Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon
Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29. Budapest

2 Tartalom Munkát terhelő adók és foglalkoztatás
Közgazdasági elmélet Magyarországi empíria Policy ajánlások Fekete és szürke foglalkoztatás Negatív és pozitív következmények Feketemunka (nem bejelentett foglalkoztatás) Szürkebérezés (aluljelentett bérek) Következtetések

3 Béradók, munkakereslet és -kínálat
Munkakereslet: teljes bérköltség függvénye Munkakínálat: nettó bér függvénye Béradók csökkentik a munkakeresletet és munkakínálatot Minél rugalmasabb a kereslet ill. a kínálat, annál kisebb a foglalkoztatás (adott adóék mellett) bérktség nettó bér Bér (w) Kínálat (Ls) Kereslet (Ld) Munkaerő (L) adó E E*

4 Béralku – a bérköltség komponensei
A („szuperbruttó”) bérköltség komponensei: Bruttó bér Nettó bér SZJA és munkavállalói járulék Munkaadói járulék (tételes EHÓ, %-os járulék) Alku a bruttóról szól, de a felek döntése a teljes bérköltségen ill. a nettó béren alapul. Középtávon: nincs jelentősége, ki fizeti az adót / járulékot (Nickell, 2004) Rövidtávon: munkaadói járulék csökkentése közvetlenebbül csökkenti a teljes bérköltséget, és serkenti a munkakeresletet

5 Adóék Magyarországon Munkát terhelő adók implicit adókulcsa több mint 5 %ponttal az EU-átlag felett A minimálbér adóéke is magas 2szeres minimálbér utáni szabály nélkül az adóék progresszív Foglalkoztatás alacsony (7%ponttal az EU-átlag alatt)

6 Empíria: foglalkoztatási hatások Magyarországon
Munkakínálat bérrugalmassága alacsony (sőt akár negatív is lehet!) (Galasi, 2002) Munkakereslet bérrugalmassága: Az utóbbi években a fejlett piacgazdaságokra jellemző értékek (Kőrösi, 2005) A képzetlenek iránti kereslet rugalmassága jóval erősebb a képzettek irántinál (-0,5 vs. -0,2) (Köllő, 2001) A minimálbér-emelés erőteljesen csökkentette a képzetlen munkaerő foglalkoztatását Az adók elsősorban a munkakereslet csökkentésén keresztül fejtik ki torzító hatásukat

7 Adók és gazdasági növekedés: általánosabb szempontok
Kérdés: adott költségvetési bevételt lehet-e a béradóknál kevésbé torzító adókkal beszedni? Optimális adózás elméletek feltevésektől függően különböző eredményekre vezethetnek Ramsey, Mirrlees, Atkinson-Stiglitz, Diamond, Valentinyi, Conesa stb. Empirikusan, az adók sorrendje a növekedésre kifejtett hatásuk szempontjából (OECD, 2008): társasági nyereségadók munkát terhelő adók fogyasztási adók ingatlanadók

8 Policy ajánlások IMF (2007), OECD (2007), IMF (2008, Lengyelo)
Munkát terhelő elvonások, elsősorban a munkaadói járulékok csökkentése Képzetlenek iránti kereslet rugalmasabb → a képzetlenek célzott járulékcsökkentésére lehet szükség (pl. tehó eltörlése) nem érdemes a minimálbért emelni A fekete / szürkegazdaság jelenléte megváltoztatja-e ezeket a következtetéseket?

9 Az adóeltitkolás Csökkenti az adózás által okozott rést (E*-E) (lényegében a torzítás egy mérőszáma) Megengedi olyan tevékenységek informális folytatását, amelyek a túlszabályozás és túladóztatás folytán legálisan nem kifizetődők Ugyanakkor magas adókulcs szükséges a bevétel beszedéséhez (ördögi kör alakulhat ki) Produktív helyett nem produktív innováció Újraelosztás eltérítése

10 A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás fokozatai
Nem bejelentett munka (fekete foglalkoztatás) Részben (szja vagy tb) bejelentett munka Aluljelentett bér Formálisan minimálbéres foglalkoztatás (szürke foglalkoztatás) Minimálbér feletti, a valóságosnál kisebb bejelentett bér Rendszeres munka alkalmi munkavállalói könyvvel Színlelt szerződés Színlelt részmunkaidős foglalkoztatás + adóelkerülés: ebédjegy, osztalékként adózik stb.

