Monetáris politika a válság idején

Az előadások a következő témára: "Monetáris politika a válság idején"— Előadás másolata:

1 Monetáris politika a válság idején
Simor András elnök Társadalomelméleti Kollégium – Budapesti Corvinus Egyetem 2012. november 28.

2 Tartalom Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt
Erőteljes alkalmazkodás a válság során Miért torpant meg a kilábalás? Inflációs kilátások Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?

3 1. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt

4 A GDP növekedés Magyarországon elmaradt a régiós versenytársaktól
Simor András - Monetáris politika a válság idején

5 Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmoztunk fel
Államadósság a GDP %-ában Külső adósság a GDP %-ában Simor András - Monetáris politika a válság idején

6 Régiós összehasonlítás (2011)
Simor András - Monetáris politika a válság idején 6

7 2. Erőteljes alkalmazkodás a válság során

8 A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt
Simor András - Monetáris politika a válság idején

9 Az államháztartás strukturális egyenlege a GDP százalékában
Simor András - Monetáris politika a válság idején

10 Az államadósság lassú mérséklődésére számítunk, de ebben nagy az egyedi intézkedések, átmeneti tételek szerepe A GDP-arányos államadósság várható alakulása (2011. évi változatlan árfolyam mellett) Simor András - Monetáris politika a válság idején

11 A felhalmozott állományokban azonban sokkal nehezebb javulást elérni
A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány Simor András - Monetáris politika a válság idején

12 A folyamatos külföldi forráskivonás ellenére még mindig magas a hitel/betét arány
A bankrendszer és a fiókok hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, Nemzeti jegybankok.

13 A bankrendszeri mérlegalkalmazkodás együtt jár a hitelezés erőteljes visszafogásával
A vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatástól megtisztítva (2008. október=100) Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, Nemzeti jegybankok.

14 Visszaeső belső kereslet
Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Simor András - Monetáris politika a válság idején

15 Az export azonban segít a kilábalásban
Simor András - Monetáris politika a válság idején

16 3. Miért torpant meg a kilábalás?

17 Hogyan érint minket az adósságválság?
Exportpiacaink szűkülnek Jelentős ingadozás a kockázati megítélésben Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Simor András - Monetáris politika a válság idején

18 A romló globális konjunktúra szűkíti export lehetőségeinket
Az exportpiaci részesedés alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

19 A magyar CDS-felár dekompozíciója
A kockázati felár az elmúlt hónapokban javult, főleg nemzetközi tényezők hatására A magyar CDS-felár dekompozíciója Simor András - Monetáris politika a válság idején

20 A lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg
Simor András - Monetáris politika a válság idején

21 Tartósan magas munkanélküliségi ráta
A kormányzati intézkedések növelik az aktivitási rátát, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas a munkanélküliségi ráta. Simor András - Monetáris politika a válság idején

22 Mérsékelt beruházási aktivitás
Az autóipari beruházások ellenére a vállalatok beruházási rátája továbbra is alacsony Simor András - Monetáris politika a válság idején

23 És a történetnek még nincs vége...
A jövővel kapcsolatos kormányzati optimizmus és az átmeneti intézkedések ismétlődő költségvetési kiigazítási kényszert eredményeznek A évi ESA-egyenleg alakulása az MNB prognózisa szerint (a GDP arányában) És a történetnek még nincs vége... Az októberi intézkedéscsomag egyharmada csak átmeneti hatású. A 2014-es hiány mértéke további kiigazítás nélkül jóval 3 százalék fölé emelkedhet. Simor András - Monetáris politika a válság idején

24 Finanszírozási kockázatok
Banki: Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások A banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Megállapodásra van szükség a kormányzat és a bankszektor között Fiskális: Jelentős lejáratok Bár az elsődleges egyenleg többletet mutat, alacsony növekedés mellett a kialakult magas hozamszint tartósan nem fenntartható Jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv Simor András - Monetáris politika a válság idején

25 A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye
A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban (2011. vége) Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -212 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 110 milliárd forint) szeptember: 6 milliárd forint eredmény. Forrás: MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

26 A kockázati felárunk csökkent, de még mindig az egyik legmagasabb a régióban
Simor András - Monetáris politika a válság idején

27 Miért érint bennünket ilyen súlyosan az adósságválság?
Örökség: Alacsony növekedési képesség Magas külső és belső adósságállomány Devizakitettség Helyes diagnózis és célok: Aktivitási ráta és foglalkoztatottság növelés Adó- és adósságcsökkentés Hibás terápia: Adórendszer (adójóváírás kivezetése + minimálbér emelés, fenntarthatatlan szektorális adók) Gazdaságstratégia helyett végiggondolatlan ötletelés (cseberből vederbe) Bankrendszer mint politikai pofozó bábu Kiszámíthatatlanság, gazdasági jogbiztonság hiánya Intézmények gyengítése (Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács, MNB) Simor András - Monetáris politika a válság idején

28 4. Inflációs kilátások

29 A költségsokkok és adóintézkedések tartósan a cél feletti inflációt eredményeznek
Simor András - Monetáris politika a válság idején

30 A reálgazdaság továbbra is dezinflációs hatású, de a gazdaság potenciális kibocsátása is csökkenhetett Simor András - Monetáris politika a válság idején

31 Piaci várakozások alapján folytatódik a lazítási ciklus
A várt kamatpálya folyamatosan lefelé tolódott Reuters elemzői felmérésben a további lazítás az inflációs kilátások érdemi emelkedésével jár együtt: elemzői konszenzus alapján 2014-ben sem lesz célon az infláció Simor András - Monetáris politika a válság idején

32 Érezhetően emelkedtek az inflációs várakozások
Kétéves időtávon várt infláció alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

33 5. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

34 Mit tehet az MNB? Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást Az MNB lehetőségei korlátozottak Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet Alapvető célok: inflációs cél elérése kiszámítható környezet pénzügyi stabilitás biztosítása növekedés közvetett árfolyam túllövések elkerülése támogatása Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Simor András - Monetáris politika a válság idején

35 Mit tett az MNB: konvencionális monetáris politika
Augusztus óta összesen 75bp kamatcsökkentés A kamatcsökkentés akkor lehet jótékony hatással a gazdaságra, ha: Ha az inflációs kilátások középtávon a reálgazdaság dezinflációs hatása miatt az árstabilitással összhangban maradnak Pénzügyi stabilitási kockázatok nem jelentkeznek Az ország kockázati megítélésének javulása tartósan fennmarad A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint ezek a feltételek eddig teljesültek A kockázatok értékelésében eltérőek a vélemények Simor András - Monetáris politika a válság idején

36 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata
Alapvető célok: Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása Főbb beavatkozási módok: Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat Simor András - Monetáris politika a válság idején

37 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata
A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac Simor András - Monetáris politika a válság idején

38 Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés?
Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása Kormányzati feladat Jegybanki feladat Simor András - Monetáris politika a válság idején

39 Az MNB korábbi intézkedései
Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe Devizalikviditás biztosítása A hitelállomány 65 százaléka devizában van A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány Forintlikviditás bővítése Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Simor András - Monetáris politika a válság idején

40 Monetáris politikai eszköztár 2012. évi bővítése
Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít Új jelzáloglevél vásárlási program Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon Fedezeti kör bővítése Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Simor András - Monetáris politika a válság idején

41 Köszönöm a figyelmet!