A modern demokráciák működése

Az előadások a következő témára: "A modern demokráciák működése"— Előadás másolata:

1 A modern demokráciák működése
Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

2 Miről lesz szó? A modern demokrácia fogalma
A modern demokráciák gyökerei A mai demokráciák működése A magyar demokrácia

3 1. A modern demokrácia fogalma
ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság demokrácia vagy demokráciák?

4 A modern demokrácia kritériumai
1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme

5 2. A modern demokráciák gyökerei
ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 a modern demokrácia kialakulása: angol alkotmányos monarchia felvilágosodás az Amerikai Egyesült Államok születése a nagy francia forradalom

6 Az angol alkotmányos monarchia
1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

7 A felvilágosodás alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása

8 John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról
„Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga , hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”

9 Az Amerikai Egyesült Államok születése
: az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca

10 Függetlenségi nyilatkozat
1776. július 4. /Thomas Jefferson , Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa ..."

11 Az USA alkotmánya 1789-ben lép életbe
a világ legrégebbi érvényes alkotmánya 26 kiegészítést tartalmaz első 10 kiegészítés: 1791. Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )

12 Az Amerikai Egyesült Államok
rabszolgaság kérdése köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták

13 A francia forradalom 1789. május 5. : 175 év után rendi gyűlés
a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat 1789. aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1791-es polgári liberális alkotmány

14 Miben különböznek a mai demokráciák?
A választójog kiterjesztése a század során: munkásmozgalmak, pl tól chartizmus feminista mozgalmak a női választójogért feketék helyzete az USA-ban

15 A női választójog kiterjesztése
1893. Új-Zéland 1920. USA 1928. Nagy-Britannia 1945. Magyarország 1971. Svájc

16 3. A mai demokráciák közvetett/ közvetlen demokrácia
„ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln közvetett/ közvetlen demokrácia demokratikus intézmények választási rendszerek többségi/ konszenzusos demokrácia

17 Közvetett és közvetlen demokrácia
- ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az as években

18 Demokratikus intézmények
parlament államfő kormány közigazgatás bíróság alkotmánybíróság ombudsman

19 Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése
(beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: - élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás

20 Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek
- szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara szimbolikus: Nagy-Britannia korporatív jellegű: ír felsőház regionális alapon szerveződő: Svájc

21 Államfői hatalom korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör

22 Államfői hatalom két szélsőséges példa
Nagy- Britannia a monarchia feje az államfő a törvények érvényessége aláírásától függ 1707 óta nem élt ezen vétójogával 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok elnök: államfő és miniszterelnök az elnök a végrehajtó hatalom feje jelenleg George W. Bush

23

24 Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet
- ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy

25 Kormány Felépítése miniszterek és államtitkárok
kormányfő: miniszterelnök / kancellár miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) elnöki = prezidenciális pl. USA parlamentáris pl. Nagy- Britannia kancellári pl. Németország, Magyarország félelnöki pl. Franciaország

26 Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör
- demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? 1. „patronázs rendszer” pl. USA 2. „lefejezhető államhatalom” pl. Nagy-Britannia központi és önkormányzati szervek unitárius és decentralizált államok

27 Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban
- személyi és szervezeti függetlenség Kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre Angolszász jogrendszer precedensjog

28 Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem
lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány

29 Ombudsman az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje
egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez általános- és szakombudsman Svédország, ben az első Európai Unió: 1995 óta saját ombudman

30 Választási rendszerek
a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás nem semleges technika

31 Választási alapelvek a választójog általános:
nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan

32 Többségi és arányos választási rendszerek
Többségi Arányos cél egyértelmű többség a kormányzóképesség miatt a választói akarat tükrözése pártok száma 2 sok kormány egypárti koalíciós alapelv a győztes mindent visz a kisebbség akarata is érvényesül választás egyéni választókerületek pártlisták példa Nagy- Britannia, USA, Új-Zéland Németország, Hollandia, Olaszország

33 A nép/nemzet nevében történő döntéshozatal
Többségi demokrácia Konszensusos demokrácia egypárti kormányzás koalíciós kormány kétpártrendszer többpártrendszer ált. egykamarás parlament kétkamarás parlament többségi választási rendszer arányos választási rendszer elvileg nincs népszavazás gyakori referendum íratlan alkotmány írott alkotmány Nagy-Britannia Svájc, Belgium

34 A magyar demokrácia működése
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

35 Az alkotmány 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország
1949. augusztus 20-án fogadták el 1989. október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás

36 Parlament 1848-tól népképviseleti
1867. után Főrendiház és Képviselőház között egykamarás 1945. óta újból egykamarás 386 képviselő, négy évente választások 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján

37 Parlament bizottságok és frakciók
az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal

38 Államfő = köztársasági elnök
5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot jelenleg Mádl Ferenc

39 Kormány általában koalíciós kormányok jellemzőek elnöki kormányforma
90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc elnöki kormányforma konstruktív bizalmatlansági indítvány

40 Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi
3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság

41 Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll
> 11 alkotmánybíra: év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás

42 Ombudsman= országgyűlési biztos
->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

43 A magyar választási rendszer
elkülönülő parlamenti és önkormányzati választások Parlamenti választások - vegyes választási rendszer 5 %-os parlamenti küszöb 386 mandátum: 176 egyéni választókerület max. 152 területi listás hely min. 58 országos listás hely

44 Összegzés 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország 12 dél-amerikai ország , végső Chile: 1990. a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia jelenlegi USA politika: Irak, Irán

45

46 Köszönöm a figyelmet! Fekete Zsófi