Építészet, szobrászat, festészet

Az előadások a következő témára: "Építészet, szobrászat, festészet"— Előadás másolata:

1 Építészet, szobrászat, festészet
A barokk Építészet, szobrászat, festészet

2 A barokk, mint művészettörténeti stílus
A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb tól kb ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Főbb stílusjegyei:mozgalmasság,monumentalizmus, heroizmus, patetizmus, titokzatosság, látványosság, bonyolult,túldíszített formák.

3 A barokk építészet A barokk építészet legfőbb alkotásai a templomok. Rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni. A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel.

4 A barokk szobrászat A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmónikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket. Mind az építészetben, mind a szobrászatban kiemelkedő alkotó volt a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini. Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa címet viseli,

5 A barokk Magyarországon
Magyarországon a török uralom után honosodott meg a barokk stílus. Elterjedésében nagy szerepet játszottak a magyar fõpapok és fõurak,, akik a mûvészet pártfogói, tervezõk és építtetõk voltak egy személyben. A barokk a nyugati országrészeken jelenik meg elõször, elsõsorban osztrák és olasz mesterek révén. A meghívott elsõrangú mûvészek közt ott találjuk Johann Lukas von Hildebrandt építészt a ráckevei kastély tervezõjeként; az egri egyházmegyében és a Dunántúlon tevékenykedõ Fellner Jakabot; a váci székesegyház megalkotóját, Franz Anton Pilgramot; Georg Raphael Donner szobrászt, festõként Paul Trogert és Franz Anton Maulbertschet.

6 Várak és kastélyok a magyar-barokk jegyében
A barokk világi építészet fénykora a 18. század második fele volt. Mária Terézia kívánságára kezdődött meg a budai palota újjáépítése Jadot ( ), Oracsek Ignác ( ig működött) és Franz Anton Hillebrandt ( ) közreműködésével. A késő barokk kastélyépítészet legszebb példája a gödöllői Grassalkovich-kastély. Híres barokk kastélyok: Fertőd: Esterházy-kastély Keszthely: Festetics-kastély Ráckeve: Savoyai-kastély Sellye: Draskovich-kastély

7 A fertődi, keszthelyi és gödöllői kastélyok

8 Barokk festészet Magyarországon
A barokk festészetben elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek, táj- és zsánerképek. A 18. században a magyarországi megbízatásokat főleg osztrák festők látták el. Az arcképfestészet kiemelkedő mestere volt Mányoki Ádám ( ), II. Rákóczi Ferenc híres portréjának alkotója.

9 Barokk szobrászat Magyarországon
A magyarországi barokk szobrászatot elsősorban a templomi oltárok reprezentálják. A barokk templom nélkülözhetetlen tartozéka az új oltártípus, mely faragott és festett díszekből áll. A monumentális oltár-építményeket arannyal, színes márvánnyal, lebegő és szenvedélyes mozgású alakokkal és csavart oszlopokkal halmozták el. A barokk szobrászat jelentős alkotásai a fogadalmi emlékek (győri frigyláda), a Szt. Háromság-szobrok és a Kálvária-építmények.

10 A győri frigyláda ; Kálvária-szobor