Dr. Masszi Gabriella 2005. November 12. SOTE –NET Barna-terem

Az előadások a következő témára: "Dr. Masszi Gabriella 2005. November 12. SOTE –NET Barna-terem"— Előadás másolata:

1 A minél alacsonyabb lipid célértékek haszna a kardiovaszkuláris prevencióban
Dr. Masszi Gabriella 2005. November 12. SOTE –NET Barna-terem Rosuvastatin Klinikai áttekintés Frissítve októberében. Jelen prezentáció célja, hogy áttekintést adjon a rosuvastatin (CRESTOR) hatékonyságáról és biztonságosságáról. A rosuvastatin egy az AstraZeneca által gyártott és forgalmazott HMG-CoA reduktáz gátló (statin).

2 Atherothrombosis: Világszerte a halálozások fő oka*
(vascularis betegség) Fertőzéses betegség Tüdőbetegség Rák Erőszakos halál AIDS 2 4 6 8 10 12 14 16 Halálozások száma (x 106) *A világ nyolc régiójában, beleértve fejlett és fejlõdõ területeket. Murray et al. Lancet 1997;349:

3 Kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének gyógyszeres lehetőségei
Kezelés RRR Esemény előfordulásának valószínűsége 2 éven belül semmi - 8% Aspirin 25% 6% BB 4,5% Lipidcsökkentő 30% 3% ACEI 2,3% Dohányzás feladása 50% RR csökkentés (10 Hgmm) 15% Az evidenciák alapján a különböző gyógyszerek a fenti mértékben járulnak hozzá a CV rizikócsökkentéshez. Jelenlegi tudásunk szerint evidenciákkal rendelkezünk a CV védelem terén a thr. aggr. gátlók, béta blokkolók, ACE inhibitorok 25-25%-os rizikócsökkentő hatásáról. Kiemelendő az antilipidémiás kezelés 30%os rizikócsökkentő hatása és az egyéb tényezők (dohányzás, vérnyomáscsökkentés) szerepe. Yusuf S.: Two decades of progress in preventing vascular disease (Lancet, vol. 360, 2002)

4 Yusuf et al Lancet 2004:364;937-52

5 Primary/Secondary Prevention?
`Have or have-not’ – avoid Continuum of CVD risk M. Mendelssohn 2005 október Buenos Aires „World menopause conference „

6 Atherosclerosis: A progressive process
PHASE I: Initiation PHASE II: Progression PHASE III: Complication Atherosclerosis, the process underlying most CVD, has 3 distinct stages: ─ Initiation - during which lipids are deposited on the vessel wall ─ Progression - during which inflammation increases, plaque formation builds up in the intima, and fibrous caps are formed, increasing the potential for atheroma ─ Clinical disease - when complications result from stenosis or unstable plaque rupture, leading to myocardial infarction (MI), stroke, or death.1 1. Libby P. Current concepts of the pathogenesis of the acute coronary syndromes. Circulation. 2001;104: Disease progression

7 Atherosclerosis: When does it begin?
100 80 60 40 20 Prevalence of coronary atherosclerosis (%) 13–19 20–29 30–39 40–49 ≥50 Age (years) 17% 37% 60% 71% 85% There is now a substantial body of research that suggests that the origins of atherosclerosis begin at an early age. This slide shows data from 262 heart transplant donors.1 Sites with an intimal thickness of ≥0.5 mm were defined as atherosclerotic. Results showed that the extent of atherosclerosis increases progressively with advancing age. Among the 13- to 19-year age group, atherosclerotic disease was present in 17% of subjects. By age 40, >70% of individuals had ≥1 atherosclerotic lesion. These data suggest that coronary heart disease (CHD) is highly prevalent and that even relatively young individuals may have a substantial plaque burden that will require aggressive intervention. Tuzcu EM, Kapadia SR, Tutar E, et al. High prevalence of coronary atherosclerosis in asymptomatic teenagers and young adults: evidence from intravascular ultrasound. Circulation. 2001;103: Data from 262 heart transplant donors. Sites with intimal thickness ≥0.5 mm were defined as atherosclerotic. Tuzcu EM, et al.. Circulation. 2001;103:

8 Kockázatbecslő táblázat
Fatális szív- és érrendszeri események előfordulási gyakorisága 10 éven belül Nem dohányzó Férfi Dohányzó 10-14% >15% 5-9% 3-4% 2% <1% 1% 4 5 6 7 8 4 5 8 7 6 180 160 140 120 65 éves 180 160 140 120 180 160 140 120 60 éves 180 160 140 120 180 160 140 120 55 éves 180 160 140 120 Szisztolés vérnyomás (Hgmm) 180 160 140 120 50 éves 180 160 140 120 180 160 140 120 40 éves 180 160 140 120

