Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT S ZAKMAI K LUB III. 2010. MÁRCIUS 17. AZ ONLINE KUTATÁSOK ÉS A REPREZENTATIVITÁS.

Az előadások a következő témára: "Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT S ZAKMAI K LUB III. 2010. MÁRCIUS 17. AZ ONLINE KUTATÁSOK ÉS A REPREZENTATIVITÁS."— Előadás másolata:

1 Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT S ZAKMAI K LUB III. 2010. MÁRCIUS 17. AZ ONLINE KUTATÁSOK ÉS A REPREZENTATIVITÁS

2 A REPREZENTATIVITÁS ÉS A MINTA DILEMMÁI  „Történelmi előzmények”: Gallup – Literary Digest  „Lesz-ami-lesz” – csak, kérjük, ne közölje!  Mi is az a „reprezentativitás” – és hogy valósítható meg: kvóta - véletlen minta?  Lehet egyáltalán önkitöltős kérdőívekkel reprezentatív vizsgálatot csinálni…  Egy minimális program: a „minta-tervező mátrix”.  Egy maximális program: a „háromfázisú, kombinált adatfelvétel”.  Talán lehet önkitöltős kérdőívvel reprezentatív vizsgálatot csinálni…

3 A KUTATÁS-SOROZAT INDÍTÁSÁNAK PLAKÁTJA

4 A VIZSGÁLAT ONLINE KÉRDŐÍVE (RÉSZLET)

5 A „MINTA-TERVEZŐ MÁTRIX” (RÉSZLET)

6 A POPULÁCIÓ ÉS A MINTÁK ÖSSZEVETÉSE (TAGOZAT, ÉVFOLYAM, NEM) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

7 A VÉLEMÉNYEK ELTÉRÉSEI (TAGOZAT, ÉVFOLYAM, NEM) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

8 A POPULÁCIÓ ÉS A MINTÁK ÖSSZEVETÉSE (SZAK) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

9 A VÉLEMÉNYEK ELTÉRÉSEI (SZAK) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

10 VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK MINTÁNKÉNT Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

11 A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kisz ű rjük ezeket a torzító tényez ő ket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével –, hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kisz ű rjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelez ő tagozatosak id ő sebbek). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kisz ű rése el ő tti – „magyarázó er ő t”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat (lásd a táblázatot). Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti „eredeti” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során (lásd a következ ő ábrát). A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R 2 érték fejezi ki. „MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK”F-próbaÉtaBéta Nem0,075,055,054 Életkor0,010,162,088 Lakóhely és körülmények0,001,147,099 Gazdasági aktivitás0,037,158,102 Szint és évfolyam0,001,319,312 Tagozat0,005,151,080 Intézet0,474,031,041 (A modell szignifikáns: P = 0,000 ; magyarázó ereje: R 2 = 15,5 %) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

12 A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

13 A ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA www.zskf.hu KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!