Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság időszakában XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Budapest, 2009. szeptember 3. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti.

Az előadások a következő témára: "Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság időszakában XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Budapest, 2009. szeptember 3. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság időszakában XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Budapest, 2009. szeptember 3. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti Tanács elnöke

2 2 Áttekintés I.Válság tanulságai felügyeleti szempontból II.Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció III.Felügyeleti rendszer hazai átalakítása IV.Összefoglalás

3 3 I. A válság tanulságai Új típusú kockázatok megjelenése –Határon átnyúló; –Szektorokon átnyúló; –Termékeken átnyúló. A befektetők nagy hozam, ill. a szolgáltatók nagy profit érzékenysége miatt gyorsan változó, nehezen követhető kockázatok alakulhatnak ki Hagyományos (betétgyűjtő) intézmények szerepe csökken –Közvetlen befektetések; –Nem pénzügyi szereplők; –Közvetítők szerepe pedig növekszik. Megbízhatónak vélt szereplők (védelmi vonalak) nem megfelelő működése –Pénzügyi kormányzatok; –Nemzeti bankok; –Felügyeletek; –Könyvvizsgálók; –Hitelminősítők.

4 4 I. Kockázatok eddigi kezelése

5 5 I. Erősebb együttműködési kényszerek Együttműködési kényszerek Pénzügyi kormányzatok Központi bankok Felügyeletek Verseny- hatóságok Fogyasztó- védelmi hatóságok Könyv- vizsgálók Hitel- minősítők Hagyományos háromoldalú Növekvő felelősségek Piaci szereplőkkel új alapokon

6 6 Áttekintés I.Válság tanulságai felügyeleti szempontból II.Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció III.Felügyeleti rendszer hazai átalakítása IV.Összefoglalás

7 7 II. Határokon átnyúló integráció az EU-ban Jelenleg: Lámfalussy folyamat alapján Három szintű szabályozási struktúra – Első szint: Keretjogszabályok – Második szint: Részletes végrehajtási rendelkezések – Harmadik szint: Technikai jellegű szabályok Committee of European Banking Supervisors (CEBS) European Insurance and Occupational Pensions Committee (CEIOPS) Committee of European Securities Regulators (CESR) A PSZÁF teljes jogú tagja mindhárom harmadik szintű bizottságnak.

8 8 II. A de Larosière Bizottság létrehozásának okai –Globális pénzügyi és bizalmi válság, megrendült pénzügyi intézmények; –Egyes piaci szereplők megmentése csak állami eszközökkel ( => az adófizetők pénzéből); –Több uniós tagállam máig nem tisztította meg bankjait a toxikus eszközöktől; –A válságnak még nincs vége, a pénzügyi szektorra gyakorolt hatás még nem számítható ki teljesen (=> a további kockázat csak hatékonyabb felügyeléssel csökkenthető).

9 9 II. Új intézményi keretek

10 10 II. Új testületek feladatai és értékelése Az új testületek feladatai –Figyelmeztető jelzésekkel, elemzésekkel hívják fel a figyelmet a pénzügyi rendszer esetleges kockázataira; –Ajánlásokat adnak ki a legjobb gyakorlat meghonosítására (ezeket azonban a tagországok kormányainak és felügyeleteinek nem kötelező végrehajtaniuk). Értékelés –Az új EU-intézmények létrejöttét követően is a nemzeti felügyeletek az elsődleges felelősök nemzeti ügyekben, az új EU-intézmények ebben fokozottan támaszkodnak rájuk; –A nemzeti felügyeletek és hatóságaik szerepe felértékelődött: makroprudenciális feladatot kaptak azzal, hogy bekerültek az Európai Rendszerkockázati Tanácsba; –A reform célul tűzte ki a nemzeti felügyeletek tevékenységének összehangolását, az egymás közti jobb információáramlást; –A reform nem érinti azt az európai tendenciát, hogy nemzetek szintjén a banki, biztosítói, tőkepiaci és pénztári felügyeletek egy integrált felügyeletbe olvadjanak össze.

11 11 Áttekintés I.Válság tanulságai felügyeleti szempontból II.Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása IV.Összefoglalás

12 12 III. Felügyeleti tevékenység 5 nemzetközileg elfogadott kritériuma Függetlenség Szakmailag rendben, működésben nem ± Átláthatóság és Számon kérhetőség Megfelelő + Hatásosság és Hatékonyság - Működési függetlenség hiányából eredő korlátok - Szabályozási eszköztár hiánya - Tisztázandó a kétszintű vezetési struktúra működése - Makro- és mikro prudenciális megközelítések összehangolása - Nem megfelelő PSZÁF-MNB együttműködés - Elégtelen PSB működés - Kríziskezelés Rugalmasság és gyors reagálás hiánya ±

13 13 III. Átalakítás szempontjai –A pénzügyi krízis kapcsán sok országban elkezdték a felügyeleti struktúrák, a felügyeleti működés újragondolását; –Be kell illeszkednünk az előbb felvázolt új EU-s felügyeleti struktúrába; –Nincs „best practice”, de nincsenek „tabuk” sem; –Nincs legjobb (uralkodó) intézményi megoldás; –Nincs egyértelműen kirajzolódó átalakítási trend; –Minden tanulmány az ország specifikumok és a politikai döntéshozatal preferenciáit említi.

14 14 III. Felügyeleti struktúrák az EGT tagországaiban Az EU 15 „régi” tagországából tehát 9db, az „új” tagországokból pedig 5db nemzeti banktól független, de integrált modell szerint működik.

15 15 Áttekintés I.Válság tanulságai felügyeleti szempontból II.Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció III.Felügyeleti rendszer hazai átalakítása IV.Összefoglalás

16 16 IV. Összefoglalás –A válság egyértelmű tanulsága, hogy változtatnunk kell; –Az EU új intézményi kereteibe kell integrálódnunk; –Az átalakítást az 5 nemzetközileg elfogadott kritériumnak való minél jobb megfelelés érdekében kell végrehajtanunk.