Kína: a világgazdaság motorja

Az előadások a következő témára: "Kína: a világgazdaság motorja"— Előadás másolata:

1 Kína: a világgazdaság motorja

2 Néhány adat (forrás: www.cia.gov.org)
hivatalos név: Kínai Népköztársaság (KNK) terület: km² (4.) népesség: 1,3 milliárd fő (2009) GDP (vásárlóerő-paritáson): milliárd USD (2009) (2.) GDP/fő (vásárlóerő-paritáson): USD (2009) reál GDP-növekedés: 8,7% (2009) munkanélküliségi ráta: 4,3% (hivatalos adat, 2009) inflációs ráta: -0,8% (2009)

3 Néhány adat (forrás: www.cia.gov.org)
ipari termelés növekedése: 8,1% (2009) FDI-állomány: 576,1 Mrd (2009) politikai és gazdasági rendszer: kommunista ország (egypártrendszer) de: „szocialista piacgazda-ság”

4

5 Történeti áttekintés ötezer éves civilizáció
technikai vívmányok: papírgyártás, nyomtatás, porcelán-gyártás, selyem, puskapor az első kínai császár: Huang-ti (Kr.e. 2100) egységes birodalom: Qin-dinasztia (Kr.e. 221) elzárkózik a világtól, de erős hatás az ázsiai népekre (ld. konfucianizmus)

6 Történeti áttekintés XVIII-XIX. század: európai nagyhatalmak vetekednek a Kína feletti uralom megszerzéséért 1842 és : ópium-háborúk → angol függőség : boxerlázadás (a nyugati kereskedelmi és po-litikai befolyás ellen) 1911: polgári forradalom, a császárság megdöntése –Kínai Köztársaság, első elnöke: Szun Jat-szen

7 Történeti áttekintés 1927-1949: polgárháború – a szembenálló felek:
- Kuomintang (Nemzeti Párt), vezetője: Csang Kaj-sek - Kínai Kommunista Párt (KKP), vezetője: Mao Ce-tung közben : Mandzsúria japán megszállása elleni küzdelem a polgárháborúban a KKP erői kerekedtek felül: október 1-jén megalakult a Kínai Népköztársaság (a Kuomintang Tajvanra menekül, USA támogatás → Kínai Köztársaság néven 1971-ig ő képviseli Kínát az ENSZ-ben)

8 Szun Jat-szen Mao Ce-tung Teng Hsziao-ping Csang Kaj-sek

9 A kínai gazdaság fejlődési szakaszai
a szovjet modell ( ) a sajátos kínai maoista modell ( ) a szocialista modernizáció időszaka (1978-) a reform és nyitás politikája I. szakasz: december – december ( , ) II. szakasz: 1992- ( , ) III. szakasz: 2001-

10 A szovjet modell ( ) a kommunista Kínát csak a Szovjetunió és az európai szocialista országok ismerik el Mao Ce-tung: a szovjet típusú tervgazdaság bevezetése elsődleges célok: az éhinség felszámolása (földreform), a gazdaság talpraállítása (nehézipar) 1952: a termelés eléri a háború előtti szintet 1956 után megromlanak a kapcsolatok a SZU-val (Sztálin halála, atomtitok)

11 A sajátos kínai maoista modell (1958-76)
• „a Nagy Ugrás” (a feud-ból a komm-ba): a gazdaság gyors, kínai típusú átalakulása, a fejlődés gyorsítása négy alapelve: • mindenre kiterjedő fejlődés (ipar + agrárszektor, 1958: a né- pi kommunák megalakulása vidéken) • tömegmozgósítás: az emberi erőforrások jobb kihasználása • a politika vezető szerepe (politikai egység, lelkesedés) • decentralizáció De: irreális célkitűzések – 1960-ra az ipari termelés visszaesik, éhínség

12 A sajátos kínai maoista modell (1958-76)
A maoista modell új típusú megjelenése: a „kulturális for- radalom” ( ) • nem gazdasági kampány, erőszakosabb és még károsabb • minden nem-kínai kulturális eredmény elvetése • a politikai elit megtisztítása • tömegmozgósítás (vörösgárdisták) Mao Vörös könyve

