II.József.

Az előadások a következő témára: "II.József."— Előadás másolata:

1 II.József

2 II. József Mária Terézia és I
II. József Mária Terézia és I. Ferenc császár gyermekeként született Bécsben, március 13-án II. József gyermekkorában makacs és önfejű volt. Tanáraira – többek között Batthyány Károly gróf, Bajtay Antal későbbi erdélyi püspök, Martini bécsi jogászprofesszor József római katolikus volt, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy később a saját államfelfogása szellemében irányítsa az egyházat ban papírra vetette elképzeléseit Álmodozások címmel, amelyben a reformok alapjául a korlátlan teljhatalmat jelölte meg. Kibontakozni azonban nagyon sokáig nem volt lehetősége ben római királlyá, a következő évben, apja halála után pedig német-római császárrá koronázták ben egyúttal anyja társuralkodója lett a Habsburg Birodalom élén, ám az erős akaratú Mária Terézia nem hagyta, hogy beavatkozzon a politikába

3 II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt 1781-ben, amely a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett a korábbinál. Még a türelmi rendelet évében zárolta a Rómának küldött egyházi jövedelmeket, majd kimondta, hogy a pápai bullákat kihirdetésük előtt ellenőrzi majd az udvar. II. József állammodelljében az egyház pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „jozefinista” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat január 12-én meghozta a szekularizációs rendeletet, amiben 140 kolostort feloszlatott, vagyonukat pedig a Vallásalapba olvasztotta, amivel kivívta a Pápai állam rosszallását: 1782-ben a pápa maga utazott Bécsbe („fordított Canossa-járás”), de József nem változtatott politikáján.

4 Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az egyházfőnek, hanem kézfogással üdvözölte ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett római látogatása során sem sikerült őt meggyőzni intézkedései visszavonásáról. Még 1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. A következő évben áttette a helytartó tanács székhelyét Budára, központosítva ezzel az államot.

5 1784 és 1787 között József több rendelettel erősítette meg a jobbágyok helyzetét, például a röghöz kötés feloldásával, a jobbágy elnevezés megszüntetésével és a parasztok fizikai bántalmazásának megszüntetésével május 6-án megjelent nyelvrendelete alapján az államigazgatás nyelvének a németet jelölte meg, majd átszállíttatta Bécsbe a Szent Koronát. A hagyományos közigazgatás lerombolása hatalmas felháborodást, zúgolódást váltott ki a magyar nemesség körében; a vita odáig fajult a királlyal szemben, hogy 1790-ben a magyarok a poroszokkal kezdtek el szervezkedni József ellen.

6 Ennek hatására József halálos ágyán visszavonta az államszervezetet érintő rendeleteket. II. József uralkodása utolsó éveiben, hogy a belső ellenállást tompítsa, a külpolitika terén próbált maradandót alkotni ben szövetkezett II. Katalin cárnővel, s még abban az évben kitört az új orosz-török háború. Az oroszokkal egyesült császári hadsereg több területet elfoglalt az oszmán birodalomból. II. József támogatta Lengyelország további felosztását birodalma, illetve Oroszország és Poroszország között.

7 Első felesége Bourbon Izabella pármai hercegnő (1741–1763) volt, azonban ő 1763-ban elhunyt feketehimlőben. Ebből a házasságból két lánya született, Mária Terézia Erzsébet főhercegnő (1762–1770) és Mária Krisztina, aki csak néhány órát élt, november 22-én meghalt, édesanyja 1 héttel később szintén elhunyt. Második felesége Mária Jozefa bajor hercegnő volt (1739–1767), akit 1765-ben vett feleségül, vele viszont sohasem alakított ki bensőséges házastársi viszonyt. Miután második asszonyát is elvitte a himlő (1767), majd egyetlen élő gyermeke, Mária Terézia Erzsébet is meghalt (1770-ben), II. József többé nem nősült meg. Gyengéd érzelmek a későbbiekben talán csak Leonora von Liechtensteinhez fűzték, de ez a kapcsolat sohasem realizálódott.

8 II. József császár és király halála előtt minden Magyarországot érintő rendeletét visszavonta 3 kivételével: a türelmi rendelet, a jobbágyrendelet és az alsópapságot támogató rendelet érvényben maradt továbbra is február 20-án elhunyt a jószándékú, tehetséges uralkodó, aki azonban nem volt reálpolitikus. Sok intézkedése a későbbi polgári átalakulást, modernizációt vetítette előre, azonban a hagyományok és az ősi államberendezkedés figyelmen kívül hagyásával, félresöprésével maga ellen hangolta a társadalom sok csoportját. A valláspoltikája a katolikus klérust, a nyelvrendelet szélesebb rétegeket, a közigazgatási reformok pedig az egész politikai elitet szembeállították vele. A konszolidáció mind kül-, mind belpolitikai téren öccsére, a trónt öröklő II. Lipótra hárult, aki sikerre vitte a feladatot rövidre szabott uralkodása alatt.

9 Természetesen hívei is akadtak
Természetesen hívei is akadtak. Ausztriában például rendkívüli népszerűségnek örvendett, de néhány jozefinista Magyarországon is akadt, főleg a kezdeti időszakban. A főnemesi rétegből egyebek mellett Széchényi Ferenc és Teleki Sámuel, Fekete György és Niczky Kristóf, a köznemesek közül Kazinczy Ferenc, Ürményi József és Végh Péter, a nem nemesi származású értelmiségiek közül pedig később a magyar jakobinusok szervezkedésében is részt vállaló Hajnóczy József és Izdenczy József, az Államtanács első magyar származású tagja (1785-től) emelhető ki.

10 II. József teljes nagycímere II. József teljes nagycímere
II.József címere

11 II.József

12 II.József a „kalapos király”

13 II.József krajcárja

14 VÉGE