Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.

Az előadások a következő témára: "Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007."— Előadás másolata:

1 Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.

2 Balanced scorecard(BSC) – Kiegyensúlyozott mutatószám- rendszer Mi a BSC? A BSC egy olyan stratégia vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapszik. Mi a teljesítménymérés? Egy tevékenység vagy egy értéklánc teljesítményének mérése. Miért fontos az egyensúly? A vezetők a vállalat minden részegységéből rendelkeznek mutatókkal, ám az ezekre épülő módszerek eddig csak problémamegoldásra voltak alkalmasak, ráadásul ezek a mutatók gyakran ellentétbe ütköznek egymással. Fontossá vált a különböző munkakörök összehangolása, hogy a céljaikkal ne hátráltassák, illetve ne gátolják egymást.

3 A teljesítménymérés rendszere Felvázolás: a terméket készítő folyamat egyes elemeinek felvázolása. Teljesítménymérés: a folyamatok és tevékenységek vizsgálata. Fontos, hogy a tevékenység a szervezet összes érintettjének az igényeit is kielégítse. Elemzés: a fenti két pont értékelése annak érdekében, hogy meghatározhassuk a lehetőségeket illetve a lehetséges problémákat. Fejlesztés: az elemzés átültetése a gyakorlatba: problémák elkerülése, megoldása, illetve az adódó lehetőségek meglovaglása. Felvázolás Teljesítménymérés Elemzés Fejlesztés

4 A szervezeti tevékenységet a Balanced Scorecard négy szemszögből vizsgálja: pénzügy, vevők, működési folyamatok és fejlődés. Ezeket nem külön-külön kell vizsgálnunk, hiszen ezek egymással kölcsönhatásban állnak. Figyelnünk kell a BSC megtervezésénél arra is, hogy a különböző célok ne akadályozzák egymást a gyakorlatban. Pénzügy: Mit vár(nak) el tőlünk a tulajdonos(ok)? A pénzügyi információkat foglalja magába. Belső működés: Mik a fő működési folyamatok? A szervezet előállítási folyamatláncára kíváncsi. Ügyfelek: Mit várnak el tőlünk a vevők? Az értékesítés, a vevők, a piac jellemzése. Tanulás/fejlesztés: Hogyan tudunk folyamatosan fejlődni? Jellemzi a vezetőket, a beosztottakat és azok elégedettségét, tanulási, fejlődési képességeiket.

5 Stratégiai tervezés Pénzügy Belső működés Tanulás / fejlődés Ügyfelek

6 A modellben fontos az ok-okozati összefüggés is. A fő cél persze a pénzügyi célok elérése. Ennek alapvető feltétele a szervezet megfelelő működtetése, továbbá a vevők vonzása, megtartása, mert ők adják a vállalat bevételét. Ehhez kell a termék megfelelő minőségű előállítása(  vevői elégedettség), ennek feltétele a megfelelő folyamatszervezés. A folyamatok jó szervezése költségtakarékos, ami segíti a pénzügyi célok elérését. A hosszú távú sikeres működés egyik feltétele a munkatársak megbecsülése. A BSC nem csak a vezetők, hanem a beosztottak érdekeit is figyelembe veszi. Pénzügy Ügyfelek Működési folyamatok Tanulás / fejlődés Kapcsolatok: ok-okozati: laza: áttételes:

7 Ahhoz, hogy a cél megvalósuljon, stratégiai lépéseket kell tenni a vezetőségnek, ennek eszközei a stratégiai akciók. Ezek hajtják a vállalatot a a stratégia irányába. Az akciókat viszont a tervekben határozzák meg, így kerülnek összhangba a rövid és hosszú távú célkitűzések. A vállalati stratégiák többsége meghiúsul. Ennek fő oka az, hogy a vezetők szinte csak a pénzügyi dimenzióval foglalkoznak. Erre a problémára világít rá a Balanced Scorecard modell és emiatt terjedt el rövid időn belül világszerte az alkalmazása. A BSC stratégiával a vállalatok pénzt takaríthatnak meg, hiszen az így tervezett stratégiák sok hibát már előre kiküszöbölnek. VÉGE