Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit

Az előadások a következő témára: "Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit"— Előadás másolata:

1 Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit
Diének (diolefinek) Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit

2 Dién A diének, régies nevükön diolefinek olyan nyíltláncú szénhidrogének, melyekben kettő darab kettős kötés található a szénlánc szénatomjai között. Összegképletük: CnH2n−2

3 A diének típusai A diénekben található kettős kötések egymáshoz képesti elhelyezkedése alapján három típusú diént különböztetünk meg: kumulált dién konjugált dién izolált dién

4 Butadién (Divinil) C4H6 A butadién vagy pontosabban 1,3-butadién egy szerves vegyület, a legegyszerűbb nyílt láncú konjugált dién. Színtelen gáz, könnyen cseppfolyósítható. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de jól oldódik etanolban és di etil-éterben. A butadién könnyen polimerizálódik: Ekkor egy, a kaucsukhoz hasonló tulajdonságú termék keletkezik. Felhasználása: Műkaucsuk gyártása. (A dohányban is megtalálható, rákkeltő hatású anyag címen)

5 Kaucsuk A kaucsuk elasztomer, a gumi legfontosabb alapanyaga. Már a kaucsuk is rugalmas bizonyos mértékben, de igazán rugalmassá a vulkanizálás során válik, amikor gumi képződik belőle. A Közép-dél amerikai indiánok Amerika felfedezése előtt készítettek kaucsukból tárgyakat. A kecsuák ca-huchunak nevezték, amely könnyező fát, fa könnyét jelent.

6 Kaucsuk fa Kaucsuk csapolása: Kaucsuk fa levelei:

7 A folyamat a gumi készítésénél
Kaucsuk Műkaucsuk

8 Fogalmak a gumi készítésénél
(Alapanyagok) Keverékkészítés Itatás Kenés Kalanderezés Extrudálás Felépítés Vulkanizálás Fröccsöntés

9 Vulkanizálás A vulkanizálás mint fizikai kémiai folyamat azt a folyamatot jelenti, amelynek során a kaucsuk láncmolekulái között keresztkötések jönnek létre. A vulkanizálás mint gumigyártási művelet azt a műveletet jelenti, melynek során a vulkanizáló berendezésben a megfelelő idő alatt a megfelelő hőmérséklet hatására a nyers termékből vulkanizált termék lesz.

10 A vulkanizálási eljárások osztályozása
A hőmérséklet alapján: hideg vulkanizálás: szobahőmérsékleten meleg vulkanizálás: melegítés hatására Az alkalmazott fűtőközeg (hőhordozó) alapján: telített gőz nagy nyomás alatt gáz (levegő, nitrogén) folyadék (víz, glicerin. só olvadék) fluid ágy elektromos fűtés infravörös vagy UHF sugárzás Az alkalmazott nyomás alapján nyomás nélkül nyomás alatt A vulkanizálás folyamatossága szerint folyamatos szakaszos

11 Ebonit Ebonit, (angolul vulcanite), keménygumi, súly % kénnek és a vulkanizáláshoz szükséges anyagoknak nyers gumihoz való keverése után, vulkanizálással előállított, fekete színű, szaruhoz hasonló anyag. 65-70 C-on meglágyul és hajlítható. Régebben gramofonlemezeket és kisebb használati tárgyakat, (fésűket stb.) is készítettek E.-ból.

12 Forrás: wikipedia: Maróthy Miklósné: Kémia (Konspet-H Kiadó)
Marosi - Perczel: Kémia II. (felsőoktatási jegyzet) Dr. Pfeiffer Ádám: Kémia II.(gimnáziumi tankönyv) Z. Orbán Erzsébet: Kémia IV. (középiskolai tankönyv) dr. Porubszky István: Kémia (egyetemi jegyzet) Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet Bot György: A szerves kémia alapjai Furka Árpád: Szerves kémia Gumiipari kézikönyv I-II. Michelin Gumiabroncs kalauz