13 A sajátos kínai maoista modell (1958-76)
• a 70-es évek eleje: Kína visszakerül a nemzetközi politikai életbe - 1971: ENSZ-tagság (tagja a BT-nek is) - 1972: az USA (Nixon elnök) tárgyalásokat kezd Kínával • 1975: szükségszerű a kínai gazdaság átalakítása – a négy modernizáció elmélete - ipar - mezőgazdaság - hadsereg - tudomány 1976: meghal Mao - Teng Hsziao-ping pragmatikus, refor-mok iránt elkötelezett csoportja kerül hatalomra

14 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
A reform és nyitás politikájának első szakasza (1978. december – december) • a túlcentralizált tervgazdasági rendszer fokozatos liberali- zálása • a külfölddel való szorosabb gazd-i, pügyi, műszaki-tudomá- együttműködés 1978. december szeptember • reformok a mezőgazd-ban: visszatérés az egyéni gazdál- kodáshoz, szabadabb piac → viharos termelésnövekedés

15 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
gazdaságirányítási reformok - az állami vállalatok önál-lóságának kiszélesítése - a külföldi tőke beáramlá-sának engedélyezése: különleges gazdasági övezetek (SEZ) létreho-zása – 1980-ban ig 14 tengerparti nagyváros

16 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
1982, a KKP XII. kongresszusa - elméleti áttörés: a „sa-játosan kínai színezetű szocializmus” - a tervgazdaság elsődlegessége, de ennek működését kiegészítheti a piacgazdaság - „az állam szabályozza a piacot, a piac pedig orientálja a vállalatot” Eredmények a külkereskedelmi forgalom dinamikusan nő megindul az FDI beáramlása (Hongkong, Makaó, USA, Japán)

17 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
1984. október december • a falusi gazdaság helyett a városi gazdaság fejlesztése • kettős vágányú gazdasági rendszer: a makrogazdaság a tervezésen, a mikrogazdaság piacon át szabályozott • kétszintű tervrendszer (kötelező, eligazító) • három szintű árrendszer (kötött, eligazító, megállapodásos) • újabb SEZ-ek (pl.: Hainan-sziget)

18 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
• a 80-as évek vége: infláció – a konzervatív erők a refor- mok lefékezését próbálják elérni • 1989: Tienanmen-téri események Eredmények a külkereskedelmi forgalom tovább nő az FDI beáramlása folytatódik (kínai eredetű külföldi tőke – Tajvan, dk-ázsiai térség országai) A reformok sikeresek, a nyitás folytatódik.

19

20 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
A reform és nyitás politikájának második szakasza (1992- A KKP XIV. kongresszusa 1992-ben - komplex és összehan- golt reformok, a szocialista piacgazdaság kiépítése: • a magántulajdon dominanciája • teljes körű piaci rendszer kiépítése (áru-, tőke-, munkaerő- piac, technológia-, értékpapír- és ingatlanpiac) • a piac indirekt eszközökkel történő szabályozása

21 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
• modern vállalati rendszer létrehozása • világgazdasági nyitás • 1994-től: a monetáris és fiskális rendszerek reformja - kétszintű bankrendszer - a jüan kettős árfolyamának megszüntetése, egységes hi-vatalos árfolyam (50%-os leértékelés) • a jogi, számviteli rendszer modernizálása a nk-i normáknak megfelelően (a legnehezebb feladat)

22 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
Eredmények • jelentős GDP-növekedés (ipari ágazatok) • növekvő devizatartalékok • változások a tulajdonszerkezetben (a magánszektor javára) • nő a külkereskedelmi forgalom - EX: gépek, elektronikai ter- mékek; IMP: nyersanyagok, gépek, szállítóeszközök (partnerek: főleg dk-ázsiai - Japán, Hongkong, Tajvan; USA) • nagy külföldi működőtőke-beáramlás (főleg dk-ázsiai: Hong- kong, Makaó, Tajvan, Szingapúr)

23 A szocialista modernizáció időszaka (1978-)
• 1997 január 1., a jüan IMF-konvertibilitása • február: meghal Teng Hsziao-ping • július 1., a brit és a kínai kormány megállapodása: Hongkong kínai fennhatóság alá kerül – „egy ország – két rendszer”

