Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője 2007. február 2.

Az előadások a következő témára: "Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője 2007. február 2."— Előadás másolata:

1 Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője 2007. február 2.

2 Legfontosabb megállapítások A felzárkózás lelassulására utaló jelek a magyar gazdaságban Eltérés a sikeres európai fiskális kiigazításoktól: Konvergencia programban kevesebb figyelmet kapnak a növekedés-ösztönző intézkedések Az EU alapoktól nem várható a növekedési pálya jelentős javulása

3 A felzárkózás lassulásának jelei Az aktivitás legalacsonyabb a régióban, de fokozatosan emelkedik DE: A munkakínálat növekedése növekvő munkanélküliséget eredményez Vállalati beruházások lassulása Vállalaton belüli termelékenységjavulás üteme lassul a feldolgozóiparban

4 A demográfia és az ösztönzők változása (svájci index, nyugdíjkorhatár) is növelte az aktivitást.

5 Alacsony munkakereslet: tőke/munka helyettesítés

6 Beruházási ráta: szerény növekedési többlet

7 Az európai fellendülés nem húzta magával a hazai beruházásokat

8 Csökken a termelékenység-javulás a feldolgozóiparban, a növekedés forrása a szektorok közötti átrendeződés

9 Az európai sikeres nagy fiskális konszolidációk gyorsuló növekedést hoztak

10 A sikeres kiigazítás a beruházói és fogyasztói bizalom megerősödését hozhatja

11 A sikeres kiigazítások fordulatot hozhatnak a foglalkoztatásban

12 Konvergencia program: hasonlóságok és sajátosságok Hasonló: –A GDP-arányos kiigazítás mértéke hasonló –„orrnehezek” (bár nem annyira, mint a magyar) –kiadás-oldaliak Különbségek: –Kiadásokon belül a transzferek visszafogása dominált –Bevételi oldalon a munkát terhelő adókból származó bevétel csökkent Pozitív visszacsatolások a foglalkoztatás bővüléséből és a növekedésből (megvalósítási kockázat)

13 A munkát terhelő adók visszafogják a munkaerő- kereslet bővülését. (adóék)

14 EU alapok hatása a növekedésre Külföldi tapasztalatok alapján az EU-alapoktól csak szerény növekedési hatás várható A tényleges növekedési hatás elsősorban a gazdaságpolitika függvénye

15 Az EU-alapok nem generálnak többlet állami beruházást Ha az addicionalitás nem teljesül, nincs növekedési hatás

16 Záró gondolatok A felzárkózás tartós lelassulásának veszélye A fiskális konszolidáció és a növekedési problémák kezelése kölcsönösen erősíthetik egymást A felzárkózás feltételes: a konvergencia végpontja az intézményektől függ

17 Köszönöm a figyelmüket!