EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS

Az előadások a következő témára: "EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS"— Előadás másolata:

1 EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 február 9.

2 Grof Széchenyi István:
Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „Hazánkban a közlekedések ügyét a véletlen vezette eddig. Egyes hatóságoknak, jobbadán pedig azokban egyes egyéniségeknek tevékenysége állított ugyan elő az ország némelly vidékein jó utakat: de azok iránya, fentartása, használhatósága mindig egyéniségek nézeteitül, s erélyétül függött. Hány példa van, hogy egyes vidékek közlekedési állapotát egy tisztváltozás felforgatta, vagy a kereskedelmi mozgásnak egy alispán uj vonalt mutatott ki. Illy állásban rendszeres összeköttetésrül, országos fővonalakrul szó sem lehetett; mert rendszerünkbül folyólag csak helyhatósági utaink lehettek, az ország, s annak érdeke képviselve nem volt.”

3 Európai folyosók TEN-T Transzeurópai közlekedéshálózat
PEN Páneurópai folyosók – a TEN keleti kiterjesztése TINA – a Páneurópai folyosók kiegészítése TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése Összefoglaló

4 Európai folyosók TEM Észak-déli autópálya tervezete a nyolcvanas évekből. Stratégiai meggondolások? Vastag vonallal az u.n. déli autópálya elképzelése (1990)

5 Európai folyosók Az európai útrendszer átszámozása 1975-ben. K-Ny és É-D tengelyek, - új funkciók felismerése

6 TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat
80-as évektől „Közös hálózatot a közös piachoz” Transzeurópai hálózat (TEN-E, TEN-C, TEN-T) 1992 – Maastricht - EU 12 (-> EU 16-ra számítva) kiemelt projekt => (2004 ápr. 29: 30-ra emelik) Mateu Turro (1999) Going Trans-European: Planning and financing Transport Networks for Europe. Elsevier „regionális érdekektől vezérelt folyamat, drága megoldások”

7 TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat
A TEN-T 14 kiemelt projektje (1996) 1 High-speed train/combined transport N/S 2 High-speed train PBKAL 3 High-speed train south 4 High-speed train east 5 Betuwe Line, conventional rail/combined transp. 6 High-speed train/combined transp. France-Italy 7 Greek motorways Pathe and Via Egnatia 8 Multimodal link Portugal-Spain-Central Europe 9 Conventional rail Cork-Dublin-Belfast-Stranraer 10 Malpensa Airport, Milano 11 Oresund fixed rail/road link Denmark-Sweden 12 Nordic Triangle multimodal corridor 13 Ireland/United Kingdom/Benelux road link 14 West Coast Main Line Forrás: Freight Transportation: The European Market - International Technology Exchange Program June 2002 Forrás: Freight Transportation: The European Market - International Technology Exchange Program June 2002 international.fhwa.dot.gov/eurofreight.cfm

8 TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat
Közben 1989 a berlini fal és a vasfüggöny leomlik Pán-európai konferencia Prága, 1994 Kréta, 1997 Helsinki „Krétai folyosók” v. Helsinki folyosók v. Páneurópai folyosók – a TEN keleti kiterjesztése

9 Európai folyosók Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

10 Európai folyosók A hálózat kiterjesztése kelet felé

11 Európai folyosók A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

12 Európai folyosók A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

13 Európai folyosók A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

14 Európai folyosók A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

15 A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók
Páneurópai folyosók Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

16 Európai folyosók Forrás: eu-ten-es-pec_magnetbahnforum-de.jpg A TEN-T transzeurópai közlekedéshálózat és a PEC páneurópai folyosók

17 Hazai interpretáció Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere).

18 Hazai interpretáció A tranzitfolyosókat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein vezeti keresztül

19 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra
Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

20 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra
Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

21

22 Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat

23 Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése
Helsinkiben a 10 folyosó mellett négy páneurópai közlekedési térséget is kijelöltek PETRA (Pan-European Transport Areas) Ezek tengerhajózási medencék A Fekete-tenger az egyik PETRA térség (BS-PETRA) Fő fejlesztési prioritása Constanta kikötője

24 Európai folyosók Forrás: Az ERTMS vasúti teherszállítási korridorok 2005-től indult tervei

25 TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése
TINA – Transport Infrastructure Needs Assessment (There Is No Alternative) 1995 – 11 csatlakozó ország módszertani segítése 1999 zárójelentés főhálózat = páneurópai folyosók + másodlagos hálózat (amit még a 11 ország javasolt)

26 TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése
Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei

27 TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése
TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans 2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO BG és RO az alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal, A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva

28 TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése
A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

29 REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése
REBIS – Regional Balkans Infrastructure Study 2003 – 5 ország ALB, B-H, CR, SR-M, MAC, Cél: finanszírozható projektek keresése, majd rangsorolása 20 projektet kiválasztottak

30 REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése
Általános áttekintés és 20 projekt részletes előtanulmánya (pre-feasibility study) REBIS – Regional Balkans Infrastructure Study

31 Összefoglaló, tanulságok
A TEN 12 (15) uniós ország saját közlekedési hálózatának figyelembevételével alakított ki egy átlapoló hálózatot (1992) Azóta a hálózat háttérbe szorul, főleg 14 (30) projektről van szó A PEN (páneurópai hálózat) a TEN kelet-nyugati folyosói meg-hosszabbításaként próbálta lefedni Európa keleti részét (1997) A TINA megtartotta a PEN hálózatát, de lehetővé tette másodlagos folyosók beiktatását (1999) A TIRS kiindulásnak tekintette a PEN és a TINA folyosókat, és kiegészítette öt további ország irányában (2002) A REBIS az utóbbi öt ország hálózatát felmérte és kiegészítő javaslatokat tett (2003) A teljes folyamatban dominál a projekt-orientált megközelítés, kizárólagosan az elemi projektek finanszírozhatósága képezi a rangsor alapját - és hiányzik az átlapoló hálózat funkcionális szerepének a tudatosítása. Ilyen módon a meglévő struktúra őrződik (erősödik) meg, nincs mód struktúraváltásra.

32 EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet VÉGE A MÁSODIK BLOKKNAK NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 február 9.