7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81

Az előadások a következő témára: "7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81"— Előadás másolata:

1 7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81
A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2 Általános vonások Szinte csak a blokk katolikus/protestáns (nem ortodox, északi) részén fordulnak elő tömeges lázongások, tiltakozások Az ortodox Balkánon csak magányos ellenzékiek fellépése, illetve „primitív” lázongás, rombolás alakulhatott ki Az északi államokban újra megjelenik a társadalmi mozgalom („social movement”) jelensége. Jellegzetességei (Charles Tilly nyomán): kampány: szervezett, folyamatos nyomás a hatóságokra valamely célért változatos eszköztár: petíciók, gyűlések, tüntetések, röplapok, egyesületek stb. (ilyenek előfordulnak más politikai mozgalmak eszköztárában is) érdemesség: józanság, rendes öltözet; hírességek és/vagy családok jelenléte egység: jelszavak, transzparensek, sorokban felvonulás, éneklés stb. tömegesség: utcákat megtöltő tömeg, több ezer személy aláírása stb. elkötelezettség: rossz idő elviselése, idősek jelenléte, ellenállás a hatalmi erőszaknak, önfeláldozás, adományok és más jótétemények

3 Áttekintő kronológia 1953: megmozdulások Csehországban (főleg Plzeň-ben), ill. Bulgáriában; munkásfelkelés Kelet-Berlinben 1956: véres tüntetések Poznań-ban (június), majd politikai válság Varsóban (október) 1956: forradalom és szabadságharc Magyarországon 1968: a „prágai tavasz” reformjai – „emberarcú szocializmus” 1968, 1970, 1976 – ismétlődő válságok Lengyelországban 1971: a „horvát tavasz” kibontakozása 1970-es évek: cseh, lengyel és magyar ellenzéki csoportok 1980: hatalmas sztrájkok (Gdańsk, majd egész Lengyelo.) 1987: brassói munkások megmozdulása 1989: Lengyel- és Magyarország átmenete a demokrácia felé, majd dominóelv-szerűen egész Közép-Európa rendszerváltása

4 Plzeň és Berlin, 1953 Csehszlovákia: jún. eleje – sztrájkok, tüntetések (1953. márc. Sztálint „követve” Gottwald meghalt, utóda Antonín Novotný) az elégedetlenség okai: áremelések, pénzcsere jún. 1–2.: kaotikus, vezető nélküli felkelés Plzeň-ben, amit a karhatalom vert le (komm.-ellenes jelszavak, szabad választás követelése, középületek feldúlása) szept.-ben a CSKP pártdemokrácia érvényesítését, az iparosítás ütemének csökkentését, a perek felülvizsgálatát határozta el (de nem tartotta be) NDK: 1952-ben döntés a szocialista építés felgyorsításáról kollektivizálás kezdete, erőltetett nehézipari fejlesztés megindítása emiatt: ár-, adó- és normaemelés; 3%-os bérlevonás a Stalin-Allee építésére 1953. jún. „új szakasz”: szovjet nyomásra a fenti intézk.-ek zömét visszavonták Június 17-én tüntetések Berlinben; erőszakba torkollt Ulbricht szovjet tankokat hívott a megmozdulás leverésére; több száz halott árán ez gyorsan sikerült is. Az eset nem gyengítette Ulbricht hatalmát, sőt! több száz településen voltak tüntetések, nemzeti egységet követelve, nyugati segítséget kérve – ám ez elmaradt… Kemény megtorlás kirakatperek: 1368 vádlott állt bíróság elé, zömmel nyugati ügynök-váddal a halálos ítéletek közt 52 rendőr is volt, parancsmegtagadásért tisztogatás a NSZEP-ben: kizárják a Stasi miniszterét is…