24

25 Kína helyzete az ezredfordulón
A reform és nyitás politikájának harmadik szakasza (2001- ) 2002, a KKP XVI. kongresszusa: támogatja a szocialis-ta piacgazdaság továbbfejlesztését a X. ötéves terv célkitűzése: a évi GDP megdup-lázása 2010-re : 10% körüli GDP növekedés

26

27

28 Külkereskedelem Export (2009)
• 1 ezer 194 Mrd USD (a 2. Németország után, a világex- port 8,8%-a) • partnerországok: USA 17,7%, Hong Kong 13,3%, Japán 8,1%, Dél-Korea 5,2%, Németország 4,1% Import (2009) • 921,5 Mrd USD (a 3. USA és Németország után) • partnerországok: Japán 13,3%, Dél-Korea 9,9%, Tajvan 9,2%, USA 7,2%, Németország 4,9%

29 A kivitel áruszerkezete
Külkereskedelem A kivitel áruszerkezete 50-es évek: a nyersanyagok és ipari késztermékek része-sedése 80 ill. 20%, 1995-re az ipari késztermékek ará-nya 85,6%-ra növekszik • az exportált ipari késztermékek összetétele változik - 80-as évek: nyersanyag-és munkaerőigényes termékek (textilipari, ruházati, vas-és acélipari) - 90-es évektől: tőke-és technológiaigényes termékek (elektronikai-, gépipari termékek, irodaszerek, telekomm.)

30 A behozatal áruszerkezete
Külkereskedelem A behozatal áruszerkezete • elsősorban magas technológiai szintet képviselő ipari késztermékek (gépek, szállítási eszközök), illetve nyers- anyagok Nanjing, kikötő

31 Külföldi működőtőke-befektetések Kínában
• július: a külföldi működőtőke-beáramlás engedélye- zése • 1980: 4 különleges gazdasági övezet kijelölése • 1984: a beáramló tőke mennyisége eléri az 1 Mrd USD-t • : az FDI-beáramlás ugrásszerű növekedése • 1996: a kínai és a külföldi tulajdonú cégek azonos feltételek között működhetnek • újabb fejlesztési területek és városok nyílnak meg az FDI előtt

32

33 Külföldi működőtőke-befektetések Kínában
A külföldi működőtőke pozitív hatásai gyorsítja a gazdasági növekedést (újabb tőkebeáramlást eredményez) segíti az exportképesség javulását modernizáció, a technológiai-gyártási ismeretek átvétele átalakul a termékszerkezet növekszik a belső ellátási szint és a kereslet visszaszorulnak a külföldi hitelek elősegíti a piacgazdasági gondolkodásmód kialakulását, a háttéripar fejlődését

34 Külföldi működőtőke-befektetések Kínában
De (negatív hatás!) • regionális fejlettségi különbségek kialakulása (tengerparti területek ↔ az ország belseje) • ágazati megoszlás: 55% ipar (főleg munkaerő-intenzív ága- zatok), 30% ingatlan, 12-14% infrastruktúra-szolgáltatás • befektető országok: a kínai viszonylatok (Hongkong, Tajvan) szerepe jelentős Japán, USA (10% alatti), EU 11-12% (a legjelentősebb: Né- metország, UK, Franciaország, Hollandia, Olaszország)

35 Külföldi működőtőke Kínában származási országok szerint (1991-2004)

36 Kínai tőke külföldön A jelentős devizatartalékok következménye, hogy a kínai tőke is elindul a világpiac felé 2003-ban „go global” kampány, melynek célja, hogy a kínai cégek terjeszkedjenek, váljanak világcéggé Ez válik a külgazdasági stratégia fontos részévé (pl. Lenovo) Fő célterületek: Indokína, Dél-kelet Ázsia, Afrika, Latin-Amerika Cél: energiahordozó és nyersanyaghoz jutás

37 Kína és a GATT/WTO • 1948: Kína a GATT alapító szerződő fele, de 1950-ben a Kínai Köztársaság (Tajvan) felmondta a megállapodást • as évek: a KNK ellenségesen tekint a GATT-ra • 70-es évek: a politikai nyitás után Kína kezdeményezi a csatlakozást, de az USA megakadályozta • 1982: Kína megfigyelői státuszt kap a GATT-ban • 1986: Kína jelzi csatlakozási szándékát, 1987-ben meg- kezdődnek a tárgyalások • november: Kína a WTO tagjává vált

