Egyszerű emelők.

Az előadások a következő témára: "Egyszerű emelők."— Előadás másolata:

1 Egyszerű emelők

2 Elsőosztályú emelő Másodosztályú emelő Harmadosztályú emelő

3 Első osztályú (kétkarú) emelő
kG kF Első osztályú (kétkarú) emelő kG > kF G G < F F kF F Másodosztályú (egykarú) emelő kG < kF G kG G > F F G kG kF kG > kF Harmadosztályú (egykarú) emelő G < F

4 Kicsi erő, nagy hosszváltozás, nagy rövidülési sebesség,
Nagy erő, kicsi hosszváltozás, kicsi rövidülési sebesség, nagy szögsebesség gyorsemelő

5 Első osztályú (kétkarú) emelő Másodosztályú (egykarú) emelő

6 Harmadosztályú (egykarú) emelő

7 FORGATÓNYOMATÉK

8 Fb Fb G G Fb kb = G kG Fb Fb = G kG / kb Fb / G= kG / kb G

9 Az izomerő kiszámítása
M = F • kF Fb Mb = Fb • kb F • kF = Fb • kb Fb = F • kF / kb kb kF F

10 Fb kb = G kG Fb Fb = G kG / kb G Ha kG = 0 Fb = 0

11 Fb kb = G kG + Gt kt Fb = (G kG + Gt kt)/ kb Példa: G=30N kG=0,15m
Gt=200N kt=0,4m kb=0,045m G Fb = (30•0, •0,4)/ 0,045 Gt Fb=1877,7N Reakcióerő=?

12 Reakcióerő Példa: Fb=1877,7N Fb = G + Gt +Fr G=30N Gt=200N Fr=1647,7N
Egyszerűsítés: az erők hatásvonala párhuzamos Fb G Gt G=30N Gt=200N Fr=1647,7N Fr = Fb - G - Gt

13 ? Fb kb = (G +Gt)kG Ha kG = 0 Fb = 0
Ha Fb≠0 → Fb részben átveszi a húzóerőt Nyíróerő jelenik meg Gt

14 M = F • k F A statikus (izometriás erő) mérése k Biceps brachii
Brachialis Brachioradialis k F M = F • k

15 A három könyökhajlító forgatónyomatéka
Túl sok izom: Az egyes izmok feszülése közvetlenül nem meghatározható

16 TÖMEGKÖZÉPPONT A kiterjedt test egy idealizált, elméletileg meghatározott pontja, amelyben a testszegmensek súlyerejének forgatónyomatéka nulla.

17 TÖMEGKÖZÉPPONT

18 TKP kockában A TKP-ban a testet felfüggesztve bármely helyzetben egyensúlyban marad A pont amire a gravitációs erő hat, hatásvonala átmegy rajta Nem homogén anyageloszlás

19 It can locate outside the body
It’s location is not constant

20 TKP és állásstabilitás
A TKP az alátámasztási pont fölött kell, hogy legyen

21 A súlyok-testek a rendszerhez tartozhatnak

22

23 Számítási módszerek a tömegközéppont helyének meghatározására

24 M = F · l; Nm Forgatónyomaték m1g·l1=m2g·l2 m1=m2 l1=l2
TKP nem az alátámasztási hely fölött van m1g·l1>m2g·l2 M = F · l; Nm Egyensúly – a forgatónyomatékok megegyeznek m1g·l1=m2g·l2 Forgatónyomatékok összege (M) 0

25 Palló és mérleg módszer

26 Malátámasztási pont = 0
Ha Gpalló=0 Malátámasztási pont = 0 G G ltkp - Fr lp= 0 Fr ltkp G ltkp = Fr lp lp

27 A TKP anterior-posterior helyének meghatározása
G ltkp - Fr lp= 0 G ltkp = Fr lp ltkp G

28 TKP függőleges helyének meghatározása
G ltkp - Fr lp= 0 G ltkp = Fr lp ltkp

29 k1=? lp = 2,0 m k1 = 1,0 m k1 G1 G1 = 100 N Fr1 = 50 N Fr1 Fs1
Nincs vizsgálati személy a pallón G1 = 100 N lp = 2,0 m Fr1 = 50 N k1 = 1,0 m Fr1 Fs1 Fr1 = Fs1 lp k1 G1 G1 – palló súlya, Fr1 – a mérlegen mért reakcióerő, Fs1 – a G1 súlyerő alátámasztási pontba eső hányada, k1 – a palló erőkarja

