Rácz Margit MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgató Szeptemberi helyzetkép az eurózóna válságáról.

Az előadások a következő témára: "Rácz Margit MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgató Szeptemberi helyzetkép az eurózóna válságáról."— Előadás másolata:

1 Rácz Margit MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgató Szeptemberi helyzetkép az eurózóna válságáról

2 A 2008-as válság megjelenése az EU-ban  A Lehman Brothers csődbemenetele után remények, hogy az EU-ban semmiféle hatása ennek nem lesz  Az EU 22 legnagyobb bankja EU-n túlnyúló tevékenysége – mérgezett papírok megjelenése  Bank és cégmentések – szigorúan nemzeti keretek között, államháztartásból finanszírozva

3 A GDP, a munkanélküliség és a folyó államháztartási hiány az eurózónában OrszágGDPMunkanélküliségiÁllamháztartási ráta hiány ráta hiány_________________________________________________________________________ 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 2009 2010 2011 Németország -4,7 3,4 1,7 7,5 6,9 6,5 -3,1 -3,9 -3,0 Franciaország -2,6 1,4 1,3 9,5 10,2 10,3 -7,5 -7,9 -6,2 Olaszország -5,1 0,9 0,8 7,7 9,0 9,1 -5,3 -4,9 -3,3 Spanyolország -3,6 -0,5 0,0 18,0 19,9 21,4 -11,2 -9,0 -7,1 Hollandia -4,0 1,0 1,1 3,4 4,6 4,1 -5,3 -6,3 -5,3 Belgium -3,0 1,1 1,4 7,9 9,0 9,7 -6,0 -5,2 -4,3 Ausztria -3,4 0,8 1,4 4,8 5,0 4,8 -3,4 -4,6 -3,9 Finnország -8,1 0,2 2,0 8,2 9,6 9,9 -2,2 -3,9 -3,0 Görögország -2,0 -4,2 -2,4 9,5 12,6 13,2 -13,6 -8,1 -7,7 Portugália -2,6 0,8 -0,3 9,6 10,9 11,2 -9,4 -7,1 -4,9 Írország -7,1 -1,0 2,5 11,9 13,7 14,0 -14,3 -11,4 -8,6 Eurózóna -4,0 1,4 1,0 9,4 10,2 10,4 -6,3 -6,2 -4,8 USA -2,6 2,8 3,1 - - - -10,2 -8,6 -6,3

4 2010 és a görög válság  Görögország 2010 első hónapjaiban egyre mélyebb adósságválságba süllyedt  Az eurózóna szabályai szerint fiskális problémáit minden tagországnak magának kell megoldania  Görögország számára az ECOFIN megtiltotta IMF-hitel felvételét  A lejáró adósság finanszírozására ezekben az első hónapokban 56 Mrd euróra lett volna szükség. Az állampapír értékesítés olyan felár mellett történt, ami tovább mélyítette a görög adósságválságot  A nemzetközi sajtóban már az euró esetleges megszűnéséről cikkeztek. Ennek hatására végül Németország is hozzájárult, létrehoztak Görögország számára egy 110 Mrd eurós alapot. Ebből 30 Mrd-ot az IMF, és 80 Mrd-ot a tagországok finanszíroznak. (Szlovákia megtagadta ezt.)

5 Az euró megmentésére irányuló tevékenység  A görög válság nyomán a nemzetközi sajtóban egyre többen kezdtek el cikkezni arról, hogy a mediterrán GMU-tagországok hasonló adósságválság elé néznek, mint a görögök. Sőt könnyen erre a sorsra juthat Írország is. Ennek nyomán vázolták fel az első tíz év után az euró megszűnését.  2010 nyarán határozat született egy 750 Mrd euró értékű mentőcsomag létrehozatalára, amiből 250 Mrd-ot az IMF, 60 Mrd-ot a Bizottság, és 440 Mrd-ot a tagországok biztosítanak. Ez azonban garanciavállalás, mert létrehoztak Luxemburgban egy szervezetet, amelyik a piacról vesz fel hitelt. A tagországi garancia pedig kelti a reményt, hogy a legjobb feltételek mellett lehet így a piaci finanszírozást biztosítani.

6 2010 szeptembere  A hónap közepén lezajlott EU-csúcs javaslata alapján már az EP is elfogadta új, a pénzügyi válságot kezelő intézmények létrehozatalát.  Négy új kibővített jogkörrel rendelkező hatóság jön létre - három intézményből álló európai felügyeleti hatóságok rendszere: a bankok, a biztosítók és az értékpapír-piacok felügyelete (az uniós jog megsértésekor tagállam hatóságát és a tagállamok érintett pénzügyi intézményeit utasíthatják - Létrejön a makrogazdasági kockázatok előrejelzésére a Rendszerkockázati Tanács, amelynek az élére az első öt évben az EKB elnöke kerül. - Létrejön a makrogazdasági kockázatok előrejelzésére a Rendszerkockázati Tanács, amelynek az élére az első öt évben az EKB elnöke kerül.

7 A szabályozás „tesze-tosza” megszületése  A Bizottság még 2008 októberében felkért Jacques de Larosiere vezetésével egy szakértői bizottságot a pénzügyi válság hatásának kezelésére, és újabb válságok elkerülésére szolgáló új intézményi keretek létrehozásának kidolgozására  A bizottság egyértelműen állást foglalt új pénzügyi felügyeleti rendszer létrehozása mellett. Az Európai Bizottság 2009 októberében terjesztette be javaslatát, amelyet hosszas politikai egyeztetések után elfogadott a Tanács, és az együttdöntési eljárás keretében az EP is.

8 A válság hordaléka  2010 őszén már elfogadható valószínűséggel megkockáztatható, hogy a pénzügyi válság lecsengőben van, a GDP lassú növekedése elkezdődött  De az államháztartási hiány mérséklése komoly és kényelmetlen strukturális reformok elé állítja a tagországokat  A magas munkanélküliségi ráta tartós velejárója lesz az elkövetkezendő néhány évnek  Mindez komoly bizonytalanságot eredményez a gazdasági teljesítmények alakulására 2011-től  Ma még nyitott kérdés, hogy a túlzott deficitet felhalmozó tagországot miként lehet, sőt egyáltalán kell-e és lehet-e büntetni.