A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások

Az előadások a következő témára: "A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások"— Előadás másolata:

1 A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások
Energy Summit 2009 A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások Tari Gábor vezérigazgató Budapest, 2009.október 8.

2 Tartalomjegyzék Fogyasztási adatok Szabályozhatóság
Szélerőművek terjedése Kapacitás terv Rendszerszintű szolgáltatások Szervezett piac Hálózatfejlesztés Budapest, 2009.október 8.

3 Fogyasztási adatok Budapest, 2009.október 8.

4 Változások a válság hatására
- A gazdasági válság hatására csökken a fogyasztás - A régióban kínálati piac alakult ki - Az import olcsóbb, részaránya megnőtt - A zsinórban fogyasztó ipari üzemek leállásával a fogyasztói igények napi, heti ingadozása megnőtt - A hazai erőművek kihasználása alacsony, de egyenletesebb - Kiszorultak a piacról a szabályozható blokkok Budapest, 2009.október 8.

5 A 9 havi csökkenés 6 %

6 A 9 havi csökkenés 6 %

7 Szabályozhatóság Budapest, 2009.október 8.

8 A VER szabályozhatósága
ben tovább nőtt a kötelező átvétel abszolút mennyisége, és részaránya is - A piaci árakhoz képest drága kiegyenlítő energia következtében pontosabb a menetrendek tervezése, de több a leszabályozás -Kiszorultak viszont a piacról a szabályozható blokkok -Főként a rugalmas szekunder tartalékra krónikusan kevés ajánlatot kap a rendszerirányító -Egyre gyakrabban egyszerre szűk a szabályozási tartomány fel- és le-irányban Budapest, 2009.október 8.

9 A KÁT mérlegkör részaránya

10 Az import szaldó részaránya
irányzat hónapok

11 A rendszer maximuma és minimuma
MW 65 MW/a 21 MW/a hét

12 Heti minimum / maximum arány
2008 2009 hazai erőművekre hazai villamosenergia-rendszerre hét

13 Szekunder tartalék-hiányos órák
Év Fel Le Összesen 2005 14% 25% 39% 2006 26% 17% 43% 2007 31% 45% 2008 6% 28% 34% 2009/I-VIII. 24% 92% 93% Budapest, 2009.október 8.

14 A VER a krízis idején - Időarányosan 6% igénycsökkenés, éves szinten 5,2-5,5 % várható. - Havi szinten akár kétszeres, de átlagosan 25-30% importnövekedés. - Növekvő különbség a napi, heti csúcs és minimum között. - Napon belül széles sávban változó import: elég jó terhelés-követés, de nagy változások a termékhatárok óráiban. - A hazai erőművek egyenletesebb, de alacsony kihasználása. - Hiány gyors tartalékból, főleg szekunder lefelé.

15 Szélerőművek terjedése
Budapest, 2009.október 8.

16 További szélerőművek engedélyezése
- A szélerőművek engedélyezésére vonatkozó tender előkészítése kapcsán a MAVIR szakértői elemzéseket végeztek az eddigi hazai tapasztalatok, valamint a nemzetközi gyakorlat értékelése céljából. - Meghatározta a különböző szélerőmű bővítésekhez tartozó feltételeket a rendszerbe illesztés érdekében. - A leszűrt tanulságok alapján módosításokat javasolt az Üzemi Szabályzatban. - Intézkedési tervet készített a jelentős új szélerőmű kapacitás rendszerbe illesztése érdekében szükséges feladatai elvégzésére. Budapest, 2009.október 8.

17 A szélerőművek terjedése
A közeljövőben a KÁT rendszer – jelenlegi 330 MW-ban maximált beépített teljesítménye - további, várhatóan 410 MW beépített teljesítményű szél erőműves kapacitással bővülhet. Budapest, 2009.október 8.

18 Kihívások, a szélerőművek üzeme kapcsán 1.
- A szélerőművek termelése gyakran és gyorsan változik, előrejelzése nehéz. - A területi koncentráltság következtében hazánkban nagyobb az egyidejűség, mint általában (jelenleg 95% fölötti). - Központi termelésbecslést, valamint on-line mérést-megjelenítést és rövid távú előrejelzést kell kialakítani. - Ehhez szükség van a megfelelő adatok és információk folyamatos összegyűjtésére és feldolgozására. - Ki kell alakítani a szélerőművek visszaterhelésének vagy kikapcsolásának rendjét arra az esetre, ha már nincs más tartalék. Budapest, 2009.október 8.

19 Szélerőműves teljesítményváltozások
Gradiens probléma Budapest, 2009.október 8.

20 Kihívások, a szélerőművek üzeme kapcsán 2.
- Az új szélerőművek üzembe lépését követően több, és rugalmasabb tartalék lekötése válik szükségessé. - A már ma is szűkös ajánlatokat feltétlenül bővíteni szükséges. - Ehhez a műszaki feltételeket hosszabb távon az engedélyezési gyakorlat módosításával lehet megteremteni. (Új, rugalmasan szabályozható nagy erőművek, csoportokba szerveződő, szabályozható kis erőművek.) - Ösztönzőbbé kell alakítani a rendszerszintű szolgáltatások piacát, összhangot teremtve pl. a kötelező átvételes támogatási rendszerrel. - Biztosítani kell a többlet tartalék fedezetét. Budapest, 2009.október 8.

21 Kapacitás terv Budapest, 2009.október 8.

22 Kapacitás terv - A fogyasztás növekedése 2010 után kb. 1,5%
- Leállítások, selejtezések szükségesek - Forráslétesítés szükséges Budapest, 2009.október 8.

23 Budapest, 2009.október 8.

24 A forráslétesítés szükségessége
import megújuló olaj a szükséges új csúcsterhelés földgáz szén atom Budapest, 2009.október 8.

25 A hosszú távú teljesítménykép
A szükséges kapacitás A várható kapacitás 2025 Budapest, 2009.október 8.

26 A szükséges teljesítőképesség
Budapest, 2009.október 8.

27 Figyelembe vett nagyerőmű-létesítés
Budapest, 2009.október 8.

28 Leállítások, selejtezések
Budapest, 2009.október 8.

29 Rendszerszintű szolgáltatások
Budapest, 2009.október 8.

30 Rendszerszintű szolgáltatások piaca
RÉSZTVEVŐK NAGY Erőművek Kereskedők Kis Erőművek, Szabályozási központok Zárt hurkú szabályozás Üzemi Szabályzat Kereskedelmi Szabályzat Elszámolás módja Budapest, 2009.október 8.

31 Szervezett piac Budapest, 2009.október 8.

32 Határkeresztező kapacitás allokáció
UA NTC 400 Egyoldalú aukció SK Közös aukció NTC 150 300 (H,N) (É,H, N) A MAVIR, SEPS MAVIR Közös aukció 50% (É,H, N) 50% 50% APG, MAVIR 50% Expl. aukció SLO (É,H) 50% NTC 150 – Nincs összeköttetés RO 50% 50% É – Éves H – Havi N - Napi Expl. aukció 50% Határkeresztező kapacitások 2009. évre Expl. aukció (É,H) NTC 100 NTC 600 200 (É) SRB HR Közös aukció (H) MAVIR NTC értékek évben

33 Piacműködtetési kihívások a közeljövőben 1.
Belföldi vonatkozású kihívások - Rendszerszintű szolgáltatások felülvizsgálatának folytatása Keresletoldali és KÁT értékesítői szabályozhatóság, ÁHV beszerzés optimalizálása, „újra-teherelosztás” számszerűsítése, szekunder tartalékpiaci "szűkület„ kezelése, bruttó-nettó elszámolás felülvizsgálata, kiegyenlítő energia árképzés felülvizsgálata. - Napi elszámolások bevezetése - Adatpublikációk végrehajtása - KÁT működés fejlesztése - Szervezett piac létrehozása - Menetrendkezelő szoftver cseréje - MAVIR elszámolási rendszer (MER) fejlesztése Budapest, 2009.október 8.