9 Nagy cv. kockázat I/1 Koszorúér-betegség Perifériás érbetegség
Cerebrovascularis szindróma I/2 Diabetes mellitus 2-es típus Diabetes mellitus 1-es típus micro-, vagy macroalbuminuriával Metabolikus szindróma (ATP III) I/3 Tünetmentes, nagy kockázatú állapot Fatális CV kockázat >5%/10 év (SCORE), CV kockázat >10%/10 év (Framingham), Egy súlyos kockázati tényező: összkoleszterin >8,0 mmol/l, vérnyomás >180/110 Hgmm, BMI >40 kg/nm Az elmúlt évben a MOTESZ égisze alatt számos szakmai szervezet részvételével megrendezett Konszenzus Konferencián a metabolikus szindróma fennállását nagy cardiovascularis kockázatként határozták meg. Ez többek között azt jelenti,hogy szindróma részeként diagnosztizált hipertóniát az ábrán látható betegségek és állapotok mellett elvárt célértékek és elvek szerint kell kezelni. Metabolizmus (2.)45-50

10 <1,0mmol/L <1,3mmol/L
ATP III: The Metabolic Syndrome Risk Factor Defining Level Obesitás (Haskörfogat) Men Women >102 cm 94 >88 cm 80 TG 1,7 mmol/L HDL-C <1,0mmol/L <1,3mmol/L Vérnyomás 130/85 mm Hg Éhomi vércukor 6,1mmol/L 3 ATP III: the metabolic syndrome HDL-C is also a criterion in the diagnosis of the metabolic syndrome, an entity for which the ATP III guidelines developed diagnostic criteria. For men, HDL-C <40 mg/dL and for women, HDL-C <50 mg/dL contribute toward the diagnosis of metabolic syndrome. Reference: Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults. Executive summary of the third report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III). JAMA 2001;285: Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults. JAMA 2001;285:

11 NCEP III Irányelvek (2001) nagy közepes kis

12 Módosított ATP III: Igen nagy kockázatú csoport
Azon diagnosztizált coronaria elváltozásban szenvedő betegek, akiknek: más major kockázati tényezőjük is van (pl. diabetes), elégtelenül kezelt jelentős kockázati tényezőjük van (pl. dohányoznak), metabolikus szindrómájuk van, különösen triglicerid és HDL eltérésekkel, acut coronaria syndromájuk van. igen nagy 2004-ben

13 A koleszterincsökkentés haszna
38 primer és secunder prevenciós vizsgálat meta-analízise, melyekben összesen több, mint személy vett részt –0.0 Összhalálozás, p=0.04 –0.2 –0.4 Mortalitás, log odds ratio –0.6 Koszorúér-betegség eredetű halálozás, p=0.012 –0.8 Nagy intervenciós vizsgálatok egyértelmű összefüggést találtak a koleszterinszint csökkentése (bármilyen módszerrel), és mind a koszorúér-betegség eredetű mortalitás, mind az összmortalitás csökkenése között. Ezen adatok alapján az irányelvek szerzői egyre agresszívebb kezelést javasolnak. Hivatkozás: Gould AL et al. Cholesterol reduction yields clinical benefit: impact of statin trials. Circulation 1998;97:946–952. Circulation 1998;97: alapján, a Lippincott Williams & Wilkins engedélyével. –1.0 4 8 12 16 20 24 28 32 36 A koleszterinszint csökkenése (%) Gould AL et al. Circulation 1998;97:946–952 alapján

14 Hogyan befolyásolják az LDL- és a HDL-koleszterinszint változásai a CHD rizikót?
A HDL-C 1%-os emelése a CHD-rizikót 3%-kal csökkenti Az LDL-C 1%-os csökkenése a CHD-rizikót 1%-kal csökkenti Az USA-ban a NCEP Expert Panel az epidemiológiai és intervenciós vizsgálatok eredményei alapján úgy becsüli, hogy az LDL-C minden 1%-os csökkenése a koszorúér-betegségek rizikójának 1%-os csökkenését jelenti. Emellett a HDL-C minden 1%-os emelése a koszorúér-betegségek rizikójának 3%-os csökkenését jelenti. Hivatkozás: Third Report of the NCEP Expert Panel. NIH Publication No Third Report of the NCEP Expert Panel. NIH Publication No

