A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban

Az előadások a következő témára: "A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban"— Előadás másolata:

1 A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Kármán András Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Elemzések

2 Áttekintés Magas-e a magyar költségvetés kiadási szintje nemzetközi összehasonlításban? Miben tér el a költségvetés kiadási szerkezete a régió többi országától? Hogyan ítélhető meg a költségvetés szerkezete a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából? Néhány zárógondolat

3 Az államháztartás kiadásai gazdasági fejlettségünkhöz képest magasak (2007)
Forrás: Eurostat

4 Kiadások és bevételek – különböző nemzetközi minták (2006)
Természetesen minden csoportban vannak kivételek, de az alapkoncepció viszonylag világos. Ezt a fajta felosztást a szakirodalom is ismeri, ilyen tekintetben nem MNB-s találmány Forrás: Eurostat

5 Magyarország és Szlovákia: milyen úton jutottunk el idáig
Magyarország és Szlovákia: milyen úton jutottunk el idáig? (ciklikusan igazított elsődleges kiadások és bevételek, CAPB) Ez az ábra a ciklikusan igazított elsődleges kiadásokat és bevételeket mutatja meg. 45 fokos vonal alatt többlet, felette hiány. Magyarország 2006 után elindult visszafelé a nyíl mentén, azaz kissé csökkenő kiadások, de közben növekvő bevételek. Ez eltér a szlovák mintától. Magyarország 1996-ban elsődleges többletet mutatott, akkor a hiány a magas kamatteher miatt volt, GDP-arányos kamatkiadások 10 százalék körül voltak. A kiinduló helyzethez képest jelentősen nőttek az elsődleges kiadások, miközben a kamat csökkent, így a teljes kiadási szint kevésbé változott. Forrás: Európai Bizottság AMECO adatbázisa

6 A költségvetés madártávlatból: Magyarország a magasabb hiányt magasabb centralizáció és újraelosztás mellett éri el Itt meg kell említeni, hogy ez csak egy madártávlatból való rátekintés, ezt a későbbiekben pontosítani fogjuk. Forrás: Eurostat

7 A GDP-arányos kamatkiadások alakulása: 2 százalékpont különbség a közép-európai országokhoz képest

8 Államadósság és kamatkiadások
A régiós átlagnál magasabb kamatkiadást – egymástól nem függetlenül – a nagyobb adósság és a magasabb finanszírozási költség okozza. Ha a magyar implicit kamatláb a visegrádi szintre esne, akkor kamatkiadások 4,1%-ról 3,2%-ra csökkennének Ha a magyar államadósság a visegrádi szinten lenne, akkor kamatkiadások 3,2%-ról 1,7%-ra csökkennének Azaz a magyar és visegrádi kamatkiadások közötti különbség kb. egyharmad-kétharmad arányban ered az eltérő finanszírozási költségekből és az eltérő adósságszintekből

9 Az elsődleges kiadási és bevételi szintek összehasonlításakor további korrekciók szükségesek
A családtámogatások egy részét egyes országokban (Szlovákiában) adókedvezményként nyújtják, Az eltérő szja és tb-járulék kulcsok az állami alkalmazottak esetében eltérő mértékben növelik meg a költségvetés bevételeit és kiadásait, A magasabb áfa-kulcsok az állam által vásárolt javak és szolgáltatások esetében torzítják a kiadási és bevételi adatokat, Az EU-transzferek állam és magánszektor közötti elszámolása eltér az egyes országokban, A nyugdíjak adóztatása egyes országokban (Lengyelország) szintén jelentős eltérést okozhatnak. Ezen és a következő két slide-on egy összehasonlítás következik, hogyan jutunk el a 13 százalékpontos kiadásbeli különbségtől a feléig. Kamat, elszámolástechnika.

10 A magyar kiadási szint szlováktól való eltérése mögött több tényező áll (2007-es adatok alapján)
Forrás: Eurostat, illetve MNB-számítások

