12. A kommunista rendszerek összeomlása

Az előadások a következő témára: "12. A kommunista rendszerek összeomlása"— Előadás másolata:

1 12. A kommunista rendszerek összeomlása
A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2 Kelet–Nyugati kapcsolatok
1976: az „eurokommunizmus” jelentkezése a nyugati kommunista pártok demokratizálódása, lázadása Moszkva ellen a szovjet modell elvetése, pártellenzék megjelenése Közép-Európában Az enyhülés megtorpan, újabb feszültségek a SzU egyre aktívabb politikát folytat a fejlődő országokban eközben sorozatos amerikai kudarcok, problémák (Vietnam, Irán, Watergate) Carter elnök az emberi jogok kérdését tűzi zászlajára a SzU ellen (1977) átfogó szovjet interkontinentális és európai fegyverzet-telepítés a szovjetek bevonulnak Afganisztánba is, veszélyeztetve a Perzsa-öblöt – ezzel szemben lép fel a Carter-doktrína Kis hidegháború a nyolcvanas években újra megindul/felgyorsul az USA és a NATO fegyverkezése 1981-ben Carter helyett az erőpolitikát hangoztató Reagan az új elnök összeegyeztethetetlen világnézetek ideológiai harca, a gonosz birodalma elleni fellépés, éles antikommunizmus és „csillagászati” fegyverkezés fegyverzetkorlátozási tárgyalások akkor indulhattak újra, amikor az USA újra fölénybe került + a SzU élére Gorbacsov került (1985 márc.) csúcstalálkozók eredményeként 1987 végén atomfegyver-leszerelési megállap. 1988: a SzU egyoldalú szárazföldi (hagyományos fegyverzeti) leszerelést ígér emellett új Közép-Európa-politikát hirdet tól, 1989 okt.-ben hivatalosan is szakítva a Brezsnyev-doktrínával („Sinatra-doktrína” – My Way)

3 A brezsnyevi pangás 1964-től (újra) (ismét átmenetileg) kollektív vezetés Brezsnyev kiegyensúlyozott, nem szélsőséges, konzervatív; ezért őt választják bő egy évtized alatt embereit ültette minden fontos posztra; már egyedül irányít a 70-es években körülötte is vezérkultusz alakult ki: „megfontolt, bölcs vezető” Reformtervek, kudarcok, stagnálás és válságjelek Brezsnyev elődjére hárít minden felelősséget; eltörölte a hruscsovi reformokat a mezőgazd. talpra állítását célzó reformok és a gazdasági irányítás reformtervei lényegében mégis Hruscsov elképzeléseit tükrözték (hivatalosan persze nem) a gazdasági reform papíron maradt, mert ideológiai okokból nem tűrték meg az önálló kezdeményezéseket; mégis kialakult egy (fekete) második gazdaság a bürokrácia ideológiai uralma töretlen; ebből fakadt az elburjánzó korrupció is 1969: a kommunizmus aranykorának kezdetét el kell halasztani, de újabb lépcsőfokot értünk el: megkezdődött az átmenet a „létező szocializmus”-ba a nyugalom vége: diákmozgalmak; írók elleni perek miatti tiltakozás, emiatt újabb perek; a szamizdatok és az ellenzék megjelenése (rögtön három irányzat) a sztálini terrorhoz képest azonban 5–10 év börtön szinte „puhánynak tűnt” felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak (pl. ukrán) – szemben a „szovjet ember” hivatalos ideájával, valamint az orosz sovinizmus + vallásüldözés valóságával terjed az alkoholizmus, romlik az egészségi állapot, korrupció, bűnözés stb.

4 A szovjet blokk válságának okai
ideológiai: a fiatalok közt „Nyugatimádat”, vallási reneszánsz katonai: a Reagan-kormány beszállt a fegyverkezési versenybe gazdasági: a katonai túlköltekezés kimerítette az olajsokk után túlkínálat, áresés érzékenyen érinti a SzU-t dráguló hitelkamatok az USA számíthatott politikai szövetségesei gazdaságára is, a SzU nem a (politikai) vezetés tehetetlenné válása elöregedés, „gerontokrácia” (Brezsnyev, Andropov, Csernyenko) nem vállalják a kellemetlen politikai döntések ódiumát a fegyverkezési verseny felvállalása a sztálinista gyakorlat visszatértével járna az erőviszonyok teljes eltolódását egy preventív háború állíthatta volna meg nem vállalták az addigi ideológia, politika, gazdaság teljes feladását sem a csatlós államokban kitört lázadásokat szovjet csapatok bevetése nélkül akarják leverni (Lengyelország, 1980–81) szélmalomharc a korrupció, alkoholizmus stb. ellen Andropov felismerte a válságot, de reformjai elindítására nem volt ideje (felzárkózás a Ny-hoz, piaci ösztönzők bevezetése, morális megújulás) szimbolikus jelentőségű volt Mathias Rust Vörös téri leszállása… (1987)

5 Gorbacsov reformkísérlete
fiatal, dinamikus és tapasztalt vezető, széles reform-mandátummal kezdetben alkoholellenes kampány és kemény külpolitika 1987-től lép elő reformjaival peresztrojka (átalakítás) elsősorban a szovjet gazdaság átalakítása glasznoszty (nyilvánosság) információáramlás, szólás- és véleményszabadság új nemzetközi rend: lemond a nemzetközi osztályharc lenini tanáról, ezért egy biztonságosabb világ, egy közös európai otthon megteremtését sürgeti; ettől országa nyugati gazdasági megsegítését várta. De ennek érdekében: le kellett mondania a Brezsnyev-doktrínáról (1988–89) (ami dominóelv-szerűen megbuktatta az összes közép-európai kommunista rendszert) meg kellett reformálnia a szovjet állam berendezkedést, képviseleti intézmények bevezetésével (ez pedig felszínre hozta a rejtett nemzetiségi és más problémákat és végső soron a Szovjetunió bukásához vezetett) a bukás nem volt szükségszerű, és előre látható sem volt Gorbacsov személyes szerepe, döntései nélkül elképzelhetetlen lett volna ő maga a Szovjetunió megerősödését, a kommunizmus megújulását várta ettől viszont hamar elveszítette belső támogatottságát is

6 „10 év, 10 hónap…” „ami Lengyelországban tíz évig tartott, arra Magyarországon elég volt tíz hónap…
1980: sztrájkok; Szolidaritás 1981 szükségállapot 1986: újra ellenzéki fellépés, 1988-tól ismét jelentős sztrájkok, aug.-ban a hatalom kerekasztal-tárgyalást javasol 1989. febr. 6.–ápr. 6.: kerekasztal: pluralizmus; sajtó-, egyesülési, szólásszabadság, bírói függetlenség; köztársaság, Szenátus visszállítása; a következő választások mandátum-eloszlása: 60% a LEMP-vezette koal., 5% katolikus szervek, 35% szabad. 1989 jún. a félszabad választáson elsöprő Szolidaritás-győzelem júl. Jaruzelski közt. elnök szept.: Szolidaritás vezette nagykoa-líció, min.eln.: Tadeusz Mazowiecki 1990: a LEMP kettészakadása; Wałęsa közt. elnök 1991: szabad választás Magyarország: jan.–okt. 1987–88: ellenzék megszerveződése (MDF, Fidesz, SZDSZ, tört.-i pártok) 1988: Kádár bukása; utóda Grósz Károly 1989 jan.: Pozsgay: 1956 népfelkelés febr.: többpártrendszer engedélyezése máj.: vasfüggöny lebontása jún. 16.: Nagy Imre újratemetése júl. 6.: Nagy rehabilitálása; Kádár halála jún.–szept.: kerekasztal-tárgyalások szept. 11.: NDK menekültek kiengedése okt.: az MSZMP átszervezése (MSZP megalakulása). A „sarkalatos törvények” elfogadása: alkotmánymódosítás (Mo. ismét köztársaság, élén közt. elnök), Alkotmánybíróság, párttörvény, választó-jogi törvény nov: „négyigenes népszavazás” 1990: választások

7 „…10 hét, 10 nap, …” …az NDK-ban tíz hét, Csehszlovákiában tíz nap, …
NDK: szept.–nov. 1987-től romló szovjet–keletnémet viszony; 1988: szovjet lapok betiltása, a Stasi keményen elfojtja az ellenzéket 1989. máj.: elcsalt tanácsválasztás, kiutazási szigorítás, menekültek (Varsó, Prága, Bp.) szept. határnyitás Mo.-on; tüntetések és ellenzék (Új Fórum) létrejötte okt.: rendszeres hétfői tüntetések okt. 19. Honecker utóda Egon Krenz nov. 7. lemond a kormány nov. 9. ledől a berlini fal 13-án Hans Modrow reformkormánya 28-án Kohl NSZK-kancellár a német egység tervét veti fel dec. 7. kerekasztal-tárgyalás kezdete 1990: választás és egység Csehszlovákia: nov. 17–dec. 7.: „bársonyos forradalom” 1987. dec. Husák utóda Miloš Jakeš, szintén szembekerül Gorbacsovval tüntetések 1988-tól, rendőri brutalitás 1989 nov.: elsöprő erejű tüntetések 17-től, ellenzéki csoportok (Polgári Fórum, Nyilvánosság az Erőszak Ellen) nov. 24: Jakeš lemond, utóda Urbánek nov. 26. kerekasztal-tárgyalás kezdete, még nov.-ben törlik a CSKP vezető szerepét az alkotmányból dec.: koalíciós kormány (Marián Čalfa), 10-én már ellenzéki többséggel, teljes személycsere (dec. 28–29.: Dubček házelnök, Havel közt.-i elnök) 1990 jan. CSKP is a pluralizmus mellett (febr.-ban a párt ketté is szakadt) „kötőjelháború”: Csehszlovák / Cseh-Szlovák/ Cseh és Szlovák Szöv.-i Közt. 1990 jún. szabad választások 1993. jan. 1.: békés szétválás

