG FEJLETTSÉGE KÖZÖTT
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! „Infrastruktúra” - második óra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2009 február 18.