Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14.

Az előadások a következő témára: "Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14."— Előadás másolata:

1 Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14.

2 Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés, csoportkultúrák Egyik speciális alcsoport: külföldi hallgatók  közreműködő kutatóként ezt az alcsoportot vizsgáltam meg társadalomtörténeti források, statisztikai adatok, problémafeltáró interjúk és honlapok elemzése által. Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen

3 Az előadás felépítése 1. Történeti áttekintés 2. Statisztikai elemzések: nemzetközi, magyarországi és debreceni adatok ismertetése 3. Kutatási kérdések és problémák felvázolása 4. Eredmények bemutatása 5. Kitekintés, további kutatási tervek Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen

4 Intézmény neveÉvkör Külföldi hallgatók száma Nagyszombati Egyetem – Pesti Magyar Királyi Tudományegyetem 1635-18752857 Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola (Akadémia) 1771-19172517 Pozsonyi Királyi Akadémia 1777-1848736 Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia 1818-19181329 Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Történeti áttekintés I. Külföldi hallgatók az egyes intézményekben 1635-1918 között Forrás: Heilauf (2006): Külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben 1635-1919 Középkori egyetemek  Peregrináció 1890 – 1919: 17 ezer magyar diák Bécs, Grác, Prága, német (Karlsruhe), svájci (Basel, Genf), holland (Utrecht), itáliai (Padova, Pavia) egyetemek

5 Történeti áttekintés II. Az 1950-es és 1980-as évek között Magyarországon tanuló külföldi hallgatók Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Források: Simon Tamás (1987): Külföldi hallgatók pszicho-szociális problémái; Ginter Károly (1993): Tanulmányi célú migráció Magyarországon a II. világháború után; Szemerszki Mariann (2005): Külföldi hallgatók Magyarországon IdőszakKüldő országokKülföldi hallgatók száma 1952-1956Korea20 fő 1962-1989szocialista országok, Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika országai Évente kb. 600, az időszak alatt összesen kb. 13.000-14.000 fő 1985/86-os tanév szocialista országok, Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika országai 2.485

6 OrszágKülföldi hallgatók számaaránya 1.USA564 76622,6 2.Egyesült Királyság344 33513,8 3.Németország246 3349,9 4.Franciaország237 5879,5 5.Ausztrália167 9546,7 6.Kína141 0875,6 7.Japán117 9274,7 8.Kanada75 2003,0 … 10.Hollandia42 0351,7 11.Olaszország40 6411,6 … 23.Magyarország14 4910,5 Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Forrás: Rédei (2009): A tanulói migráció és a munkapiac Nemzetközi tendenciák A külföldi hallgatók száma és aránya a legnagyobb fogadó országokban (2006)

7 Magyarország mint a diákmobilitás célországa Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma Magyarországon, nappali tagozaton – Egyetemek szerint bontásban (2005) Forrás: Rédei (2009): A tanulói migráció és a munkapiac

8 A Debreceni Egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma 2004 és 2010 között Tanév2004/20052005/20062006/20072008/20092009/2010 Fő11771343154123902800 Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Az adatok forrása: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/369 2010/2011 2978

9 Debreceni Egyetem - országok Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Az adatok forrása: http://www.unideb.hu/portal/hu/node/369

10 Debreceni Egyetem - karok Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen Az adatok forrása: http://www.unideb.hu/portal/hu /node/369 A Debreceni Egyetem karain tanuló külföldi hallgatók száma évenkénti bontásban 2004 és 2010 között

11 Kutatási kérdések, problémák 1. Mobilitási tőke; motivációk (Miért Mo., miért a DE?) 2. Milyen fő törésvonalak mentén lehet tagolni a külföldi hallgatók közösségét, melyek a fő csoportképző tényezők? 3. A kibocsátó ország kultúrájához, hagyományaihoz való ragaszkodás, kultúrák közötti átjárás 4. Magyarországhoz és Debrecenhez való viszony (tapasztalatok, ismeretek, nyitottság) 5. Emberi kapcsolatok (konfliktusok, konfliktuskezelési módok, barátságok, párkapcsolatok, tanár-diák viszonyok) Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen

12 Eredmények, következtetések I. Alkalmazott módszerek: honlapok elemzése, problémafeltáró interjúk készítése és elemzése Angol nyelvű honlap elemzése (előzetes információk egyik forrása): hiány  oklevelek kiadása és típusai, statisztikák. Azonban a fontos információk megtalálhatóak. Mégis hiányos információkkal érkeznek hazánkba a külföldi diákok (Simon 1987; Udvarhelyi 2007; Bauwens et al. 2008; Rédei 2009) Interjúalanyok rövid bemutatása (próbainterjúk, későbbi kutatás) Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen

13 Eredmények, következtetések II. Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen PróbainterjúkTovábbi eredmények A mobilitási tőke magas.A mobilitási tőke magas a külföldiekkel foglalkozó magyarok körében is. Miért Mo. és DE? Ár-érték arány, államok közötti szerződések, előzetes ismeretek Családi, baráti kapcsolatok A képzés típusa erős csoportképző erőt jelent (cserediákok vs. teljes képzésben résztvevők). A kultúra és a vallás szerepe is erős. Gazdasági tőke, kor, tanuláshoz való hozzáállás és teljesítmény, hobbik és szubkultúrák. Hazai kultúrához való ragaszkodás jelentős (ünnepek megtartása; ételek; zene; könyvek; filmek; hazai hírek, események követése). Különösen a magas számban jelenlévők esetében (izraeliek, irániak). Mo. és a DE a tapasztalatok, vélemények tükrében barátságos, az infrastruktúra nem a legfejlettebb, az éjszakai élet unalmas, kevés szórakozási lehetőség van.

14 Eredmények, következtetések III. Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen PróbainterjúkTovábbi eredmények A magyar kultúra (nyelv, ünnepek, szokások, ételek, történelem, stb.) felé kevésbé nyitottak. Nyitottak és érdeklődőek, de mélyebb ismeretek csak a magyar kapcsolatokkal rendelkezők körében jellemző. Kapcsolatokban (külföldi-külföldi, külföldi- magyar, tanár-diák, diák-diák) kevés konfliktus tapasztalható. Van konfliktus, bizonyos esetekben egészen komoly fizikai erőszak is, utóbbiak nem az egyetemhez köthetők. A konfliktusok kialakulása sokszor kulturális eltérésből fakad. Baráti kapcsolatokat inkább saját kultúrkörből érkezővel, más külföldivel alakítanak ki, de ritkán magyarokkal is. Magyar-külföldi párkapcsolatok is létrejönnek.

15 További kutatási tervek Interjúk készítése Zárt csoportok résztvevő megfigyelése és esettanulmányok készítése (iráni hallgatók csoportja) Kollégiumi szobák Külföldi hallgatók számára létrehozott facebook csoportok tartalomelemzése Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen

16 Köszönöm a figyelmet! agnesdusa@gmail.com Külföldi hallgatók a Debreceni Egyetemen