8 Rendszer- (hatalom?)váltás a Balkánon …Romániában pedig elég volt tíz perc”
Románia: dec. 22. csak (félreállított) pártellen-zék létezik (Corneliu Mănes-cu, Ion Iliescu), jún.: létrehozzák a Nemzeti Megmentés Frontját felhívásuk ellenére az RKP XIV. kongr.-a szept.-ben megerősíti a diktátort 1989. dec. 16–17: Tőkés László temesvári lelkész eltávolítását meggátolja a nép dec. 22. zavargás tör ki Bukarestben, a katonaság átáll, a rezsim megbukik, az NMF áll a forradalom élére dec. 25. Ceauşescu és felesége „pere” és kivégzése 1990 máj. szabad választás, az NMF 67%-kal győz Bulgária: gyenge ellenzéki szervezetek, forr.-i megmozdulás nincs itt is reformkomm.-k (Petar Mladenov) a változások élén Zsivkov ellenáll, de nov. 10-én a hadsereg szovjet támo-gatással megdönti uralmát, utóda Mladenov a BKP hatalomátmentése ellen tüntetések kezdődtek és megalakult a Demokr. Erők Szövetsége (Zselju Zselev) alkotmánymódosítás 1990. márc.: kerekasztal az újonnan létrejött ellenzékkel a BKP BSZP-vé alakul, sőt megnyeri az 1990 jún.-i választásokat jól szerepel az új török párt is Albánia: a rendszer túlélte et 1990. dec. tüntetés a tiranai egyete-men; megalakul az Albán Demokr. Párt (Sali Berisha) 1991. márc. első választásokon az AMP győz ápr.-ban sztrájkok hatására bevonja az ADP-t a kormányba jún.-ban az AMP ASZP néven alakul újjá 1992. márc.-ban az ADP nyeri az újabb vál.-t, közt. elnök Berisha lett

9 A német egység A Modrow-kormány eleinte elutasítja az egység tervét
1990 jan.-ban az ellenzéki erők beléptek a kormányba, amely febr. 1-jén az egység fokozatos megvalósításáról határozott 1990 febr.-ban Gorbacsov is hozzájárult az egységhez de ellenezte az egységes No. NATO-tagságát javasolta a két No. és a négy 1945-ös győztes közvetlen tárgyalását („2+4”) 1990. márc. 18-án megrendezték az NDK első szabad választását a kampányban részt vettek az NSZK pártjai is, de megalakult a keleti párjuk is a NSZEP (SED) is átalakult: Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) a CDU győzött (41%), az SPD 22%-t, a PDS 16%-t kapott új kormány a PDS nélkül, min.elnök: Lothar de Maizière (CDU) A 2+4 tárgyalások: 1990 máj.–szept. 12. (Bonn, Párizs, Moszkva) Gorbacsov hozzájárul No. NATO-tagságához, de 45%-os haderőcsökkentés, NATO erők a keleti részen nem lehetnek, a szovjet csapatokat 1994-ig kivonják No. elfogadja 1945-ben kialakult külső határait, lemond az erőszakról végleg véget ért a II. világháború… máj. 18.: pénzügyi, gazdasági és szociális unióról szóló belnémet szerződés jún. 17.: NDK alkotmánymódosítás (szabad, demokratikus jogállam) júl.: újra megalakul az öt (1952-ben felszámolt) NDK tartomány aug. 23.: a Népi Kamara dönt az NSZK-ba való belépésről; okt. 3-án belép

