Előadást letölteni
1
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, 2004. november 25.
2
1.Az eladósodási folyamat és a megtakarítási trendek átfogó áttekintése 2.A lakosság követelései 3.A lakossági eladósodás főbb tényezői 4.Következtetések
3
1. Elsősorban az eladósodás üteme határozza meg a lakosság megtakarítási helyzetét
4
1. Növekvő GDP-arányos követelés- és hitelállomány
5
1.Pénzügyi megtakarítás és beruházás: eltérő irányú mozgások?
6
2. Követelésállomány: stabilizálódó szerkezet Likvid eszközök és a különböző befektetések részaránya 2001 óta viszonylag stabil Megállt a banki lekötött betétállomány részarányának csökkenése Az egyetlen markáns trend: a nyugdíjpénztári és biztosítói megtakarítások arányának növekedése
7
2. Likvid eszközök A likvid eszközök (készpénz és a látraszóló betét) a lakossági fogyasztás eszközei. A lakosság gyorsan reagál az infláció emelkedésére és csökkenésére. Ha nő az infláció, akkor a készpénz elértéktelenedésének elkerülése érdekében csak kisebb ütemben nő az állomány Az infláció csökkenése miatt az elkövetkező időszakban relatíve gyorsabb növekedés várható. A fogyasztás növekedési ütemének visszaesése és a készpénz-helyettesítők terjedése ugyanakkor lassíthatja a bővülést.
8
2. A készpénz és a látraszóló betét állománya érzékenyen reagál az inflációra
9
2. Banki betétek: kamatszint és a betétállomány növekedése összefügg
10
2. Hogyan hathat a kamatszint a betétállomány növekedésére? Az infláció fölötti kamatszint növelheti a betételhelyezési hajlandóságot. Az emelkedő betéti kamat növekvő kamatbevételt jelent (a betéteknél 2004-ben mintegy 100 milliárd forint). A magas kamatszint a bizonytalan gazdasági helyzetet tükrözi (pl. orosz válság vagy egyensúlytalanság), ekkor a befektetők a kevésbé kockázatos megtakarítások felé fordulnak.
11
2. A hosszútávú befektetésekbe áramló pénzügyi megtakarítás stabil, szerepe nő
12
3. Eladósodás, a gazdaság teljesítményénél gyorsabban növekvő fogyasztás
13
3. A lakástámogatási rendszer változtatásainak hatása jól érzékelhető
14
3. Növekvő lakossági devizaforrás-bevonás
15
3. Lakosság devizában már nettó adós – a forint gyengülése ezért számukra veszteséget okoz
16
4. Következtetések I. A lakosság pénzügyi követeléseinek szerkezete viszonylag stabil. A nettó pénzügyi megtakarítások nagyságát a lakosság eladósodásának üteme befolyásolja leginkább. A devizában történő eladósodás tőkebeáramlást generál és rövid távon mérsékli a forint sebezhetőségét… ennek ára viszont a lakosság árfolyamkockázatának gyors növekedése.
17
4. Következtetések II. A lakosság devizában már nem megtakarító, hanem adós. A lakosságnak a forint számottevő gyengülése nemcsak az infláció növekedése, hanem a növekvő devizaadósság-teher miatt is veszteséget okozna.