30 Példa lp = 2,0 m k2 = 1,0 m k2 k1 = 1,0 m = k2 G2 G1 = 100 N
Fr1 = 50 N Fr1 +Fr2 = 450 N Fr2 = 400N Fr1+Fr2 Fs1+Fs2 lp lp k2 = 1,0 m k2 k1 = 1,0 m = k2 G2 G2 – a személy súlya, Fr1 + Fr1 – a mérlegen mért reakcióerő, Fr1 =G1/2– a mérlegen mért palló általi reakcióerő, k2 – a személy erőkarja

31 lp = 2,0 m k2 G1 G2 G1 = 100 N G2 = 800 N Fr1 = 50 N Fr1 +Fr2 = 650 N
Fs1 Fr2 k2 G1 G2

32 A TKP magasságának meghatározása
Fr2 lp G2 k2

33 G2=a személy súlya megmérve a mérleggel
Összefoglalva G Fr1=Gpalló/2=G1/2 ltkp Fr=Fr1+Fr2 megmérve a mérleggel Fr Fr2 számolással meghatározható lp G2=a személy súlya megmérve a mérleggel k2=lTKP meghatározható!

34 Szegmentációs módszer

35 (a szegmensek végei közötti hely)
Szegmensek tömegközéppontja (súlypontja), részsúlypont Tömege Térbeli helye (a szegmensek végei közötti hely)

36 A résztömegközéppontok helye a testszegmensekben
Demster modell 13 szegmens

37 A testszegmentek tömegének, illetve súlyerejének kiszámításának módszerei

38 m = térfogat (V)  sűrűség ()
Térfogat és tömeg Vsz = (m2 –m1)  r2 – (s2 – s1)  R2 m = térfogat (V)  sűrűség () Az izom sűrűsége  1,028 g cm-3

39

40 Mágneses rezonancia (MRI), komputer tomográfia(CT)

41 A testszegmens térfogatának kiszámítása ( V )
Vs = [ (As1 + As2) / 2] ls Vs – a szelet térfogata As1 – a szelet területe ls – a szelet vastagsága ls Vi = Vs A1 A2

42 Testmodellek

43 Testmodell Testszegmensek Tömegarányok Digitális elemzés Markerek

44

45 Hanavan modell 15 szegmens

46 17 szegmens testmodell

47 A testszegmensek százalékos tömege a testtömeghez viszonyítva
Demster Clauser Plagenhoef Fej 7.9 7.3 8.2 Törzs 48.6 50.7 55.1 Felkar 2.7 2.6 3.2 Alkar 1.6 2.3 1.9 Kéz 0.6 0.7 0.65 Comb 9.7 10.3 10.5 Lábszár 4.5 4.3 4.7 Láb 1.4 1.5

48 Fej 7.9 Törzs 48.6 Felkar 2.7 Alkar 1.6 Kéz 0.6 Comb 9.7 Lábszár 4.5
Demster Fej 7.9 Törzs 48.6 Felkar 2.7 Alkar 1.6 Kéz 0.6 Comb 9.7 Lábszár 4.5 Láb 1.4 mg = G mg · fej  mg · törzs  mg · felkar  mg · alkar  mg · kéz  mg · comb  mg · lábszár  mg · láb

49

50 Vizsgálati személy korának hatása

51 Fejtérfogat változása életkorral
Lábtérfogat változása életkorral Body Segment Parameters A Survey of Measurement Techniques Rudolfs Drillis, PH.D.,

52 TKP helyzete a felső végtagban

53 TKP helyzete az alsó végtagban

54 A részsúlypontok helyének meghatározása
(P1 – P2)  0.45 P2 (P2 – P5)  0.61 P3 (P3 – P4)  0.43 (P4 – P6)  0.43 P4 (P5 – P7)  0.43 P5 (P7 – P8)  0.43 P6 P7 P8

55 x1 x2 x3 x4 x5 x6 x7 y1 y2 y3 y4 y5 y6 y7

56 mg1x1 x1 m1 mg1y1 y1

57 A test tömegközéppontjának x, y, z koordinátáinak kiszámítása

58 A test tömegközéppontjának x, y, z koordinátái

59 Mozgáselemzés - Markerek elhelyezése

60 Összetett járáselemzés

61 Függőleges felugrás vizsgálata