34 Piacműködtetési kihívások a közeljövőben 2.
Nemzetközi vonatkozású kihívások: - Napon belüli kapacitás allokáció megvalósítása - Közös napi aukciók bevezetése RO/RS/CRO határokon is - Tercier tartalék határkeresztező beszerzése - Közös koordinált áramlásalapú kapacitásaukciók bevezetése a közép-kelet európai és a délkelet európai régiókban Budapest, 2009.október 8.

35 Hálózatfejlesztés Budapest, 2009.október 8.

36 Hálózatfejlesztés - Átviteli hálózat 2014
Szombathely – Hévíz 400 kV Martonvásár – Bicske 400 KV 2010 Gönyű 400 kV 2010 Martonvásár – (Oroszlány) – Győr kV Albertirsa – Martonvásár II. 400 kV 2012 Debrecen 400 (750/400) kV 2012 Szolnok 400/120 kV 2012 Detk 400/120 kV 2012 Dunaújváros 400/120 kV 2012 Székesfehérvár 400/120 kV 2014 Nemzetközi összeköttetések: Pécs – Ernestinovo (HR) 400 kV Sajóivánka – Rimaszombat (SK) >2012 Szombathely – Bécs II. rendszer Budapest, 2009.október 8.

37 Tervezett felújítások
Alállomások 750 kV: : Albertirsa(?) 400 kV: : Albertirsa 220 kV: 2008: Győr, Szolnok, (Albertfalva), (Tiszalök) 2010: (Detk), (Kisvárda), (Sajószöged), (Zugló), Oroszlány (?) 120 kV: 2008: Göd, Felsőzsolca, Győr, Sajóivánka, Sajószöged, Tiszalök : Debrecen, Dunaújváros, 2009: Oroszlány 2010: Zugló Középfeszültség:elkészült Távvezetékek Állapot: Több mint 250 km éves 400 kV-os távvezeték Több mint db 400 kV-os HR szigetelőlánc Rekonstrukciók, szigetelőcserék: : 400 kV: Paks-Sándorfalva, Hévíz –Litér, Paks – Martonvásár, Paks – Litér 220 kV: Göd – Zugló, Detk – Zugló I., Detk – Sajószöged I., Sajószöged – Debrecen : Martonvásár – Litér 400 kV : Felsőzsolca – Sajóivánka, Győr – Bécs, Győr - Bős, Albertirsa- Békéscsaba, Hévíz-Toponár 400 kV Budapest, 2009.október 8.

38 Az 1993-ban elfogadott alaphálózati stratégia megvalósulása
Soroksár 220 kV-os behurkolás helyett Ócsa (2000)  Sándorfalva-Békéscsaba 400 kV (2003) Debrecen-Sajószöged (400) 220 kV (1995) Soroksár 220/120 kV II. trf. helyett Ócsa (2000) Toponár 400/120 kV II. trf. + új alállomás (1999) Hévíz 400/120 kV II. trf. + „új” alállomás (1999) Békéscsaba 400/120 kV II. trf. (2001) Tiszalök 220/120 kV II. trf. (2003)  14db/28 Felsőzsolca 400 kV-os behurkolás (1999)  9db/28 Győr-Szombathely 400 kV (2006) X 5db/28 Szombathely 400/120 kV-os alállomás (2006)  Paks-Pécs 400 kV Debrecen 400 kV-os alállomás (2014) Pécs 400/120 kV-os alállomás (2004) 750 kV áttérítés 400 kV-ra (2014) Göd IV. 400/120 kV tr. helyett 1 db 220/120 kV-os tr. (2007) Martonvásár-Albertirsa 400 kV II. rendszer (2012) Szombathely-Graz 400 kV helyett Szombathely-Hévíz (2009) Szolnok 400/120 kV-os alállomás (2012) X Sajószöged II. 400/220 kV tr. Sajóivánka-Rimaszombat 400 kV (2012) Sajóivánka 400/120 kV II. trf. Pécs - Ernestinovo 400 kV (2010) Paks 400/120 kV III. trf. Göd-Győr 400 kV helyett Martonvásár-Bicske-Győr 400 kV (2012) Kisvárda 220 kV-os behurkolás Mátra (Detk) 400 kV (2012) Albertfalva III. 220/120 kV-os tr. Budapest, 2009.október 8.

39 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Budapest, 2009.október 8.