BAROKK … Örökségünk Rákóczi verseny III.forodulójára

Az előadások a következő témára: "BAROKK … Örökségünk Rákóczi verseny III.forodulójára"— Előadás másolata:

1 BAROKK … Örökségünk Rákóczi verseny III.forodulójára
Barokk = szokatlan, szeszélyes, különc gondolkodásmód

2 A "BAROKK" SZÓ JELENTÉSE A stílusmegjelölések rendszerint gúnyos vagy rosszalló mellékértelmet tartalmaznak, mert egy-egy kor túlhaladott elveire, elavultnak ható művészetére utalva születtek meg. Az utókor értetlenül vagy ellenségesen tekintett az elődök "tudatlanságára", "szeszélyességére", műalkotásaik "kezdetlegességére", barbárságára". A "barokk" megjelölést is így alkalmazták a XVIII. század végén a XVII-XVIII. század stílusára: a klasszicizmus szemszögéből nézve Borromini és Guarini korát "a különlegesség" felső fokának, a "nevetségesség" csúcspontjának látta a korabeli kritikus. A "barokk" kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroccóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. Már a XVI. században ismerték, majd a 'XVII-XVIII. században melléknévként meglehetősen széles körben használták. Jelentéséhez mindig a "szabálytalan", "szokatlan", "érthetetlen", "bizarr", "értelmetlen" fogalmak tapadtak, s így került be a korabeli enciklopédiákba, szótárakba, kritikákba is. A "barokk" szó eredetének, egykori értelmének kutatása azonban nem visz közelebb a stíluskorszak lényegének megismeréséhez - azt csak a műalkotások és az elméleti írások világíthatják meg.

3 Mint művészettörténeti stílus:
A nagyszombati jezsuista templom belülről A reneszánsz korból fejlődött ,újkori művészeti stílus. Az Itáliában kialakult barokk művészet Közép-Európában, így Magyarországon is, olasz, elsősorban Como-vidéki építészek és szobrászok tevékenysége nyomán honosodott meg 1620 körül. Az első kora barokk emlékek a jezsuita rendhez kötődnek, pl. az 1629–37 között Esterházy Miklós támogatásával épült nagyszombati jezsuita templom.

4 Mint építészet: Az áthidalások boltozottak. A hagyományos ívformák (félkör, szegmens), mellett igen gyakori a kosárív. Kedvelt forma a kosáríves csehsüvegboltozat, tükörboltozat, elliptikus kupula. Sajátos barokk megoldás az olyan kettős hélyú kupola, amelynél a belső hélyat nagyméretű opeion nyitja meg s azon keresztül feltárul a külső kupolatér freskóval díszített felülete. A barokk építészet az axis mentén szervezett terek csoportját egy hangsúlyos, a haladás célját kijelölő, uralkodó térmotívumnak rendeli alá. A hosszirányú templomoknál ez a kupolatér kiemelése. A palotáknál és kastélyoknál a tengely mentén egymást követő terek kapcsolata. Jellemző megoldás az enfilade. Enfilade: a francia barokk palota és kastély térsorolási módszere. Díszes ajtóit azonos tengelyre fűzték, így összenyitásukkor hatásos távlat jött létre.

5 Mint festészet… Jellemzői: mozgásban való ábrázolás, dinamizmus
gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak

6 Mint szobrászat… Jellemzői: a hangsúly a világi ábrázolásra került át
szenvedélyes mozgás az alakok színpadias beállítása jellemző mélyen árnyékolt ruharedők pillanat varázsának megragadása ötletgazdagság portré szobrászat

7 A barokk kor Magyarországon
Magyarország a 17. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom alárendelt tartománya. A polgári fejlődés kibontakozását, amelyet a Mátyás-kori kezdetek után a török hódoltság megszakított, most a gazdasági elnyomás gátolta. A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció a 18. század elején a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi felkeléshez vezetett. Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.

8 A magyar barokk építészet Kastélyok
Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Fontos feladat lett a budai - az 1686-os ostrom során szinte teljesen elpusztult - gót-reneszánsz királyi palota romjaira egy új palota építése. Grassalkovich Antal ( ) 1735 táján itt kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését, mely az as évek végéig tartott. A kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív együttest alkotott. Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

9 A magyar barokk építészet Várak
Magyarországon az észak itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg, osztrák közvetítéssel. 1630 és 1700 között a török jelenlét, a három részre szakadt ország a háborús helyzet, nem tette lehetővé a barokk stílus széles körű elterjedését. A Habsburg-befolyás alatt álló királyi Magyarország területén a vár-és építészetben (architectura militaris) foglalkoztatott észak-itáliai, hadmérnökök Giovanni Pieroni, Baccio del Bianco és építészek, Andrea Spezza, Nicolo Sebregondi tevékenysége jelentős..

10 Barokk kori magyar festészet
A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. A nagyszabású freskódíszt általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb, Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta.

11 Barokk kori magyar szobrászat
A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

12 A BAROKK KEZDETEI ( ) A magyarországi művészetben a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Első pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak, s az új stílus első emlékei akkor jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan összetalálkoztak. E találkozás politikai természetű volt. A zömében protestáns magyar főnemesség és a Habsburg uralkodók közel egy évszázados küzdelmében egyik fél sem tudott felülkerekedni. A magyar főnemesség érdekei ennek az erők egyensúlyával jellemezhető állapotnak további fenntartását kívánták. Ezért kezdtek közeledni a bécsi udvarhoz, s ebben formát és keretet számukra az ellenreformáció biztosított. A közeledés egyik látványos jele lett, hogy a protestáns főurak többsége a század első évtizedeiben a katolikus vallásra tért át. A Habsburgok elsősorban dinasztikus okokból ragaszkodtak a katolikus valláshoz, s fő támaszuk volt a katolikus, egyház - amely elvesztett pozícióit az uralkodóház segítségével akarta visszaszerezni - és az egyházi reformmozgalmat képviselő jezsuita rend.