A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés?

Az előadások a következő témára: "A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés?"— Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12.

2 A FENNTARTHATÓ VÁROS 4 Külső és belső fenntarthatósági kritériumok megkülönböztetése 4 * Városi metabolizmusok (de ne essünk túlzásba) 4 * Jellegzetes városi fenntarthatóság-megközelítések 4 Alkalmazkodóképesség vs hatékonyság 4 Tanulságok a katasztrófákhoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalomból (biztonság / sebezhetőség) 4 Az eszközök a várospolitika kezében vannak

3 KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 4 A város egy rendszer (élete: működése, irányítása, fejlesztése stb.) 4 Ha ez a V rendszer hozzájut a környezetéből mindenhez, amire szüksége van; továbbá a környezete mindent felvesz, amit a rendszer kibocsát, akkor a V rendszer működése külsőleg fenntartható. 4 Ez akkor teljesülne, ha a környezetnek mind a felvevő-képessége, mind az erőforrás-termelő kapacitása végtelen lenne. 4 Ezzel szemben a környezet is egyrészt véges, másrészt maga is egy K rendszert alkot, aminek mind erőforrás-kibocsátó, mind felvevő kapacitása korlátozott. 4 Ezért a V rendszer fenntarthatósága csak akkor teljesülhet, ha a K környezeti rendszer fenntarthatósága is biztosított. Azaz V erőforrás feltétele nem haladhatja meg a K rendszer erőforrás újratermelő képességét és V kibocsátása nem haladhatja meg K felvevőképességét. Ez tehát a V rendszer külső fenntarthatósági kritériuma. (Kevésbé szigorú, mintha zártságot követelnénk!)

4 KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 4 A külső fenntarthatósági korlátok megértése nagyon egyszerű, önmagában azonban ettől még nem lesz a V rendszer fenntartható 4 A város fenntarthatóságához arra van szükség, hogy a rendszer egyrészt érzékelje a külső fenntarthatósági feltételeket, másrészt saját működése során igazodjon az abból eredő korlátokhoz. 4 A belső fenntarthatóság kritériumát tehát olyan városirányítás elégítheti ki, amelyik egyfelől makro-szinten tisztában van a működési feltételeinek a határaival, másfelől olyan mechanizmusokat képes érvényesíteni, amelyek a városhasználók mikro-szintjén is e feltételeknek megfelelő irányba terelik a mindennapi működést. 4 A belső fenntarthatósági feltételek biztosítása város-kormányzási, közigazgatási, menedzsment stb. ismereteket, jártasságot igényel. 4 Külső rendszer-korlátokon nem csak természeti feltételeket, hanem társadalmi, pénzügyi stb. külső feltételeket is értünk.

5 KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 4 Ebben az összefüggésben a fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez.

6 * VÁROSI METABOLIZMUSOK + 4 A környezettel nem számoló, vagy lineáris metabolizmus versus körkörös metabolizmusok (az output egyben inputként is szolgál). 4 (Daly, H.: illúzió, a közgazdászok mindig a vérkeringést veszik példának, az emésztőrendszert valahogy elhanyagolják. Pedig olyan állat, amelyiknek csak keringési rendszere van az örökmozgó kategóriájába esne…) 4 Alberti M (1996) a városi fenntarthatóság három dimenziója: (1) városi áramlatok (energia, áruk, víz, információ) (2) városi minőség (környezetminőség, egészség, hatékonyság, méltányosság, változatosság, elérhetőség stb.) (3) városi mintázatok (struktúrák heterogenitása, sűrűsége, kapcsolódása; funkciók mintázata; és a közösség mintázata)

7 * JELLEGZETES MEGKÖZELÍTÉSEK 4 Roseland, Mark (1997) Dimensions of the eco-city. Cities Vol. 14: No. 4., pp. 197-202. Jelenlegi helyzetből kiinduló „Tiszta lap” Elméleti kiindulású tervezőkvíziók készítői Gyakorlati kiindulású a város gyakorlati üzemeltetői aktivisták

8 ALKALMAZKODÁS (VS. HATÉKONYSÁG) 4 Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás- csökkentés szükségességének hangsúlyozása. 4 Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat 4 Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) és alkalmazkodás (adaptation) 4 Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.

9 Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999. A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

10 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 UNDP (2004) Reducing Disaster Risk 1980-2000 között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve. 4 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94% 4 (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott = 5 x több) 4 (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.20 millió = 13 x több) 4 Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a 4 Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és relatív sebezhetőségi indikátor

11 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

12

13 4 UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai 4 Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik 4 A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer, levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya, közlekedés stb.) 4 A sebezhetőséget az ellenálló-képesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Ezek javítása a város feladata! gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támogatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége)

14 ELLENÁLLÓKÉPESSÉG 4 Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek) 4 Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben 4 Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik 4 Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] 4 Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók 4 Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert 4 Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

15 TANULSÁGOK 4 A fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez 4 A városi veszélyek és kockázatok nem külső adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities) 4 Az ellenálló-képesség mértéke azon mérhető le, hogy a város mennyire képes rugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatának egyes elemei kiesnek

16 TANULSÁGOK 4 A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék- kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében. 4 Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer 4 Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek.

17 A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !