Hogyan érvényesül a repülésben az Európai Unió jogrendszere, különös tekintettel az EASA szerepére 2013.

Az előadások a következő témára: "Hogyan érvényesül a repülésben az Európai Unió jogrendszere, különös tekintettel az EASA szerepére 2013."— Előadás másolata:

1 Hogyan érvényesül a repülésben az Európai Unió jogrendszere, különös tekintettel az EASA szerepére 2013.

2 Magyarország és az Európai Unió 2004. május 1. Csatlakozással Európai Unió normáit alkalmazzuk – szuverenitás bizonyos mértékű korlátozása – Alkotmány módosítását követően

3 Az Európai Közösség saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik, mely a nemzetközi szervezetek között is egyedülálló A jogrend független a tagállamokétól, ami a szervezet tagjaira kötelező, közvetlenül érvényesíthető és kikényszeríthető A jogrend átvétele és a nemzeti jogrend hozzáigazítása alapvető csatlakozási feltétel volt

4 Jogalkotási alapelvek Közösségi jog elsődleges Szubszidiar itás Korlátozott felhatalmaz ás Arányosság

5 A közösségi jog forrásai I. I.Az elsődleges jogforrások -Az alapítószerződések - megteremtik a további jogalkotás alapjait - legfontosabbak: Maastricht (1992), Nizza (2001), Lisszabon (2007) -Általános jogelvek - a jogközösség általános elfogadott szabályai - legfontosabbak: meghallgatáshoz való jog, hatékony jogi felülvizsgálat elve, igazságosság és méltányosság, jóhiszeműség, jogbiztonság, arányosság

6 A közösségi jog forrásai II. II. Másodlagos jogforrások -Az európai szervek által alkotott jogi aktusok -1. Rendelet (Regulation) - általános hatályú - minden elemében kötelező és közvetlenül alkalmazandó - tagállamok intézkedései nem módosíthatják és nem egészíthetik ki - valamennyi hivatalos nyelven megjelenik a Hivatalos Lapban

7 A közösségi jog forrásai III. II. Másodlagos jogforrások 2. Irányelv (Directive) - általános hatályú - a módszerek és eszközök megválasztását a nemzeti jogalkotó szerveknek engedi át - a tagállami jogrendszer harmonizálásnak legfontosabb eszköze - jogalkotási kötelezettséget teremt a tagállamoknak – átültetési határidő (1-3 év) - oly módon kell átültetni, ahogyan az az irányelv hatékony érvényesülését legjobban biztosítja - pusztán az összhangban lévő államigazgatási gyakorlat nem elegendő

8 A közösségi jog forrásai IV. II. Másodlagos jogforrások 3. Döntés (Decision) - a címzettet kötelezi, csak neki szól - teljes egészében kötelező - jellemzően egy konkrét ügyről szól 4. Ajánlások és állásfoglalások, valamint egyéb jogi aktusok - ún. „soft law” kategória, nem kötelezőek - számos formája van - ha nem is kötelező, a tagállamoknak figyelembe kell venni a tagállamoknak eljárásaik során

9 A „Basic Regulation” és az EASA Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete ( 2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Létrehozta az EASA-t : Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Alapvető cél: chicagói Egyezményben meghatározott kereteken belül megfelelő szintű közösségi felügyelet biztosítása - Technikai kérdésekben független, jogi, közigazgatási, pénzügyi autonómiával rendelkezik

10 Az EASA - Az Európai Bizottság szerve Fő feladatai: - Bizottságnak véleményeket és ajánlásokat ad - jogszabály tervezeteket készít - tagállamok hatóságai felett felügyeletet gyakorol, auditokat folytat le - típusalkalmassági előírásokat ad ki, valamint a végrehajtási szabályok alkalmazására vonatkozó egyéb útmutató dokumentumokat

11 A „Basic Regulation” Miért hívjuk így?

12 A BR hatálya I. Szubszidiaritás elvének alkalmazása: BR. (5) bevezető rendelkezés: „ Nem lenne helyes, ha valamennyi légi járműre közös szabályok vonatkoznának, különösen az egyszerű tervezésű légi járművekre, illetve azokra, amelyek főként helyi szinten működnek, illetve amelyek saját építésűek vagy különösen ritka típusok vagy csak kis számban léteznek; az ilyen légi járműveknek következésképpen továbbra is a tagállamok jogszabályi ellenőrzése alá kell tartozniuk, és más tagállamok e rendelet alapján nem kötelesek elismerni az ilyen nemzeti szabályokat. Ugyanakkor arányos intézkedéseket kell hozni a szabadidős repülés biztonsági szintjének általános javítása érdekében. Elsősorban az egyre növekvő teljesítményű, alacsony legnagyobb felszálló tömegű repülőgépekre és helikopterekre kell figyelmet fordítani, amelyek az egész Közösség területén közlekedhetnek, és gyártásuk ipari módszerekkel történik. Ezért azok a biztonság és a környezetvédelem tekintetében szükséges egységes szint biztosítása érdekében közösségi szinten jobban szabályozhatóak.”

