Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében.

Az előadások a következő témára: "Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében."— Előadás másolata:

1 Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében Varga Júlia BCE – MTA KTI SZMM –MTA KTI Konferencia, 2008. június 19.

2 (1)A felsőfokú végzettségek szintek, szakirányok, intézmények szerinti munkaerő-piaci hozamának alakulása és az állami finanszírozású férőhelyek elosztása között van-e kapcsolat? (2)A pályakezdő diplomások további felsőfokú tanulmányai mennyiben magyarázhatók azzal, hogy a fiatal diplomások első végzettségének szakiránya nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő ?

3 (3) Meghatározható-e, hogy a munkaerő-piaci sikeresség alapján mely szakcsoportokban tekinthető indokoltnak a kínálatbővítés/ szűkítés? (4) A felsőoktatás állami finanszírozású férőhely allokációjának hazai gyakorlata lehetőséget ad-e arra, hogy a felsőoktatás kínálata alkalmazkodjon a munkaerő-piac hosszú távú igényeihez?

4 Forrás: OKM

5 A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, az EU és az OECD országok átlagában, 2005 Forrás:Education at a Glance 2007 – OECD Indicators

6 Forrás: OKM Képzési kínálat szintek szerint

7 Az iskolai végzettség százalékos bérhozama, 30 év alatti korosztály Azonos nemű, azonos munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező, azonos régióban, településtípusban és ágazatban dolgozók átlagos nettó kereseti különbségei Forrás:Kézdi (2004 ).

8 A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája a képzettség szintje szerint, 30 év alatti korosztály Forrás: KSH Munkaerő-felvételek

9 Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

10

11 ■ Az állami finanszírozású felvételeken belüli arányok a szakcsoportok többségében követte a jelentkezési arányokon belüli változásokat, de változások üteme kisebb volt, mint a jelentkezési arányokon belüli változásoké ■ A munkaerő-piacra lépő felsőfokú végzettséget szereztek szakcsoportok szerinti megoszlása különbözik a nappali tagozatos képzésre felvettek szakcsoportok szerinti megoszlásától, jobban követi a hallgatói kereslet szakcsoportok szerinti megoszlását ■ A nem nappali képzésben azokban a szakcsoportokban szereznek végzettséget a hallgatók, melyekben a képzési kínálat szűkös volt és/vagy, ahol az oktatáspolitika korlátozni kívánta volna a részvételt

12 Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése FIDÉV felvételek adatai alapján Galasi (2006) eredményei A szakcsoport -szint-intézmény kombinációk munkaerő-piaci teljesítményük szerinti értékelése (relativ keresetek, különböző munkaerő-piaci státuszokba kerülés relatív esélyei). A munkaerő-piaci teljesítmény összehasonlítása a relatív felvételi arányokkal (állami finanszírozású helyekre felvett és 1. helyen jelentkezettek aránya). A felvételi input és a munkaerő-piaci output illeszkedése megfelelő-e vagy sem? A nem megfelelő illeszkedést mutató esetek 2 csoportja: a felvett hallgatók a munkaerő-piaci outputhoz képest (1) „túl sokan”, (2) „túl kevesen” vannak.

13 Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése ■ A férőhelyek elosztása nem követte a felsőfokú képzések munkaerőpiac hozadékát, a relatív keresetekkel és a különböző munkaerőpiaci státuszokba kerülés relativ esélyeivel mérve ■ Csak „rosszul illeszkedő” egyetemi szintű : bölcsész, a közgazdasági, a szociális főiskolai képzés: agrár, a jogi és szociális igazgatási, természettudományi ■ A felvett hallgatók arányában a munkaerő-piaci sikeresség idokolta arányoknál több hallgató: műszaki (főiskolai ); tanító, óvodapedagógus; agrár, főiskolai); közgazdasági (főiskolai); agrár(egyetemi). ■ Kevesebb hallgató : közgazdasági, egyetemi ; informatikai, főiskolai; jogi és szociális igazgatási, egyetemiszázalék); informatikai, egyetemi.