5 Poznań–Varsó, 1956 1955–56-ban elégedetlenség a LEMP-ben, az új titkárok önkritikusak Bierut meghalt az SZKP XX. kongresszusa „következtében”, utóda Ochab Társadalmi elégedetlenség is kibontakozik a Po prostu c. lap hasábjain ellenzéki vélemények megújulást követelnek alacsony bérek, normarendezés: sztrájk és tüntetés Poznańban (1956. jún. 28.) nemcsak kenyeret, szabadságot is akartak; emiatt a karhatalom belelőtt a tömegbe (74 halott); ezek után a „fasiszta” tüntetőket fogták perbe a lengyel társadalom ezután is ellenáll, követelik a moszkoviták eltávolítását (Konstantyn Rokossowski tábornok, Hilary Minc gazdasági vezető stb.) és Gomułka visszatérését 1956. okt. 19. a LEMP KB ülése Gomułka csak úgy vállalja a visszatérést, ha újra első titkár lehet Hruscsov még aznap „hadgyakorlatot” rendelt el, szovjet csapatok Varsó körül a LEMP végül meggyőzi Hruscsovot, megválasztják Gomułkát, aki keményen bírálja a sztálinizmus gyakorlatát, „demokratikus szocializmust” ígér Reformok és megtorpanás 1956 és 1959 között tsz-ek feloszlanak, munkástanácsok alakulnak, többjelöltes választások sztrájkok leverése, a Po prostu betiltása, értelmiség- és revizionizmus-ellenesség

6 Budapest, 1956 „A világtörténelem egyetlen forradalma egy totális rendszer ellen” Csakhogy 1953 nyara óta nem volt totális a rendszer… Nagy Imre „új szakasza” 1953–54 – fontos reformok Rákosi átmenetileg megszilárdítja uralmát, de már elbizonytalanodik a XX. kongresszus után kicsúszik kezéből a hatalom, utóda Gerő Ernő Gerő jelentős reformokat kezd (hasonlók az 1953-ashoz), de személye elfogadhatatlan, s a pártvezetés elbizonytalanodik, kapkod Erősödő társadalmi követelések írók, művészek Nagy Imre körül tömörülnek, „valódi reformokat” akarnak Petőfi Kör vitái, egyetemi diákgyűlések, független diákszervezet alakul szimpátia-tüntetést terveznek a lengyel néppel;16 pontos követelést fogalmaznak A forradalom és szabadságharc kirobbanásának (október 23.) okai a pártvezetés rosszul reagált a tüntetésre, követelésekre az ÁVH fegyvert használ a Rádiónál, de a tömeg ellenáll, fegyvert szerez a szovjet hadsereg első beavatkozása sem rettenti vissza a tüntetőket, akik az oroszok meglepetésére – sikerrel! – felveszik a harcot a tankokkal

7 Budapest, 1956 (folytatás) A forradalom felülnézetben…
a hezitáló Nagy Imrét miniszterelnökké választják, két nap múlva Gerő helyett a szintén bizonytalankodó Kádár János az MDP első titkára okt. 28-án mindketten elfogadják a felkelők eredeti céljait, 30-án a többpárt-rendszert, nov. 1-jén a semlegességet; okt. 31-én új pártot alapítanak (MSZMP) a Szovjetunió eleinte elfogadja az egyenjogúság, be nem avatkozás elvét de egy szerencsétlen amerikai nyilatkozat után mégis a beavatkozást választja Kádárt elrabolják és ráveszik egy quisling-kormány megalakítására …és alulnézetben munkástanácsok: a közvetlen demokrácia spontán, alulról szerveződő szervei a forradalom »tisztasága« – az állami kontroll szétesése ellenére valóban jelentős morális tartás nyilvánult meg – ugyanakkor (ritkán) előfordultak brutális önbíráskodások (lincselés, pl. Köztársaság tér), sőt antiszemita pogrom is a „pesti srácok” (felkelők) hősiessége; a nov. 4-i szovjet támadás elsöpri őket A forradalom célja: rendszerváltás vagy egy jobb szocializmus?? Kegyetlen bosszú, megtorlás: 3–5 éven át újabb koncepciós perek ezek jellege mégis sok tekintetben eltér a korábbi koholt perektől 229 kivégzett (pl. Nagy Imre, jún. 16.), húszezer elítélt

