A cigányság mint páneurópai kisebbség

Az előadások a következő témára: "A cigányság mint páneurópai kisebbség"— Előadás másolata:

1 A cigányság mint páneurópai kisebbség
Kultúraközi kommunikációs és egyéb problémák

2 Ki a cigány? Három álláspont: 1. az, aki cigánynak vallja magát,
2. az, akit a magyar környezete annak tart 3. az, akit a cigány környezete annak tart Göring: „Hogy ki a zsidó, azt én mondom meg!” Miért mondta?

3 A páneurópai kisebbség fogalma
Minden európai országban élnek cigányok. Számuk (becslés) 7-8 millió között lehet. Kétharmaduk Kelet-Európában él. Ennek okai: 1. a fejlettebb nyugati társadalom kevesebb munkalehetőséget kínált, 2. ott fokozottabb üldözésben volt részük: „török kémek”

4 Létszám-adatok Nyugat-Európa Ausztria: 20-25 ezer; 0,2-0,32 %
Finnország: ezer; ,18 % Franciaország: 300 ezer; 0,5 % Hollandia: ezer; 0,23-0,26 % GBR: ezer; 0,16-0,2 % Spanyolország: e; 1,7-2 % Svédország: ezer; 0,17-0,23 %

5 Létszám-adatok Kelet-Európa Csehország: 250-300 ezer; 2,4-2,8 %
Lengyelország: ezer; 0,1 % Szlovákia: ezer; ,9 % Románia: ,8-2,5 millió; 7,7-10,7 % Bulgária: ezer; 7,8-8,9 % Magyarország: ezer; 5,3-5,7 %

6 Számháború… 2000-es népszámlálási adatok: 190 ezer körüli létszám
Mértékadó becslés a.): ezer Mértékadó becslés b.): ezer Egyes cigány értelmiségiek: 1 millió Az eltérések okai Tudományos előjelzés: 2015: 750 ezer (összlakosság: 9, 8 millió)

7 A cigányság eredete Vályi István komárom megyei református lelkész hollandiai tanulmányai idején tett megfigyelése a nyelvrokonságról Közlemények a császári és királyi örökös tartományokból c. folyóiratban jelent meg úttörő tanulmánya a hindi és cigány nyelv rokonságáról (1776).

8 A cigányság eredete Indiai eredet, indoeurópai nyelv
A vándorlás oka (9-10 sz.) nem ismert. Az iszlám hódítás? Perzsia, Bizánc (sok görög szó a szókincsben), Balkán, Magyarország (Zsigmond király idején). A menlevelek szerepe („a törökök elől menekülünk, a fáraók népe vagyunk”)

9 Endonima és exonima Rom (e. sz.), roma (t. sz.): ‘ember, férfi, férj’; az indiai domb, domba törzs nevével hozzák kapcsolatba (ők is muzsikusok). Másik elmélet: a Róma, római szóval kapcsolatos (Bizánc révén) Angol gypsy: az Egyiptom szóból, oka Cigány: a görög acinganosz ‘őskeresztény, csavargó’ szóból. A magyarba a románból került (ţigan)

10 Endonimák Balkán, Kelet-Európa: rom, roma Spanyolország: ladino
Németország: szinto, szinti Franciaország. manush

11 Indoeurópai nyelv. Bizonyítékok
18. sz. végén egy magyar kálvinista pap Hollandiában fedezi fel a cigány és a hindu rokonságát. Romani szavak: Duj, trin, pándzas, só, des, manus, me, tu, dand, meripe, phral, mas, dyes, vuna, mudaral, amal, lungo

12 Cigány szavak a magyarban. Argó és szleng
kamel ‘szeret’, basheval ‘muzsikál’, chórel ‘lop’, pijel ‘iszik’, more ‘cigány’ (< hé, te cigány!), shavo ‘fiú’, shero ‘fej’, devla ‘ördög’, dílo ‘bolond, dilis’, bul (e.sz.), bulya (t. sz.) ‘fenék’ → ‘nő’, chaj ‘lánya vkinek’, phurde ‘fújjad’ → ‘cigánypurdé, cigány kisgyerek’, hohamno ‘csaló, hazug’ → ‘hóhányó’ (népetimológia), báro ‘nagy’,

