Izomegyensúly felbomlás

Az előadások a következő témára: "Izomegyensúly felbomlás"— Előadás másolata:

1 Izomegyensúly felbomlás
IZOMDISZBALANSZ IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

2 Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

3 Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

4 Ok és következmény STRUKTÚRA VÁLTOZÁS FUNKCIÓ VÁLTOZÁS

5 Ok és következmény Izomrövidülés Diszfunkciók Struktúra változás
Funkció változás Izomrövidülés Diszfunkciók

6 Diszfunkció – hibás tónuseloszlás
Hyperaktív izmok Gyengült izmok

7 Diszfunkciók A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek Izomerejük csökken, gyengülnek Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

8 Formái Medenceövi diszbalansz

9 Formái Vállövi diszbalansz Pectoralis m. Biceps brachii
Megrövidült izmok: Pectoralis m. Biceps brachii Megnyúlt izmok: Infraspinatus Teres minor Deltoideus hátsó rész

10 Izomrosttípusok megoszlása
TÓNUSOS IZMOK FÁZIKUS IZMOK I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

11 A tónusos és fázikus izmok jellemzői
I. SO TÍPUSÚ Lassú reakció idő Nagyobb nyugalmi tónus Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ Gyors reakció idő Kisebb nyugalmi tónus Lassú regeneráció

12 A tónusos és fázikus izmok jellemzői
I.SO TÍPUSÚ Lassan fáradnak Könnyen aktiválódnak Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ Gyorsan fáradnak Lassan aktiválódnak Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak

13 Rövidülésre hajlamos izmok

14 Rövidülésre hajlamos izmok

15 Rövidülésre hajlamos izmok

16 Gyengülésre hajlamos izmok
Gluteus maximus Gluteus medius Abdominalis izmok Rhomboideusok Trapezius alsó része Longus colli Vastusok

17 A nyújtást befolyásoló tényezők
Kontraktilis elem kontraktilis, tulajdonság/izomhas/ Neurofiziológiai tulajdonság /izomorsó, ínorsó/ Viszkoelasztikus tulajdonság Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás

18 A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

19 Szerkezetének legfontosabb komponensei
Alapállomány Gél Víz Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens Kollagén Elasztin

20 Alapállomány funkciója
GAG szintézise A normál hidratáció és kenés biztosítása Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot Biztosítja a rostok közti csúszást Megelőzi a mikro adhéziókat

21 Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya
Alapállomány dehidrációja Biomechanikai és biokémiai kompenzációk Szöveti merevség Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat

22 A szöveti mobilizáció hatása
A GAG szintézis stimulációja A normál hidratáció és kenés helyreállítása A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

23 Mechanikai tulajdonsága
A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

24 Mechanikai alapfogalmak
Viszkoelaszticitás az idő függvényében Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében Az anyag merevsége az erő függvényében

25 Viszkoelaszticitás az idő függvényében
Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

26 Mechanikai tulajdonság
Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

27 A kötőszövet stressz-strain görbéje
Alapfogalmak: Stressz = erő, terhelés Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció Creeping = rostok közötti csúszás

28 Stressz – strain görbe

29 Stretching elve

30 Viszkoelasztikus tulajdonsága
Kontraktilis elem Neurofiziológiai tulajdonsága Viszkoelasztikus tulajdonsága

31 Az izomzat szerkezeti elemei
1. Kontraktilis elem az izomhas alapegysége a sarcomer 2. Nem kontraktilis elem Párhuzamosan Sorosan kapcsolt elasztikus elemek Egyéb működést befolyásoló elemek

32

33 Mechanikai válaszreakció
Kereszthidak mechanikai szétszakadása Sarcomerek hossznövekedése

34 Neurofiziológiai alapok
Proprioceptív ingerek Izületi receptorok – trakció Izomorsó – stretch reflex Ínorsó – feszülés, tartós nyújtás

35 Neurofiziológiai alapok
Izületi receptorok érzékelik: Izületi tokon belüli nyomásváltozást Az izületi tok feszülését, nyúlását Gyors, lassú izületi mozgásokat Szerepük: az izomorsó ingerküszöbének beállítása, tónus szabályozás

36 Neurofiziológiai alapok
Izomorsó Helye: izomhas közepe Ingerküszöb: alacsony Érzékelik az izomhossz változását Információ az izom megnyúlásának mértékéről Ínorsó Helye: izom-ín átmenet Ingerküszöb: magas Érzékelik az izom kontrakciót, az izom nyúlását Védekező mechanizmus

37 Izomorsó, ínorsó

38 Kiváltott reflexmechanizmusok

39 Kiváltott reflexmechanizmusok

40 Reflexaktivitások az aktív nyújtás során
1.Stretch pozíció – nyújtási reflex, izomorsó ingerületének kiváltása 2.Izometriás kontrakció– ínorsó megnyúlása, aktiválása A megrövidült izom autogén gátlása 3. Antagonisták aktív izomaktivitása A megrövidült izom reciprok gátlása FÁJDALOMMENTES NYÚJTÁS

41 Szakirodalom

42 Szakirodalom

43 Szakirodalom

44