8 Prága, 1968 Az emberarcú szocializmus terve
1968. jan.-ban Novotnýt leváltották, utóda Alexander Dubček tavasszal új államfőt és miniszterelnököt is választottak a reformok kezdete a gazdaságirányítást érinti, majd a cenzúra eltörlése, a rehabilitációk felgyorsítása, a perek felelőseinek megnevezése A CSKP Akcióprogramja (ápr. 5.) elismeri a korábbi évtizedek súlyos hibáit szakítás a „demokratikus” centralizmussal (pártfrakciók engedélyezése) átértelmezi a párt vezető szerepét (az nem jogilag előírt, hanem napról napra munkával kell kiérdemelni), párt és állam szétválasztása a szabad választásokat, sőt a Nemzeti Fronton kívüli ellenzéket sem ismeri el a piac és a tervezés összehangolásán alapuló gazdasági reformok A reformok lelassulása és a májusi plénum igazolni kell, hogy a reformok nem veszélyeztetik a szoc.-t, de eközben meg kell tartani a társadalmi támogatottságot is föderalizálás terve és a XIV. kongresszus előrehozása Ellenzéki aktivizálódás ellenzéki szervezetek alakulnak (K231, KAN), értelmiségiek teljes demokráciát, szabad választást, földek magántulajdonát kezdték követelni a „2000 szó” c. felhívás (Ludvík Vaculík): a reform ellenfelei nyáron sem pi-hennek, akár katonai beavatkozás is lehet, demokr. nélkül a föder. sem ér sokat

9 Prága, 1968 (folytatás) A VSZ tagállamai aggódva figyelték az eseményeket rendszeres tanácskozások márc.-tól (Ro. nélkül; Cs. részvételével, majd nélküle) Ulbricht, Gomułka és Zsivkov és Brezsnyev ellenforradalmat sejt, csak Kádár védi Dubčeket (Ceauşescu viszont részt sem vesz a tárgyalásokon) a KGB és a szovjet hadsereg egyre inkább katonai megoldást követel az „ötök” Varsóban júl. 15-én már támogatják a katonai beavatkozást erről végül Moszkva dönt aug. közepén, miután öt csehszlovák politikus (köztül Vasil Biľak) levélben kéri is a beavatkozást végül beavatkozás mellett döntenek, aug. 20/21-e éjjelén bevonulnak. Katonai ellenállás nincs, társadalmi igen. Nem sikerült ellenkormányt felállítani A „rendteremtés” („normalizáció”) folyamata – hivatalosan 1971-ig katonailag siker az intervenció, de a politikai terv kudarcba fulladt tömeges nemzeti ellenállás, nem tudnak ellenkormányt sem létrehozni moszkvai tárgyalások után Dubček (átmenetileg) helyén marad, kénytelen visszavonni korábbi intézkedéseit utóda 1969-ben az egykori elítélt, Gustáv Husák; resztálinizálás indult az egyetlen tartós eredmény az állam teljes föderalizálása lett (de a CSKP kettéosztását Brezsnyev nem engedélyezi) 1971-ig a párttagság harmadát, 500 ezer főt kizárták („anarchisták” és „ellen-forradalmárok”); fő Ny-ra szökött, sok letartóztatás és elbocsátás a CSKP bázisa már nem a cseh, hanem a szlovák nép, a csehek antikomm.-k