14 Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok Nem szerzettSzerzett Együtt Más szak- csoportban Ugyanabban a szakcsoportban Együtt42.934.9 22.2100 Férfi45.331.0 23.7100 Nő41.237.8 21.0100 1. Diploma főiskolai 44.033.4 22.6100 1. Diploma egyetemi 41.337.0 21.7100 A pályakezdők megoszlása a 2. végzettség megszerzése szerint % Forrás: FIDÉV követéses adatfelvétel, 2004

15 Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok 1. Diploma szakcsoportja Nem szerzett Szerzett Együtt Más szak- csoportban Ugyanabban a szakcsoportban Agrár32.150.517.4100 Bölcsész, nyelvi36.847.415.8100 Műszaki, informatikai 50.226.823.0100 Jogi, igazgatási51.724.723.6100 Gazdasági43.819.536.9100 Tanárképzés48.141.010.9100 Egyéb32.159.38.6100

16 Az 1. diploma szakcsoportjától különböző és azonos szakcsoportú 2. diploma valószínűségét befolyásoló tényezők (Multinomiális probit becslés) 1. diplomától különböző szakcsoportú diplomát szerzett 1. diplomával azonos szakcsoportú diplomát szerzett Szignifikáns hatás Férfi Első diploma főiskolai Első diploma felvételi arány Első diploma szakcsoportja Agrár Bölcsész, Nyelvi Természettudományi Óvó-, tanítóképző Férfi Első megfigyeléskori kereset Első diploma főiskolai Első diploma szakcsoportja: Nincs szignifikáns hatás 1. megfigyeléskori (log) kereset 1. megfigyeléskor foglalkoztatott1. megfigyeléskori állása kapcsolódott végzettségéhez 1.megfigyeléskor foglalkoztatott1. 1. megfigyeléskori állása kapcsolódott végzettségéhez

17 A szakcsoport-változtatások azokra a szakcsoportokra irányultak, ahol a központi keretszám-szabályozás törekedett arra, hogy megakadályozza a „túlképzést. A meghosszabbodott tanulmányi idő következtében a keretszámok korlátozása ahhoz vezet, hogy a fiatal diplomások „kerülő úton”, nagyobb költséggel tanulnak.

18 Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben Az állami finanszírozású képzésbe felvehető hallgatók számának csökkentése (rögzítése az érettségizők 68 %-a) Az intézmény szintű szakcsoportonkénti keretszám- meghatározás megszünt Változások a képzési területek szerinti felvételi keretszámokban Műszaki, informatikai, természettudományi képzésbe felvehetők arányának növelése, gazdálkodás, jogi, tanári képzésbe felvehetők arányának csökkentése

19 Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben

20 Foglalkoztathatóság = fenntartható foglalkoztathatóság nem a munkaerő-piac azonnali, rövid távú igényeire kell felkészíteni a végzetteket, a hosszabb távú foglalkoztathatóságot kell biztosítani

21 a közvetlen beavatkozás a felsőfokú képzési kínálat összetélébe, a felvehetők létszámának korlátozása, meghatározása valamennyi szakcsoportban nagyon ritka a nemzetközi gyakorlatban rugalmatlanná teszi a képzési kínálatot hatékony információ-szolgáltatást, karrier-tanácsadás és irányítás megfelelő információs háttér kialakítása

22 Információs-háttér kialakítása : ● Felsőoktatási törvény előírja a felsőoktatási intézmények számára végzett hallgatóik munkaerő-piaci életpályájának követését ● TÁMOP 3..4.1. prioritása „Pályakövetés, alumni szolgáltatás, karriertanácsadás - hallgatók számára hatékony tanulmányi- és életpálya gondozási rendszer kidolgozása és bevezetése, átfogó, országos hallgatói pályakövetési rendszer kidolgozása és működtetése” ● 2008-ban elkészült „A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet- előrejelzése” a Humán Erőforrás Operatív Program 1.2 intézkedése „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” keretében.