11 A módosított elsődleges kiadások különbsége mérséklődik Szlovákia és Magyarország között
Az alkalmazott korrekciók – jellegüknél fogva – kevésbé érintik a lakossági transzfereket (nyugdíjak, szociális kiadások), inkább az egyéb területeken (bérkiadások, dologi kiadások) jelentősek Szociális támogatások: Szlovákiában nem a kiadásoknál van elszámolva egy részük, hanem adókedvezményként, ezt visszakorrigáltuk Munkáltatói járulék: itt le van vonva az állami kiadásokból a munkáltatói (azaz állam által fizetett) járulék, mivel ez megjelenik a bevételi oldalon is ugyanakkora mértékben, így csak felfúvódik a két főösszeg. állami bérek adótartalma: ugyanaz mint előbb, ez is megjelenik a bevételeknél. Nyilván, ha nálunk magasabb az adószint, akkor többet fizetünk az állami alkalmazottak után, de ez bevételként is megjelenik. Állami fogyasztás: a közösségi fogyasztás (állam által vásárolt javak és szolgáltatások) utáni áfatartalom korrekciója (eltérő áfaszint) Szlovákiában az EU-transzferek sokkal kisebb része folyik át az államon, mint Maygarországon. Ez is felnyomja a kiadási és bevételi szinteket Összességében alacsonyabb lenne a magyar kiadási szint, de persze még korrekciók (kamat és elsődleges korrekciók) után is jelentős az eltérés. Ami marad, az főként szociális kiadások és nyugdíj. Persze a nyugdíj nagyobbik része meg a több nyugdíjasból van esetleg. Forrás: Eurostat, illetve MNB-számítások

12 Magyarország: fejlettségünkhöz képest magas szociális kiadások (2006)
Az ábrán a szűkebb értelemben vett szociális kiadások szerepelnek, azaz ebben a nyugdíj nincs benne. Tartalom: családtámogatások, szociális segélyek, munkanélküli támogatások, egyéb szociális kiadások Forrás: Eurostat

13 Egyes lakossági transzferek: Magyarország a legtöbb kategóriában magasabb a visegrádi átlagnál
Lengyelországban a nyugdíjak után adót és járulékot is kell fizetni, míg a többi országban nem, így a statisztika is torzít ebben a tekintetben. Ha korrigáljuk az adatokat, akkor látszik, hogy Magyarország a nyugdíjaknál és a családtámogatásoknál is magasabban áll, mint a visegrádiak, miközben a munkanélküli ellátás kb. átlagos. Forrás: Eurostat, ESPROSS statisztika

14 Az állami egészségügyi kiadások várhatóan nagyon alacsony szintre süllyednek
Korábban a fejlettségünknek megfelelő állami egészségügyi kiadási szint, a konvergencia program alapján itt jelentős csökkenés várható. Egy része persze szerintünk is indokolt, például a gyógyszerár-támogatások mérséklése, de a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összegek ilyen mértékű csökkenésénél már kérdéses, hogy milye hatást gyakorol az egészségügyi szolgáltatások minőségére. Figyelembe véve az ágazat jelentős kielégítetlen beruházási, fejlesztési igényét, amelyet több tanulmány is alátámaszt (lásd pl. konvergencia elemzés nulladik verziójában bemutatott adatok) Forrás: Eurostat, illetve 2008-as költségvetési törvényjavaslat melléklete

15 A költségvetés kiadási szerkezete: jelentős változások ellenére maradnak eltérések
Ide nem írnék konkrét számokat, ugyanis a kiigazítás utánra csak a törvényjavaslatból vannak számok, de azok tavaly ősziek, azóta nincs frissebb. Ezek az értékek viszont nem megbízhatóak, ugyanis azóta már tudjuk, hogy a 2007 is másképpen alakult és előrefelé is változtak a teljes kiadások, így némileg nyilván a szerkezet is. Mindenesetre a szöveges értékelés szerintem jól mutatja az elmozdulás irányát. Forrás: Eurostat, COFOG-osztályozás szerint, illetve 2008-as költségvetési törvényjavaslat melléklete

16 A költségvetés szerkezete és a gazdasági növekedés
A szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok alapján: A sikeres kiigazítások esetében a fő hangsúly a kiadások csökkentésén van A sikeres kiigazítás általában a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás emelkedésével jár együtt A növekedés szempontjából kívánatosabb a kiadásokon belül a folyó kiadások arányának csökkentése a tőkekiadások csökkentésével szemben A gazdasági növekedést közvetlenebbül segítő, „produktív” kiadási tételek (oktatás, egészségügy, állami közszolgáltatások) előnyösebbek a kevésbé produktív kiadásokkal (szociális kiadások, nyugdíj) szemben Az adórendszeren belül a munkát terhelő adók csökkentése kedvező hatású lehet Források: Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2006 és 2008, MNB