13 Azonos eredetű szavak: szanszkrit, hindi, romani
badra, bara, baro ‘nagy’ pibati, pi, pjel ‘iszik’ tata, tat, dad ‘apa’ vala, bal, bal ‘haj’ siras, sir, séro ‘fej’ tapta, tatta, tató ‘meleg’

14 Azonos eredetű szavak: szanszkrit, hindi, romani
máya, main, me ‘én’ manusa, manusia, manus ‘ember’ hakke, hak, hakh ‘orr’ dirksati, dekh, dikh ‘lát’ svápti, sona, sov ‘alszik’ gharmá, gham, kham ‘nap’ paniya, pani, paj ‘víz’

15 A magyarországi cigányok csoportjai és anyanyelvük
1. Magyarcigányok, muzsikus cigányok, romungro: 65 %; magyar anyanyelvűek 2. Oláhcigányok (sátoros, kóbor vagy kolompár cigány): 25 %. Anyanyelvük: romani, amelynek legnagyobb nyelvjárása a lovári. Romániából jöttek a 19. sz. 2. felében. 3. Beás cigányok (vö. román baias). 8 % Anyanyelvük: a román archaikus változata. Romániából jöttek a 19. sz. végén.

16 Romani nyelvtudásuk szintje
Magyarcigány: csak néhány százalék ismeri a romani nyelvet. Oláhcigány: 5–20 % ismeri jól a romani nyelvet, de sokkal többen ismerik kisebb mértékben. Beáscigány: 5–7 % beszéli már csak a beás nyelvet (=a román nyelv archaikus változata). A beások endonimája: cigan. A roma ‘oláhcigány’ a számára!!

17 Kommunikációs sajátosságok
Nem egységes etnikum. Kb %-uk integrálódott. A rendszerváltás legnagyobb vesztesei (munkanélküliség, ennek oka) Ellentétes sztereotípiák: 1. romantikus kép, 2. előítéletes kép (etnikai csúfnevek, lexémák, szólások, közmondások) Törzsi, nomád szokások továbbélése. A magántulajdon hiánya a hagyományos cigány közösségben. Kollektivista kultúra (gádzsó, gádzsi) Maszkulin kultúra. A serdülőkor hiánya.

18 Verbális kommunikáció
A Berstein-hipotézis érvényessége: kifinomult és korlátozott kód. Politikai korrektség: roma vagy cigány?? Mária Terézia és módszere: „újmagyarok”, Alfonso király: „nuevo castilliano” A dél-afrikai tanítónő esete (vicc) Cigánybűnözés vagy megélhetési bűnözés?? A cigány szó használatának tilalma hivatalos dokumentumokban (körözésben pld.). Helyesírási vita: cigány asszony vagy cigányasszony. Mást jelent a két szó?

19 Társadalmi problémák Munkahelyi diszkrimináció
Lakóhelyi és iskolai szegregáció. Az általános iskolai népesség 7 %-a roma, a kisegítő iskolákban 50 % felett. A munkaképes férfiak kétharmada munkanélküli, ennek egyik oka: a 8. osztály után 20 % tanul tovább, a felsőfokú végzettségűek aránya 1 % alatt. Felülreprezentáltság: állami gondozottak, börtönpopuláció. Ennek lehetséges oka.

20 Lakáshelyzet 50-es évek: 40 % vándorol (vándorcigány), 30 % cigánytelepen vagy putriban, 30 % rendes házban él Ma vidéken: 70 % csökkentett értékű lakásokban él (telepek), már nem vándorolnak! Ma Budapesten: 65 % régi, leromlott bérházban él (gettósodás)

21 1. gettósodás (cigányfalvak, telepek, városrészek)
Három fő probléma: 1. gettósodás (cigányfalvak, telepek, városrészek) 2. iskolai szegregáció 3. munkahelyi diszkrimináció

22 Megoldás… Mindkét fél erőfeszítése szükséges! Tanulási és munkalehetőségek biztosítása. Cigány értelmiség kinevelése (tanárok, bírók, rendőrtisztek!) Pozitív diszkrimináció ennek érdekében!

23 Forrásművek Dr. Dunai József: A romák őshazája és korai vándorlásuk. Kiadó és év megjelölése nélkül.