11 Feketemunka Magyarországon: becslési eljárás
Diszkrepancia módszerrel Előzmények: Sík (1995), Ádám-Kutas (2004), Augusztinovics-Köllő (2007) Fekete foglalkoztatás = KSH munkaerőfelmérés (MEF) szerinti foglalkoztatás - ONyF szerinti (bejelentett) foglalkoztatás Adatforrások: KSH MEF: önbevallás alapján (ILO definíció) méri a foglalkoztatást kb. 60 ezer egyén a mintában ONyF: aki nyugdíjjárulékot fizetett valamilyen munkavégzésre irányuló szerződés után kb. 150 ezer éves egyén a mintában Mindkettő: évekre, panelben kor, nem, foglalkozás, régió információk

12 Feketemunka: főbb eredmények (Elek-Scharle-Szabó-Szabó, 2008)
ben stabilan 22% körül férfiak aránya jóval magasabb különösen éves korcsoport Közép-Magyarország és Észak-Alföld építőipar, sofőrök, személyi szolgáltatások

13 régiónként

14 lakossági szolgáltatásokban (alkalmazottak)

15 Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a minimálbéresek?
Minbéresek vagy az alattiak száma (ONyF adatok, 2004): kb. 500 ezer (átlagos létszám) kb. 620 ezer (kumulált létszám) Mérési eltérések okai: Kumulált vs. átlagos adatok Éves szinten vs. havi szinten minimálbér alattiak Foglalkoztatottság definíciója 2004-es adatok APEH (kum.) ONyF (kum.) ONyF (korr) Legfeljebb minbér (ezer fő) 1131 1120 476 Össz. (ezer fő) 3750 3243 2702 Max. minbér (%) 30,1 34,5 17,6

16 Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a fiktív minimálbéresek?
Tonin (2007): fogyasztás és jövedelem adatok alapján következtet a szürkebérezés jelenlétére Krekó és P. Kiss (2007): 5 fő feletti és 5 fő alatti vállalatok bérezésének összehasonlítása Elek és Szabó (2008): béreloszlás szétválasztása csaló és nem csaló részre a 2003-as bértarifa felvétel alapján, egyéni jellemzőkkel Megj.: ben a pontosan minimálbéresek aránya jelentősen csökkent az ösztönzők változása miatt Szakképzett bérminimum Minimálbérnél kissé magasabb bér fizetése (rejtőzködés) De a motivációk valószínűleg 2003 óta nem változtak lényegesen

17 Béreloszlás foglalkozási csoportonként

18 Double hurdle becslés Termelékenységi bér: Megfigyelt bér:
y = Xβ+u Megfigyelt bér: y*=y ha Xβ+u>0 és Z+v>0 Előzetes transzformáció szükséges a bérek feltorlódása miatt Modell ML-módszerrel becsülhető

19 Főbb eredmények (Elek-Szabó, 2008)
Aluljelentés valószínűsége nagyobb: Szabadúszó, készpénzes fizetésű, kereskedelmi jellegű foglalkozásokban Hazai tulajdonú cégeknél Budapesten és községekben Kisebb vállalatoknál 2003-ban a minimálbéresen bejelentettek 50-60%-a aluljelentett, de egy jelentős részük csak kis összeget kapott zsebbe és az aluljelentő csoportok elég jól behatárolhatók

20 Becsült és bejelentett bér különbsége a minimálbéresekre
Prediktált bér mediánja a minimálbérnél kb. 50%-kal nagyobb Korlátozott többletbevétel a szürkebérezés fehéredéséből Köllő (2008) hasonló számításai alapján a GDP legfeljebb 1,3%-ának megfelelő többletbevétel várható, ha minden minimálbéres a valós bérén dolgozna De: öt fő alattiak (Köllő, 2008 vs. Krekó és P. Kiss, 2007)?

21 Aluljelentés valószínűsége és prediktált bérkülönbség foglalkozási csoportonként

22 Következtetések Feketemunka magas
tb egyensúly igazságosság (részvétel a közteherviselésben) időskori szegénység munkabiztonság és jogvédelem Fekete- és szürkebéresek aránylag jól körülhatárolhatók egyéni jellemzők alapján Minimálbér (ill. bérköltségének) emelése nem hatékony fehérítő eszköz, kiárazhat alacsony termelékenységű munkát + ktgvetésnek sem feltétlenül jó (Halpern et al., 2004) Helyette ellenőrzés erősítése (OECD, 2007; Világbank, 2008)

23 Köszönöm a figyelmet!