15 Sztatinok anti-ateroszklerotikus hatásai
Lipidhatás: A lipidkomponensek normál értékének elérése biztonságosan Plakk regressziós hatás Nem lipidhatás: Normál koleszterin szint mellett is 25%-al csökkent a CV események rizikója: pleiotrop hatás (HPS) endothel functio javítása (NO, endothelin) antioxidáns gyulladásgátló makrofágok aktivációjának és proliferációjának gátlása simaizom proliferációgátlás thrombocyta aggregáció gátlás szívizom hypertrophia és fibrosis gátlás

16 Néhány fontos vizsgálat
25 20 15 10 5 4S-P Secondary prevention Primary prevention LIPID-P 4S-S Simvastatin Pravastatin Lovastatin % with CHD event CARE-S CARE-P LIPID-S WOSCOPS-P WOSCOPS-S AFCAPS-S Lipid –psavastatin szekundr prev AFCAPS-P 2.3 (90) 2.8 (110) 3.4 (130) 3.9 (150) 4.4 (170) 4.9 (190) 5.4 (210) LDL-C, mmol/l (mg/dl) S=statin treated; P=placebo treated. Kastelein JJP. Atherosclerosis 1999;143(suppl 1):S17–S21.

17 4S (Skandináv simvastatin vizsgálat)
–50 –40 –30 –20 Relative risk (%) –10 Összhalálozás Nagy koszorú események Koszorúér halálozás Kardiovaszkuláris –30% p=0.0003 –34% p< –42% p= –35% p<0.0001 The Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S) was the first major trial to demonstrate beneficial clinical outcomes (reduced risk of mortality and vascular events) from cholesterol lowering with simvastatin, an HMG-CoA reductase inhibitor.1 This study enrolled 4444 patients with coronary heart disease (CHD) who were randomized to double-blind treatment with simvastatin 20 mg per day (n=2221) or placebo (n=2223), each in combination with a lipid-lowering diet. Dosage was increased to 40 mg per day or reduced to 10 mg per day for patients whose serum cholesterol was out of the desired range of 3.0 to 5.2 mmol/L. After 5.4 years of follow-up, there were 182 (8%) deaths among patients taking simvastatin and 256 (12%) among those on placebo, for a 30% relative risk reduction (RR) of death from any cause (p=0.0003) in the simvastatin group.1 This beneficial effect of simvastatin was attributable primarily to a 42% RR of coronary mortality (111 [5%] deaths with simvastatin vs. 189 [9%] with placebo; p= ).1,2 In addition, a 35% RR of all cardiovascular mortality was realized with simvastatin (136 [6%] deaths vs. 207 [9%] with placebo; p<0.0001).1,3 Simvastatin also reduced the risks for major coronary events (coronary death, nonfatal definite or probable myocardial infarction [MI], silent MI, or resuscitated cardiac arrest) by 34% (353 [16%] vs. 502 [23%]; p< ).1 The significant RR in all-cause mortality not only demonstrated the impressive therapeutic value of simvastatin in patients with CHD but also established the safety profile of simvastatin in cholesterol lowering for more than five years. Adapted from Scandinavian Simvastatin Survival Study Group Lancet 1994;344: ; Kjekshus J et al Am J Cardiol 1995;76:64C-68C; Data on file, MSD.

18 Other vascular diseases 3168
Heart Protection Study High-Risk Patient Groups 20,536 high-risk patients Other vascular diseases 3168 CHD 7414 3991 1981 1070 The HPS enrolled a wide range of patients (n=20,536) in the United Kingdom at high risk for CHD. Between July 1994 and May 1997, 15,454 men and 5082 women were randomized; 5806 patients were 70 years of age or older at entry. Diagnostic criteria overlapped, with 8510 (41%) being post-MI, 4876 (24%) with some other history of CHD, 5963 (29%) with diabetes mellitus, and 7150 (35%) with no history of CHD. Among patients without pre-existing CHD, 3982 had diabetes mellitus, 2701 had peripheral vascular disease, and 1820 had cerebrovascular disease. In addition, 8457 (41%) patients were being treated for hypertension.4 Diabetes 2912 Adapted from Heart Protection Study Collaborative Group Lancet 2002;360:7-22; MRC/BHF Heart Protection Study Collaborative Group Eur Heart J 1999;20: ; HPS Group communication.