10 Jugoszlávia felbomlása
A felbomlás okai megkésett nemzetté válás (utolsóként a makedón és a bosnyák) délszláv egymásra utaltság csökkent (megszűnt a bipoláris világ, a nagyhatal-maknak sem érdeke a délszláv egység; megerősödnek a széthúzó erők, negatív élmények szétzúzták a jugoszláv identitást a megegyezés, a közös állam fenntartása nem volt eleve lehetetlen, de eltérő elképzelések voltak (konföderáció vs. belső határok újrarajzolása). 1990–91-ben tárgyalások erről, de a szerbekben nem volt megegyezési hajlandóság A felbomlás krónikája nacionalista hullám erősödése (Koszovó, Szerbia, Horvátország) a szerb nacionalizmus oka a muzulmán és albán népességrobbanás, ill. az, hogy a szerb etnikum volt a legszétszórtabb egész Jug.-ban Slobodan Milošević (szerb pártvezér 1986-tól) nagyszerb központosító tervei, a vajdasági és koszovói autonómiát felülről szervezett tömegmozgalmakkal („antibürokratikus forradalom”) szüntette meg (alkotmánymódosítás, 1989) Szerbia elutasítja, Szlovénia és Horvátország bevezeti a többpártrendszert, a JKSZ-ből kivonultak a szlovének (1990 jan.) 1990 ápr.–dec. minden tagállamban többpárti választások Koszovó és a „krajinai” szerbek szuverenitási nyilatkozata és felkelése (1990) 1991 jún. szlovén és horvát függetlenség bejelentése; ősszel B-H. és Mak. is; válaszul ápr.-ban megalakul „Kis-Jugoszlávia” (Szerbia–Crna Gora)

11 A délszláv háborúk első szakasz: szerb offenzívák és sikerek
a szövetségi (=szerb) hadsereg megtámadja Szlovéniát, majd Horváto.-ot (1991) a szlovén háború tíz nap után véget ért (Szlov.-ban nem éltek szerbek). Három havi tűzszünet alatt sem volt eredmény, így a szerb sereg kivonult 1992. elejére a szerb sereg elfoglalta Ho. területének 1/3-t (Krajinai Szb. Közt.) tavaszra a harc Boszniára is átterjedt: ott is (Boszniai) Szerb. Közt. (Radovan Karadzić), a közt. 70%-t elfoglalják a szerbek eközben horvát–muzulmán összecsapások, sőt muzulmán belharc is volt etnikai tisztogatások: mindkét (három) fél kölcsönös kegyetlenséggel végezte, de a legsúlyosabb népirtás a szerbek nevéhez fűződött (pl. Srebrenica) az ENSZ csapatok jelen voltak, de teljesen tehetetlenek második szakasz: amerikai beavatkozás, horvát ellenoffenzíva 1992–95 közt lényegében állóháború, de közben a horvát haderő fejlesztése sikertelen nemzetközi békeközvetítések után Bill Clinton megelégelte az EU tehetetlenségét és 1994-től jelentős támogatást adott a horvát és bosnyák erőknek; NATO légierővel elszigetelte Szerbiát a szakadár területektől Milošević és Karadzić maga is ellentétbe kerültek 1995-ben a az egymással megegyező hr.-muz. föderáció sikeres ellentámadást intézett és hetek alatt legyőzte a szerbeket Horv.o-ban és Boszniában is, a ho-i szerb lakosság zöme elmenekült, így Horv.o. nemzetállammá alakult Daytoni béke (1995; Bosznia konföderatív állammá vált a szerb és a horvát-muzulmán föderáció területeiből)

12 A Szovjetunió felbomlása
1988-tól nemzetiségi mozgalmak (Baltikum, Kaukázus, Moldova) 1989 dec. Málta: Bush–Gorbacsov csúcs, a hidegháború vége 1990. nov. az EBEÉ államai aláírják a párizsi chartát, Európa új „alkotmányát” 1990: a három balti állam és Moldova függetlenségi nyilatkozata demokratikus választással Borisz Jelcin orosz elnök lesz 1991 aug. Gorbacsov-ellenes puccskísérlet Moszkvában; meggátlása főleg Jelcin érdeme volt. ezután újabb függetlenségi nyilatkozatok (Ukrajna, Belarusz) szept. a balti államok nemzetközi elismerése dec. megegyezés a SzU. felszámolásáról (Breszt, majd Alma-Ata) létrejön a Független Államok Közössége (12 tagállam). Gorbacsov lemond „orosz Trianon” – több millió orosz kerül határokon túlra balti államok: csak az 1945 előtt beköltözött oroszok kaptak állampolgárságot szeparatista mozgalmak az új államokon belül is pl. Csecsenföld, Karabah, Abházia, Gagauz köztársaság stb.