13 A BR hatálya II. BR. (6) bevezető rendelkezés: „Világosan meg kell határozni a közösségi fellépés alkalmazási körét azon személyek, szervezetek és termékek egyértelmű azonosíthatósága érdekében, akikre/amelyekre e rendelet és annak végrehajtási szabályai vonatkoznak. Ezen alkalmazási kört azon légi járművek jegyzékére való hivatkozással kell egyértelműen meghatározni, amelyek e rendelet alkalmazása alól mentesülnek.”

14 II. Melléklet Mire nem terjed ki a jogszabály hatálya? A 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni az olyan légi járművekre, amelyek a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak: a) történelmi jelentőségű légi jármű, mely megfelel az alábbi feltételeknek: i. nem komplex légi jármű, melynek: - az eredeti terve 1955. január 1. előtt készült, és -a gyártását 1975. január 1. előtt befejezték; vagy -ii. egyértelmű történelmi jelentőségű légi jármű, amelyhez a következők kapcsolódnak (…)

15 II. Melléklet Mire nem terjed ki a jogszabály hatálya? b) kutatásra, kísérleti vagy tudományos célra tervezett vagy módosított légi jármű, amelyet valószínűleg nagyon kis számban gyártanak; c) légi jármű, amelynek legalább 51 %-át egy amatőr vagy amatőrök nonprofit szervezete építette saját célra, kereskedelmi célok nélkül; d) légi jármű, mely a fegyveres erők szolgálatában állt, kivéve ha a légi jármű olyan típusú, amelyre az Ügynökség tervezési szabványt fogadott el; e) repülőgépek, helikopterek és motoros ejtőernyők legfeljebb két üléssel, amelyek legnagyobb felszálló tömege (MTOM) a tagállamok nyilvántartása szerint nem több mint a következő: i. 300 kg szárazföldi, együléses repülőgép/helikopter esetében; vagy (…)

16 II. Melléklet Mire nem terjed ki a jogszabály hatálya? f) egy- és kétüléses könnyű giroplánok, melyek legnagyobb felszálló tömege nem több mint 560 kg; g) az együléses, legfeljebb 80 kg, vagy kétüléses, legfeljebb 100 kg üres tömegű vitorlázó repülők, beleértve a lábbal indítottakat is; h) a fenti a) vagy d) követelménynek megfelelő légi járművek másolatai, melyek szerkezeti terve hasonló az eredeti légi járműéhez; i) pilóta nélküli légi járművek, legfeljebb 150 kg üzemi tömeggel; j) bármely más típusú légi jármű, melynek legnagyobb üres tömege üzemanyaggal együtt legfeljebb 70 kg.

17 Kölcsönös elfogadás Fontos alapelv! „Az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatos közösségi célok, valamint a közös szállítási politika célkitűzésének elérése érdekében a tagállamoknak – további követelmények vagy értékelések nélkül – el kell fogadniuk az e rendeletnek, valamint végrehajtási szabályainak megfelelően hitelesített termékeket, alkatrészeket és berendezéseket, továbbá szervezeteket és személyeket.” Ez kizárólag a közösségi szabályozás esetében alkalmazható!

18 Milyen „szabályozókat” hoz létre az EASA? Vélemény (opinion) Jogszabály tervezeteket tartalmaz AMC (Acceptable means of compliance) Nem kötelező jellegű szabály, ún. „elfogadott megfelelési mód” CS (Cerfication Specification) ún. technikai standardek, melyek a jogszabályoknak való megfelelést mutatják GM (Guidance Material) Nem kötelező jellegű, mintegy útmutató a jogszabályokhoz és AMC-hez

19 Szabályozási struktúra a légiközlekedésben Nemzetközi Egyezmények (elsősorban Chicagói Egyezmény) Európai Uniós szabályozók (Rendeletek és „soft law”) Nemzeti jogszabályok (törvények, rendeletek)

20 Köszönöm a figyelmet! varga.erika@nkh.gov.hu