17 A magyar kiigazítás néhány jellemzője
A 2006-os kiigazítás néhány jellemzője: A kiigazítás a kiadáscsökkentés mellett jelentős mértékben épít a bevételi oldalra is Az adóék – a kívánatossal ellentétben – tovább emelkedett a kiigazítás eredményeképpen Bizonyos kiadási tételeknél fontos eredmények mutatkoznak (állami létszám mérséklődés, ártámogatások, racionalizálás, stb.) A produktív kiadások aránya az összes kiadáson belül erősen csökken, miközben a nem-produktív kiadásoké jelentősen emelkedik: Az egészségügyi kiadások jelentősen csökkennek A szociális kiadások GDP-arányosan némileg csökkennek, fejlettségi szintünkhöz képest azonban továbbra is magasak maradnak Az elmúlt évek jelentős nyugdíjkiadás-emelkedése lelassul, de a kiadásokon belüli súlya tovább nő

18 A kiadási szerkezet változása EDP-t elkerülő és EDP alá eső országokban (arányok a teljes elsődleges kiadásokon belül) Produktív kiadások Nem-produktív kiadások Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2008

19 Néhány zárógondolat A magyar költségvetés kiadási oldala jelentősen eltér a regionális átlagtól, de a magas kiadási szint részben elszámolástechnikai tényezők következménye – bevételi és kiadási oldal együttes vizsgálata szükséges A magas kamatkiadások kiszűrésével kisebb az elsődleges kiadásoknál jelentkező eltérés A kiadási alapfolyamatokban a korrekciók (elszámolástechnika, kamat) után is jelentős az eltérés Magyarország és régiós versenytársai között Az újraelosztás mértékében meglévő különbség ben várhatóan csökken, azonban az elsődleges kiadások közül különösen a szociális kiadásoknál, illetve a nyugdíjaknál továbbra is jelentősek maradnak az eltérések.

20 Zárógondolatok - folytatás
A költségvetési egyensúly megteremtéséhez elkerülhetetlen a kiadások további csökkentése, azonban… … a szerkezet is számít, ugyanis a kiigazítás jelenlegi szerkezete nem optimális a hosszú távú gazdasági növekedés és ez által a fiskális fenntarthatóság szempontjából Kiadási oldal: produktív kiadások csökkenése, magas szociális kiadások nem ösztönzik kellőképpen a foglalkoztatást; Bevételi oldal: magas a munkát terhelő adók aránya; szűkek az adóalapok, „kevesen fizetnek sokat” A tartós egyensúly megteremtéséhez a jelenleginél kedvezőbb kiadási és bevételi szerkezet szükséges

21 Köszönöm a figyelmet!

22 A sikeresen kiigazító országokban általában nőtt a foglalkoztatottság, míg Magyarországon várhatóan csökken A magyar adat itt már frissítve van a májusi inflációs jelentés előrejelzése alapján. A leginkább emelkedők a hollandok, dánok, finnek, luxemburgiak, angolok voltak. Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2006

23 A sikeres kiigazításoknál gyorsuló gazdasági növekedés, Magyarországon erőteljes lassulás
Az adott országnál az első oszlop az eu-15 kiigazítás utáni átlagos növekedésének és a kiigazítás előtti átlagos növekedésnek a különbsége, azaz azt mutatja, hogy mennyit segített az adott országnak a külső környezet. A második oszlop pedig az adott ország kiigazítás előtti és utáni három év átlagos növekedésének a különbsége. Az ábra azt mutatja, hogy a nemzetközi környezet általában támogató volt (pozitív növekedési különbség az első oszlopban), de az adott országoknál a növekedés ennél jobban felpörgött. Ehhez képest Magyarországon a nemzetközi környezet nem túl kedvező (kb semleges), de az ország növekedése erőteljesen lelassul. Persze lehet mondani, hogy a kiigazítás miatt lassulunk, de akkor a többiek miért nem lassultak? A Hornok-Jakab-Kiss papírból kijön ugyan, hogy a GDP-növekedés kisebb lett volna fiskális expanzió miatt, de ez inkább ra igaz, re már nem, szóval ezzel korrigálva sem lehetne kimutatni növekedési többletet Magyarországon a kiigazítást követően. A magyar adat itt már frissítve van a májusi inflációs jelentés előrejelzése alapján. Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról, MNB, 2006

24 GDP-arányos szociális kiadások alakulása: magas szint mellett jelentős volatilitás
Itt is fontos tudni, hogy a tavaly őszi törvényjavaslat alapján készült, azóta már változhattak a számok. Mindenesetre a csökkenés után is jóval a visegrádiak felett leszünk (2009 Mo: 6,7% versus visegrádi átlag kb. 4,2%) Forrás: Eurostat, illetve 2008-as költségvetési törvényjavaslat melléklete

25 Nyugdíjak: emelkedő kiadások (összes nyugdíjkiadás a GDP százalékában)
Ez az adatsor tartalmaz minden nyugdíjat és nyugdíjszerű járulékot, rokkantnyugdíjakat is, forrása az MNB számításai.