Laki Mihály MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Piacfejlődés a szocializmus után A Hajnal István Kör 2012.évi konferenciája Piacok a társadalomban és.

Az előadások a következő témára: "Laki Mihály MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Piacfejlődés a szocializmus után A Hajnal István Kör 2012.évi konferenciája Piacok a társadalomban és."— Előadás másolata:

1 Laki Mihály MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Piacfejlődés a szocializmus után A Hajnal István Kör 2012.évi konferenciája Piacok a társadalomban és a történelemben Debrecen, 2012. augusztus 23– 25

2 Az előadás vázlata A kutatásról A piac fejlődés fogalma – mutatói - ösztönzői A szocializmus utáni piacfejlődés a vállalatok világában Makro elemzés – a piacfejlődés szakaszai Tanulságok

3 Miért ezt kutattam? kevéssé vizsgált gazdasági jelenség a gazdaság mindennapi működését és a társadalom nagy csoportjait érintő, befolyásoló folyamat a rendszerváltás utáni piacfejlődés (market evolution) is ebbe a körbe tartozik, hiszen ritka az olyan magyar háztartás, vállalat, amely mindennapi tevékenysége során ne szembesült volna a piacok átalakulásával

4 „A piac a közgazdászok egyik leggyakrabban használt kifejezése. De ha firtatni kezdjük, kitűnik: mindenki mást ért alatta, s eléggé homályos asszociációk kapcsolódnak hozzá." Kornai János: Anti-equilibrium (1971) 247. oldal

5 Meghatározások "Elemzési szempontból a piac fogalma számos, csak látszólag kapcsolódó jelenségre vonatkozhat: -különös szervezet, amely tranzakciókat irányít: egyszerű és falusi piacok, számos termék nagybani piaca, tőzsdék, speciális árverések stb. -bonyolult intézmény, amely az idők során a jogok, az ösztönzők és a magatartási normák sűrű hálóját hozta létre: ezt tulajdonképpen piaci rendszernek vagy gazdaságnak nevezhetjük -kultúra, amely a szabad csere elvéhez igazodó gazdasági tranzakciók koordinálásából származó előnyöket dicsőíti -a szabad csereviszonyok stilizálása, egy ideális működési rendszer, amely Pareto optimális megoldásokat hoz létre." Goglio, Silvio (1997): The concept of market from a historical point of view The Emergence and Evolution of Markets edited by Horst Brezinski and Michael Fritsch Edvard Elgar Cheltenham, UK -Lyme, US (20-37 o.)

6 A piacfejlődés A piac időben változó, sokféle formát mutató intézmény vagy szerkezet. Keletkezésének, épülésének szakaszában a piac tranzakciók rendezetlen halmaza. A keletkezést követi a rendeződés, amikor a tranzakciókban résztvevők hallgatólagos megállapodások, vagy állami kényszer hatására elfogadják a piac kiszámítható működéséhez szükséges szabályokat, a tulajdonjogok (property rights), a vállalatirányítási jogok (corporate governance), a csere és az ellenőrzés szabályait. A piac építése és működtetése (a szabályok kidolgozása és betartatása) ezután az állam, a piaci szereplők és a szereplők önkéntes társulásainak a feladata. Fligstein, Neil (2001): The Architecture of Markets. An Economic Sociology of Twenty-First-Century Capitalist Society Princton University Press, Princeton and Oxford

7 A piacfejlődés közvetett mutatói a vállalkozások száma a termékek, szolgáltatások, termékcsoportok forgalma a forgalom és a termelés makrogazdasági mutatói a tulajdoni szerkezet a vállalati méretszerkezet

8 A piacfejlődés szokásos ösztönzői a piacszabályozás az adók az iparpolitika a bankhitelek a gazdasági növekedés

9 Különös, nem ismétlődő ösztönzők a vállalkozás politikai kockázatát megszüntető intézményi és politikai változások, a tulajdoni szerkezet átalakulása

10 A magyarországi piacfejlődés jellegzetes szakaszai (az interjúk és esettanulmányok alapján) az új szereplők tömeges beáramlása az ezt gyakran követő piaci zavar, a piac tisztulása, a zavarok elhárítása. a konszolidált piacokon sem áll meg az élet, főként a későn jövők, piacra lépők módosíthatják a szereplők viszonyait és a piacok terjedelmét

11 Ahol nem volt piacfejlődés (másodlagos források alapján) szovjet birodalom összeomlása miatt megszűnő katonai-stratégiai szállítások a KGST megszűnésének hatásai

