Harmadik téma A nemzeti kultúrák elemzése

Az előadások a következő témára: "Harmadik téma A nemzeti kultúrák elemzése"— Előadás másolata:

1 Harmadik téma A nemzeti kultúrák elemzése
Trompenaars, R. Hall Trompenaars – holland közgazdász R. Hall – amerikai társadalomtudós

2 Trompenaars hét kulturális dimenziója
univerzalizmus – partikularizmus individualizmus – kollektivizmus neutrális – affektív specifikus – diffúz teljesítmény – egyéb körülmény orientált szekvenciális – szinkronikus belső irányítású – külső irányítású

3 Univerzalizmus – partikularizmus
Univerzalizmus: a szabályok uralmát jelenti; a szabályok meghatározzák, mi a jó, mi a rossz, és ez minden esetben érvényes. Partikularizmus: az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint az elvont társadalmi törvények, a szabályok, szerződések és jegyzőkönyvek. Az egyedi körülmények, a jó viszony az írott szerződést módosíthatják. Univerzalizmus: iskola  nem puskáznak; Németországra jellemző

4 Ki mellett tanúskodik?? Az Ön közeli barátja vezet. Elgázol egy gyalogost. Ön tudja, hogy a barátja jóval gyorsabban hajtott a megengdettnél... univerzalizmus: barát ellen tanúskodna Partikularizmus: barát mellett tanúskodna

5 Individualizmus – kollektivizmus
Lényegében megegyezik Hofstede dimenziójával. „Én kultúra” és „mi kultúra” Ingroup és outgroup világos megkülönböztetése Japán: uchi és soto fogalma. uchi: az tartozik ide, akit bemutatnak Soto: az utcán lévő ember

6 Neutrális és affektív kultúrák
Neutrális (semleges) üzleti kapcsolatban nincs helye az érzelmeknek (Nyugat-Európa, USA). Az érzelmek kimutatása elkerülendő. Affektív kultúrában az érzelmek kimutatása megengedett. Az üzlet emberi, interperszonális oldalát fontosnak tartják. Neutrális: pl. Japán Affektív: mediterrán kultúrák

7 Specifikus és diffúz kultúra
Specifikus kultúra: az üzleti kapcsolatban a személyes kapcsolat jelentősége elhanyagolható, az előzetesen lefektetett feltételek biztosítjék az üzlet sikerét. Diffúz kultúra: teljes személyiségükkel vesznek részt az üzleti kapcsolatban, s a másik fél megismerése, a szimpátia a sikeres üzlet feltétele.

8 Példa: Észak-amerikai és svéd cég versengett egy latin-amerikai üzletért. Az amerikai cég rögtön termékismertetővel kezdett, ez magas színvonalú volt, áraik alacsonyak voltak. A svéd cég egy hétig csak ismerkedett, dícsért az országot, azután tárgyalt, áraik kicsit magasabbak voltak. Ki nyerte el az üzletet?

9 Teljesítmény, illetve egyéb körülmény által orientált kultúrák
Teljesítmény-orientált kultúra: mit tanult, mit végzett? Hogyan, milyen eredménnyel dolgozik, milyen profitot termelt a vállalat számára? Egyéb körülmény által orientált kultúra: hol végzett, kinek a rokona? Milyen a viszony a munkatársaival, a főnökével? Milyen származású? Milyen nemű a dolgozó vagy vezető?

10 Eset: Egy magyar vállalat egy több millió dolláros üzlet lebonyolítására két tagú delegációt küld Japánba. A delegációt egy fiatal, 28 éves hölgy vezeti, a másik tag egy 30 éves férfi. A magyar cég három hibát vétett ezzel. Melyek ezek a hibák?

11 Szekvenciális és szinkronikus kultúrák
Szekvenciális kultúra: fejlett idő-fogalom, az események lineárisan következnek, fontos a határidők betartása,a pontosság; a késést nem tolerálják. Szinkronikus kultúra: több dolog esemény történik egyidejűleg (tárgyal, telefonál, diktál). A késés, pontatlanság megengedett. Európa: mikor indul a vonat? India: meddig nem indul a vonat?

12 Belső és külső irányítású kultúrák
Belső irányítású kultúra: az ember domináns, uralja a természetet. Külső irányítású kultúra: az ember a természet része, és követi annak törvényeit.

13 Példák: Miért tesz az orra elé kendőt a budapesti biciklista, és miért a tokiói utca embere? Miért hallgat walkmant a budapesti, és miért a japán?

14 Edward Hall koncepciói
Magas kontextusú vagy kontextus-gazdag kultúra (high-context culture) Alacsony kontextusú vagy kontextus-szegény kultúra (low-context culture) Polikron és monokron kultúra.

15 A kontextus fogalma A kommunikáció kontextusa közös kódrendszer, közös jelentéstartalmi háttér, ami fokozza a kommunikáció hatékonyságát. Bonyolult összefüggésekre elegendő röviden utalni, nem kell bővebben kifejteni.

16 Példa... Az A. személy egy külföldi történész
A. A magyarok hajlamosak a kishitűségre, pesszimisták, a kudarc hamar és huzamosan letöri őket. Nem értem... B. Trianon...

17 Az A. személy egy külföldi menedzser
A. A magyarok hajlamosak stb. B. Tudja, ennek társadalomlélektani okai lehetnek. Egyik fő oka a trianoni békeszerződés lehet, ami az I. világháborút zárta le. Mi, magyarok a vesztes oldalon álltunk, mint oly sokszor a történelmünkben. A béke feltételeként le kellett mondanunk az ország területének kétharmadáról, és több millió magyar került a szomszédokhoz. Ezt a traumát máig sem hevertük ki stb. , stb.

18 Melyik a kontextus-gazdag, és melyik a kontextus-szegény kommunikáció?
A külföldi történésszel és a külföldi menedzserrel folytatott beszélgetés. Két egypetéjű iker és két ellenérdekű ügyvéd közötti beszélgetés.

19 A két kommunikációs stílus közötti különbség
Mély, hosszan tartó emberi kapcsolatok Hivatali hierarchia Külső környezet, nem verbális viselkedés fontossága Inkább szóbeli megállapodások Insiders – outsiders Több, de felületesebb emberi kapcsolatok Hatékony ügymenet Nem-verbális jelzések kevésbé fontosak Inkább írásbeli megállapodások Nyitottabb az idegenek felé

20 Polikron – monokron kultúra
Monokron – szekvenciális Polikron – szinkronikus