38 Érvek a WTO-tagság mellett
Kína és a GATT/WTO Érvek a WTO-tagság mellett A WTO szempontjai Kína a világgazdaság fontos szereplője, nélküle a WTO nem univerzális az ország rákényszerül a szabadkereskedelem elvein alapuló szabályok betartására, egyszerűbb vitarendezés Kína azonos feltételek mellett vesz részt a világkereske-delemben → a külföldi exportőrök és befektetők könnyeb-ben juthatnak a kínai piacra felgyorsítja Kína integrációját a világgazdaságba

39 Ellenérv: hogyan lehet integrálni egy szocialista államot?
Kína és a GATT/WTO Ellenérv: hogyan lehet integrálni egy szocialista államot? Kína szempontjai növekedhetnek a külföldi működőtőke-befektetések → pozitív hatás a munkaerőpiacra új lendületet ad a gazdasági reformoknak Kína azonos feltételek mellett vesz részt a világkereske-delemben → kereskedelmi kapcsolatok bővülése, új pia-cok

40 Kína és a GATT/WTO a világgazd-i integráció növeli a kínai vállalatok hatékony-ságát Ellenérvek versenyképességi gondok az állami vállalatoknál és az agrártermelőknél növekedhet a munkanélküliség

41 A WTO-tagság feltételei
Kína és a GATT/WTO A WTO-tagság feltételei a transzparencia biztosítása nemzeti, diszkriminációmentes elbánás a veszteséges állami iparvállalatok támogatottságának csökkentése az árellenőrzés megszüntetése a vámtarifák csökkentése, kvóták eltörlése a szolgáltatási piac megnyitása a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályok alkalma-zása

42 A WTO csatlakozástól napjainkig
Az Alkotmány 2004 évi módosítása megerősítette a magánszektor jogszerűségét Folytatódik a tulajdonrendszer átalakítása (privatizálás) Az árukereskedelem túlsúlyát a szolgáltatáskereskedelem dominanciája váltja fel

43 Változások a monetáris politikában
Szétválasztották a monetáris politikát és a banki szabályozást (külön bizottságot hoztak létre) 1996 kínai yuan (RMB) konvertibilis a folyó fizetési mérleg tételeire – cél a teljes konvertibilitás (árfolyam USD-hez kötve) 1998 pénzügyi krízis után stabilitásra törekvő, proaktív fiskális, és mérsékelt monetáris politika 2005 – piaci forgalmon alapuló devizakosárhoz kötött lebegtetés, 2006 semleges, kimért fiskális politika, a monetáris politika szerepének növekedése (vagyis a pénzpiaci eszközök szerepe nőtt)

44 Kína és a regionális gazdasági integrációk
APEC Kína 1991 óta tagja a tagok gazd-i,-ker-i preferenciákat nyújtanak egymásnak 2010-re (a kevésbé fejlettek 2020-ra) az ipari szabadke-reskedelem feltételeinek megteremtése ASEAN 2003-ban: Kína és az ASEAN szerződést írt alá az ipari szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról 2010-ig (a kevésbé fejlettek 2015-ig)

45 Összegzés Kína természeti adottságai, nyersanyag-ellátottsága ki-váló
olcsó, képzett munkaerő magas megtakarítási hajlandóság nagy, bővülő belső piac beáramló külföldi működőtőke, technológia → a termelé-kenység, versenyképesség gyors növekedése összetartó családok (konfucianista etika)

46 Problémák • regionális egyenlőtlenségek → társadalmi feszültségek
• magas munkanélküliség • a szociális háló hiánya • hibás családpolitika → elöregedő társadalom • korrupció, feketegazdaság • fejletlen infrastruktúra • a mezőgazdaság tartalékai kimerültek • ingatag pénzügyi infrastruktúra • környezetszennyezés • a gazdasági és politikai rendszer ellentmondásai

47

48

49 Néhány honlapcím www.stats.gov.cn http://www.chinability.com