10 Nyugtalan Lengyelország, 1968–76
1968. Puccs-terv, antiszemitizmus, diáktüntetések… Moczar tábornok sztálinista csoportja felszítja a zsidóellenes hangulatot az 1967-es arab-izraeli háború után; Gomułka megbuktatását tervezi tüntető hazafias (oroszellenes) diákok Gestaponak nevezik az állambiztonságot, Dubčeket éltetik –» Gomułka (ezért is) szembefordul a prágai tavasszal 1970. Gazdasági reform = áremelés? Tüntetések… dec. végén Gdańsk és a Tengermellék tüntet, ellenük sortüzek dördültek a tiltakozás hatására Gomułka megbukott, utóda Edward Gierek, aki visszahívja a fegyveres erőket, ígéretet tett a hibák kijavítására, a jólétre 1971 végére szorítja ki ellenfeleit a hatalomból (Moczar és Gomułka hívei) egyszerre növeli a beruházásokat és a jólétet, ezért eladósodás 1976. A nemzeti érzés felpiszkálása és újabb áremelés… Sztrájkok új alkotmány: a párt vezető szerepe, megbonthatatlan barátság a SzU-val… kiderült, hogy a növekvő bérek ellenére sem akarnak jól dolgozni; a gazd.-i válságot ismét áremeléssel próbálják orvosolni, ami Lo.-ban nem megy… sztrájkok, tüntetők, rendőri-katonai brutalitás, áremelések visszavonása szerveződő ellenzék: Helsinki szellemét követelik, munkásvédelmi bizottság (KOR) alakul, ellenzéki erők összefogása; morális tartást adott a lengyel pápa megválasztása (1978)

11 Zágráb és Brassó A „horvát tavasz”: 1967–71
alapvetően nemzeti követelések értelmiségi és diákmozgalom Horváto. jogainak növelésére gazdasági decentralizálás (ne vonják el a horvát bevételeket) polgári és demokratikus jogok sorkatonák „hazai” szolgálata Hercegovina Hr.o-hoz csatolása a „szerbhorvát” nyelv tagadása 1971-ben ezrek tüntetnek a horvát Tito sovinisztának minősíti és rendőri erőt vezényel tisztogatás a helyi vezetésben kb. kétezer főt le is tartóztattak, többévi börtönbüntetések az 1974-es alkotmány mégis teljesí-tette a követelések jelentős részét Elkeseredett lázadás: 1987 1986–87-ben előzmények (Kolozsvár, Jászvásár) Ceauşescu drasztikus gazdaság-politikája: adósságtörlesztés miatt bércsökkenés, áruhiány éhezés, benzin- és fűtőanyaghiány 1987. nov. 15.: húszezer tüntető munkás: „le Ceauşescuval!, le a diktatúrával/kommunizmussal!” máglyát gyújtottak a pártiratokból estére a Securitate leverte a láza-dást; halálos áldozat nem volt mérsékelt megtorlás: huliganizmus miatt max. két éves börtönbüntetés figyelmeztető jel lehetett volna a diktátornak – de hiába

12 Gdańsk, 1980 1980. júl. 1. ismét áremelések, s emiatt országos megmozdulások Erőszak helyett béremelések: a sztrájkolók felbátorodtak Lech Wałęsa vezetésével sztrájkbizottság, aug. 14. (gdański Lenin Hajógyár) 21 pontos követelés (a LEMP aug. 31-én elfogadta) párttól független szabad szakszervezet engedélyezése –» Szolidaritás (3,5 m tag) sztrájkjog, sajtószabadság, politikai amnesztia Személycserék a vezetésben: Gierek helyett Stanislaw Kania került a párt élére (1980) szovjet javaslatra Wojciech Jaruzelski tábornok 1981 febr.-tól miniszterelnök; 90 nyugodt napot kér, amit a Szolidaritás elfogadott (közben hadiállapot terve) márc.-tól mégis sztrájkok, ezért szovjet katonai és KGB-vezetés érkezik, csaknem itt is szovjet beavatkozás, de végül kompromisszum a LEMP vezetése Jaruzelski, a nép Wałęsa mögött sorakozik (9,5 m Sz.-tag!) októbertől Jaruzelski váltja Kaniát, majd Hadiállapot, dec. 13.–1983. júl. 22. 6600 főt azonnal internáltak, a Szolidaritás vezetőit is letartóztatták felfüggesztették a pol. és társ.-i szervezeteket, kijárási és gyülekezési tilalom, üzemek katonai ellenőrzése; halálos áldozatok is voltak a párt végleg elvesztette a társadalom bizalmát, az 1983-as liberalizálás ellenére