12 A regisztrált vállalatok számának alakulása 1989 után Év Jogi személyiségű gazdasági társaság Egyéni vállalkozó Vállalkozás összesen 1989 17341320619 1990 26807393450 1991 43439510459 1992 60762608207 1993 86867715105 1994121128778026 19951062457914961053257 19961259407452971049590 1997147388659690 998264 1998162588 6487011026642 1999165307 6601391049410 2000171495 6829251094446 2001177424 6980011124835 2002186744 7085131152221 2003197667 7167291176934 2004214151 7173231198628 2005228586 7108381208780 2006242851 6702031183953 2007261907 7025951233704 200829706010000221561446 200932490610127701592591 2010355 5481 043 7581 644 484 2011

13 Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása fő tulajdonosonként ÉvÁllamiBelföldi magánBelföldi társaságiKülföldiEgyébÖsszesen 199252.110.20.011.426.2100.0 199444.510.717.617.89.5100.0 199525.711.519.126.817.0100.0 199713.510.522.635.018.4100.0 199812.010.725.640.311.3100.0 1999 9.2 9.1.20.651.6 9.5100.0 2000 7.2 9.218.058.5 6.4100.0 2001 7.7 8.817.060.1 6.4100.0 2002+12.313.224.540.2 9.9100.0 2003+13.312.922.044.2 7.7100.0 200413.314.024.040.7 8.1100.0 2005 8.915.124.040.9 11.1100.0 2006 8.114.025.044.2 8.7100.0 2007 6.613.130.940.6 8.4100.0 2008 6.510.425.750.0 7.2100.0

14 A regisztrált társas vállalkozások (foglalkoztatottak száma fő) Év500 fő és a felett250-499 fő50-249 fő20- 49 fő10 -19 fő1 – 9 fő O és ismeretlen számú 19995006244625 811312655163258144727 20004906164781 827013514177632154022 20014725974918 879514304186604156088 20024675734759 914415127198691156583 20034405394858 942415737220997157270 20044215204903 949516179234524149837 200542651848231069519102270389191989 2006900+46681092619413294041183795 2007907+46381014720609292297203134 2008953+49691073920717312939211107 2009979+51191088619665307155235257 201088048161086419900319847244374

15 Az ösztönzők és a piacfejlődés két szakasza ösztönzők1989-19971998-2008 adók-+ iparpolitika-? bankhitelek-+ gazdasági növekedés- + Piacszabályozás, intézményei++0 tulajdoni szerkezet változása+0

16 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 9.§ (1)Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül (2)(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” 13.§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2.) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

17 Az adók a GDP százalékában (%) ÉvCurrent tax burden Total taxes (includincg SSC) as % of GDP in Hungary Total taxes (including SSC as % of GDP EU 25 arithmetic 19962790.140,637,3 19973332.139.037,5 1998 3946.739,037,5 1999 4461.139.137,8 2000 5231.438.537,9 2001 5843.338.337,6 2002 6511.838.037,4 2003 7129.037.737,4 2004 7788.537.637,2 2005 8244.237.537,6 2006 8842.337.237,7 200710113.139.838,2 200810731.5 200910271.5

18 Részesedés a belföldi hitelállományból 1989- 1999 között (%) Időszak végénKormányzat nettó hiteleiVállalati hitelek összesenKisvállalkozók hitelei 1989 december 66.2 26.41.4 1990 december 61.0 29.72.2 1991 december 64.3 29.42.5 1992 december 66.8 25.22.8 1993 december 74.9 21.02.7 1994 december 73.7 21.02.3 1995 december 70.6 21.51.7 1996 december 73.0 25.61.3. 1997 december 66.5 32.71.3 1998 december 66.8 34.21.6 1999 december 54.5 43.62.0. Forrás: MNB Éves jelentés 1999. 357. oldal alapján számolva

19 A hazai bankok által folyósított vállalati hitelállomány a GDP százalékában 1999-2008 1999200020012002200320042005200620072008 Vállalati hitelek összesen 21.0222.721.4519.3821.5722.6124.1224.8726.1627.42 Ebből: kis- és középváll. hitelei 4.056.688.398.169.4310.7512.7213.1914.3614.09 Forrás: KKV

20 Növekedés és vállalatszám alakulás Időszak A szakasz fő jellemzői GDP évi átlagos növekedés (%) Ipari termelés Évi átlagos növekedés (%) A piacra lépők száma 1983-1989 Lassuló növekedés a szocialista rendszer utolsó éveiben 1.5 Gyorsan nő 1990-1993 Transzformációs visszaesés - 4.7- 4,6Gyorsan nő 1994-2002 Transzformációs fellendülés 3.6 7.5 Gyorsan nő 1998-ig majd lelassul 2003-2008Besimulás, lassulás 3.1 6.3Lassan nő Forrás: Statisztikai Évkönyvek adatai alapján számolva

21 A GKI konjunktúra-index és összetevői 1996-2010 Forr á s: GKI Zrt. Felm é r é sei