EGYENSÚLY, ÁLLÁSBIZTONSÁG.

Az előadások a következő témára: "EGYENSÚLY, ÁLLÁSBIZTONSÁG."— Előadás másolata:

1 EGYENSÚLY, ÁLLÁSBIZTONSÁG

2 Biztos - Stabil (labilis)
Egyensúlyi helyzetek Közömbös Biztos - Stabil (labilis) Bizonytalan - Instabil (labilis) Behatárolt bizonytalan

3 Közömbös Forgáspont Súlypont Forgáspont Súlypont

4 Biztos - Stabil m g h1 m g h m g h1 > m g h
A testek mindig a legkisebb helyzeti energia tartalomra törekednek h1 m g h1 h m g h m g h1 > m g h

5 Biztos - Stabil Forgáspont h1 h Súlypont mgh h1 > h mgh1 > mgh

6 Bizonytalan – Instabil - Labilis
Súlypont Forgáspont Bizonytalanná válik a test egyensúlyi helyzete, ha támaszkodási felület kicsi és nem a legkisebb helyzeti energia helyzetben van, illetve, ha súlypont a forgáspont felett helyezkedik el.

7 Közömbös  Biztonytalan  Biztos

8 Behatároltan bizonytalan – Metastabil

9 1. Metastabil 2. Instabil 3. Stabil

10 Az egyensúlyi helyzeteket meghatározó tényezők
A forgáspont és a súlypont egymáshoz viszonyított helyzete A súlyvonal és talapzat (alap) által bezárt szög Az alap (állásalap) területének nagysága A test és az alap alakja A test súlypontjának helyzeti energiája a forgásponthoz viszonyítva

11 Ízületi stabilitás

12 Csípőízület (gömbízület)
acetabulum

13 Glenohumerális ízület

14 Térd ízület Lateral Medial convex concave

15 Térd stabilitás Menisci and capsule

16 Tibia condylus alakja Medial Lateral concave convex r = 80 mm

17 Transzláció Medial Lateral

18 Transzlációs mozgása a meniszkuszoknak
Extension Flexion L M L M 6 mm 12 mm

19 Állásbiztonság

20 Az egyensúlyi helyzet megbontása a mozgás alapvető feltétele

21 A nehézségi erő (G) és a kényszererő (-K) hatásvonalának helyzete

22 Az állásnyomaték és a billentőnyomaték egymáshoz viszonyított aránya
állásnyomaték= G2 k2 billentőnyomaték = G1 k1 M = (G2 k2) / (G1 k1) Minél nagyobb az arányszám, annál nagyobb az állásbiztonság

23 A billenési szög nagysága
h1 F2 h2 β α<β h1 < h2 mgh1 < mgh2 E1 < E2

24 A billentőerő támadáspont helyének és az alátámasztási felület viszonya
G’2 G’1 G2 G2 G1 G1

25 Az egyensúlyozó képesség mérése
Stabilometria Poszturográfia

26 A testlengés mérése Súlypont Nyomásközéppont

27 Statikus stabilometria

28 A TESTEK EGYENSÚLYI HELYZETE VÍZBEN

29 A testre ható erők folyadékban
Hidrosztatikai nyomás p = h  g h A hidrosztatikai nyomás értéke a tartóedény alakjától független: a folyadékoszlop magasságával (h) és sűrűségével egyenesen arányos

30 A testre ható eredő erő (Fe) a hidrosztatikai nyomóerő
A testre ható erők A testre ható eredő erő (Fe) a hidrosztatikai nyomóerő h1 < h2 F1 h1 F1 = A h1  g h2 Fe = F2 – F1 F2 = A h2  g Fo Fo Fe = A (h2 – h1)  g F2 A felhajtóerő a folyadékba merített test által kiszorított folyadék súlyával egyenlő

31 Ff = -Vtest  g = -Vtest m/Vfoly g = - mg =-Gfoly
Felhajtóerő Hidrosztatikai nyomóerő (Fe) = felhajtóerő (Ff) F1 h1 h2 – h1 = H A H = Vtest h2 Arkhimédész törvénye H Fo Fo Fe = - A H  g = -Vtest  g F2 Ha = Vtest = V foly ( a test teljesen elmerül) Ff = -Vtest  g = -Vtest m/Vfoly g = - mg =-Gfoly

32 Felhajtóerő homogén és nem homogén anyageloszlású test esetén
Súlypont (SP) SP FK Felhajtóerő központ (FK) SP FK Közömbös Stabil Instabil - Labilis

33 labilis MSP = SP  d stabil

34 Manőverek az egyensúlyi helyzet megtartására

35 A levegőben a forgások a súlypont körül játszódnak le
A vízben a forgások a felhajtóerő központja körül játszódnak le