HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL.

Az előadások a következő témára: "HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL."— Előadás másolata:

1 HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL

2 Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások)
2 Fk=Fs=·FN 1 (1) FN FN (2)

3 Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások)
Fk=Fs=·FN (1) (2) u1=u2 ideális esetben u2<u1 valóságos esetben

4 Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások)
Fk=Fs=·FN (1) (2) valóságos esetben

5 Teljesítményátvitel súrlódással (dörzshajtások)
Fk=Fs=·FN (1; hajtó) (2; hajtott) A csúszás növeli az áttétel értékét!

6 Teljesítményátvitel súrlódással (szíj- és kötélhajtások)
2 FN T1 FN 1 To Feszes ág Laza ág Hajtott kerék Hajtó kerék

7 Teljesítményátvitel súrlódással (szíj- és kötélhajtások)
1 T1 FN FN 1 Feszes ág To Laza ág

8 Dörzshajtások Előnyök Hátrányok Egyszerű és olcsó
Extrém nagy áttétel lehetősége Kevés karbantartás Kis zaj Nincs túlterhelés Nem sebességtartó Általában kis áttétel Korlátozott teljesítmény Nagy hajlító igénybe-vétel a tengelyen

9 Kényszerhajtások Fogaskerék Lánc Csiga-csigakerék

10 Kényszerhajtásoknál A kerületi sebesség a kényszerkapcsolat miatt azonos. Az áttétel a geometriai méretekkel egyértelműen adott. A fogazott elemek egymáson csúszással gördülnek le, a csúszás közben keletkező súrlódási hő a veszteség.

11 Kényszerhajtások Előnyök Hátrányok Sebességtartó Nagy teljesítmény
Nagy áttétel Változtatható áttétel Kis hajlító igénybevétel a tengelyen Költséges Bonyolult a gyártás Karbantartásigényes Zaj és rezgés

12 Egyszerű csigasor (kinematikai törvények, súrlódás nélkül)
F F=G/4 ill. G/n vG=vF/4 ill. vF/n a csigasor áttétele i=n PF=F·vF=G·vG=PG G

13 Egyszerű csigasor (kinematikai törvények, súrlódással)
F>G/4 ill. G/n vG=vF/4 ill. vF/n a csigasor áttétele i=n F PF=F·vF>G·vG=PG Oka: a csigakerekek csapsúrlódása és a kötél merevsége G

14 Egyszerű csigasor (kinematikai törvények, súrlódással)
F·2 F·3 vG=vF/4 ill. vF/n a csigasor áttétele i=n  = feszültségi viszony (<1) F· F F·4 G=F··(1++2+3) G

15 Az egyszerű csigasor hatásfoka
Ez a tényező elmarad, ha az állócsigák száma egyel kevesebb, mint a mozgó csigáké! ‘n’ a kötélágak száma.

16 Meddig érdemes növelni a csigasorban lévő csigák számát?
Végtelen sok mozgócsiga esetén az F erő egy határértékhez tart! Például =0,9 esetén a teheremeléshez szükséges kötélerő a súly 11%-ához tart!

17 Meddig érdemes növelni a csigasorban lévő csigák számát?
Végtelen sok mozgócsiga esetén a vF sebesség a végtelenhez, a teheremelés sebessége pedig zérushoz tart!

18 Meddig érdemes növelni a csigasorban lévő csigák számát?
Végtelen sok mozgócsiga esetén a hatásfok egyre romlik, zérushoz tart! Például =0,9 és n=6 (három mozgócsiga) esetén ez 0,7, n=10 (öt mozgócsiga) esetén 0,59!

19 Ellenőrző kérdések (1) Hogyan valósul meg a teljesítmény-átvitel dörzshajtás alkalmazása esetén? Mi az áttétel? Mit értünk egy dörzshajtás esetén szlip alatt? Mi a veszteség forrása a súrlódó hajtásoknál? Miért? Igazolja, hogy a súrlódó hajtás hatásfoka és a szlip közötti összefüggést? Van-e hatással a szlip a súrlódó hajtás áttételére? Miért? Mit kell érteni egy szíj- vagy kötélhajtás esetén laza és feszes ág alatt? Milyen előnyös tulajdonságai vannak a dörzshajtásoknak?

20 Ellenőrző kérdések (2) Milyen kedvezőtlen tulajdonságai vannak a dörzshajtásoknak? Mik a jellemzői a kényszerkapcsolaton alapuló hajtásoknak? Mi a veszteség forrása a kényszerkapcsolaton alapuló hajtások esetén? Milyen előnyös tulajdonságai vannak a kényszerhajtásoknak? Milyen kedvezőtlen tulajdonságai vannak a kényszerhajtásoknak? Mit értünk egy csigasor áttételén? Milyen kinematikai törvényei vannak az egyszerű csigasornak? Mi a veszteség forrása egy csigasor esetében?

21 Ellenőrző kérdések (3) Mi a veszteség forrása egy csigasor esetében?
Hogyan értelmezhető a csigasor hatásfoka és hogyan határozható meg? Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban 2-3 mozgócsigánál többet csak ritkán alkalmaznak egy csigasorban?