19 Heart Protection Study Főbb vaszkuláris események
Vascular event* Major coronary event Nonfatal MI Coronary death Stroke Revascularization** ANY MAJOR VASCULAR EVENT 27% risk reduction p<0.0001 25% risk reduction 24% risk reduction Simvastatin Placebo better better Risk ratio and 95% CI Simvastatin therapy significantly reduced the risk of major vascular events, including nonfatal MI, coronary death, revascularization, and stroke. The incidence of any major vascular events was 19.8% (n=2033) among the 10,269 patients taking simvastatin and 25.2% (n=2585) among the 10,267 patients taking placebo. The RR of 24% with simvastatin 40 mg per day was statistically significant (p<0.0001), and RRs for major vascular event subgroups were consistent with this finding.* Major coronary events occurred in 898 (8.7%) patients in the simvastatin group and 1212 (11.8%) patients in the placebo group (RR=27%, p<0.0001). Compared with placebo, simvastatin was associated with fewer strokes (444, 4.3% vs. 585, 5.7%) and a 25% RR in stroke (p<0.0001). Finally, both coronary and noncoronary revascularizations occurred at lower rates with simvastatin (939, 9.1% vs. 1205, 11.7%), for an RR of 24% (p<0.0001).4 *On this slide and all subsequent slides showing risk ratio and 95% confidence interval for major vascular events, the overall 24% RR is indicated with a vertical dashed line. *Patients could be in more than one vascular event category. **Includes coronary and noncoronary revascularizations. Adapted from Heart Protection Study Collaborative Group Lancet 2002;360:7-22.

20

21 AZ AGRESSZÍV KOLESZTERINSZINT-CSÖKKENTÉS: MINÉL KEVESEBB, ANNÁL JOBB ?
Kérdésre az egyértelmű válasz PROVE-IT REVERSAL Az elmúlt 5 évtizedben számos lipidszint-csökkentő kezelést fejlesztettek ki a hypercholeszterinaemiás betegek részére. Az első készítményt a niacin-t (1955) az epesavkötő gyanták bevezetése követte 1961-ben, majd a fibrátok 1967-ben. Újabb 20 évre volt szükség ahhoz, hogy a sztatinok is a koleszterinszint csökkentők közé lépjenek. A sztatinok első képviselője a lovastatin (Mevacor) volt. Majd másfél évtized után, 1987 óta egy teljesen új osztály, a koleszterin abszorpció inhibitorok jelentik az újabb innovatív lépcsőfokot. Ezen osztály első képviselője az ezetimib. Ref 1, p 1587, ¶1, L1-4; p 1588, ¶5, L1; p 1589, ¶1, L1 Ref 2, p 993, ¶1, L2 Ref 3, p 2146, Table 341-8, ¶5, L1; p 2147, ¶1, L1, ¶2, L1 Ref 4, p 473, C2, ¶4, L6; p 474, C1, ¶3, L1 Ref 5, p 558, ¶2, L5-9; p 559, ¶1, L1

22 PROVE-IT : Pravastatin or Atorvastatin
Agresszív LDL-C-csökkentés hatása a kardiovaszkuláris eseményekre és a mortalitásra akut koronáriaszindróma után 80 mg atorvastatin (n=2099) vs. 40 mg pravastatin (n=2063) Primer végpont: összmortalitás, AMI, instabil angina, revaszkularizáció vagy stroke előfordulása 2 év alatt Eredmény: Agresszívabb LDL-C-csökkentéssel kevesebb CV esemény fordult elő A REVERSAL (Reversal of Atherosclerosis with Agressive Lipid Lowering) Study alapján az 50%-ot meghaladó LDL-C csökkenés esetén megállhat, sőt vissza is fordulhat az atherosclerosis folyamata. A vizsgálatban 80 mg atorvastatint hasonlítottak összes 40 mg pravastatinnal és az atherosclerosis progressióját intravascularis UH-gal monitorozták. Cannon CP, et al. N Engl J Med 2004;350:

23 More Effective LDL-C Lowering Reduces Mortality and Major CV Events: PROVE-IT
3 18 21 24 27 30 6 9 12 15 Months of follow-up pravastatin 40 mg Median LDL-C reduction 10% LDL-C achieved 95 mg/dL Event rate 26.3% atorvastatin 80 mg Median LDL-C reduction 42% LDL-C achieved 62 mg/dL Event rate 22.4% 16% RR (p=0.005) 25 20 10 5 All-cause death or major CV events (%) Eredmény: Agresszívabb LDL-C-csökkentéssel kevesebb CV esemény fordult elő The effects of intensive statin therapy (atorvastatin 80 mg) was compared with standard statin therapy (pravastatin 40 mg) in 4162 patients who had been hospitalised for acute coronary syndrome in the Pravastatin or Atorvastatin Evaluation and Infection Therapy (PROVE-IT) study.1 In comparison with standard statin therapy (pravastatin 40 mg), intensive statin therapy (atorvastatin 80 mg) resulted in a significant reduction in a range of CV events in patients hospitalised for acute coronary syndrome, including: a significant 16% lower risk of death from any cause or major CV event (p=0.005) a significant 25% reduction in a death from any cause, MI or urgent revascularisation (p<0.0001). The greater benefit with atorvastatin was observed very early, even in the first 30 days of treatment and was consistent among all subgroups. In addition, a 42% reduction in LDL-C was observed in the intensive statin treatment group compared with a 10% reduction with standard statin therapy over the 2 years of the study (p<0.001). The significantly greater reduction in CV events may be due to the significantly greater reduction in LDL-C observed with atorvastatin, or to other factors associated with the different therapies. Thus, intensive statin therapy produces significantly greater reductions in LDL-C than standard therapy and provides greater protection against death or major cardiovascular events in patients with acute coronary syndrome. Reference 1. Cannon C, Braunwald E, McCabe C et al. N Engl J Med 2004;350 (15):1495–1504 Adapted from Cannon CP et al. N Engl J Med 2004;350:1495–1504, with permission. Copyright (c) 2005 Massachusetts Medical Society. All rights reserved. Cannon C et al. N Engl J Med 2004;350:1495–1504.

24 REVERSAL = Reversing Atherosclerosis with Aggressive Lipid Lowering
Agresszív LDL-C-csökkentés hatása a koronária- atherosclerosis progressziójára 80 mg atorvastatin (n=253) vs 40 mg pravastatin (n=249) Primer végpont: Az atheromatérfogat %-os változása IVUS-méréssel 18 hónapos sztatinkezelést követően Eredmény: atorvastatin-csoportban megállt az atherosclerosis progressziója (-0,4% atheromák téfogatváltozása) A REVERSAL (Reversal of Atherosclerosis with Agressive Lipid Lowering) Study alapján az 50%-ot meghaladó LDL-C csökkenés esetén megállhat, sőt vissza is fordulhat az atherosclerosis folyamata. A vizsgálatban 80 mg atorvastatint hasonlítottak összes 40 mg pravastatinnal és az atherosclerosis progressióját intravascularis UH-gal monitorozták. Nissen SE, et al. Effect of intensive compared with moderate lipid-lowering therapy on progression of coronary atherosclerosis. JAMA. 2004;291:

25 atheroma térfogatában (mm3) Átlagos LDL-C-csökkenés (%)
REVERSAL = 50%-nál nagyobb LDL-C-csökkenéssel megállítható az atherosclerosis progressziója 20 15 10 atheroma térfogatában (mm3) Átlagos változás az 5 –5 –10 A REVERSAL (Reversal of Atherosclerosis with Agressive Lipid Lowering) Study alapján az 50%-ot meghaladó LDL-C csökkenés esetén megállhat, sőt vissza is fordulhat az atherosclerosis folyamata. A vizsgálatban 80 mg atorvastatint hasonlítottak összes 40 mg pravastatinnal és az atherosclerosis progressióját intravascularis UH-gal monitorozták. –80 –70 –60 –50 –40 –30 –20 –10 10 20 Átlagos LDL-C-csökkenés (%) Nissen SE, et al. Effect of intensive compared with moderate lipid-lowering therapy on progression of coronary atherosclerosis. JAMA. 2004;291:

26 A kezelt betegek LDL-koleszterinszintje szoros összefüggést mutatott a CHD eseményekkel a statinvizsgálatokban – minél alacsonyabb, annál jobb 30 4S - Placebo 25 Rx - Statin kezelés PRA – pravastatin ATV - atorvastatin Szekunder prevenció 4S - Rx 20 Eseményráta (%) LIPID - Placebo 15 CARE - Placebo LIPID - Rx CARE - Rx Primer Prevenció HPS - Rx TNT – ATV10 HPS - Placebo 10 PROVE-IT - PRA TNT – ATV80 WOSCOPS – Placebo PROVE-IT – ATV AFCAPS - Placebo 6 5 AFCAPS - Rx WOSCOPS - Rx Számos, mérföldkövet jelentő vizsgálat kimutatta, hogy az LDL-C csökkentése statinkezeléssel javítja a cardiovascularis morbiditást és mortalitást mind ismert cardiovascularis betegség esetén, mind anélkül. Nagyobb LDL-C csökkenés esetén nagyobb volt a CV események számának csökkenése mind a primer, mind a secunder prevenciós vizsgálatok során. Jelenleg már széles körben elfogadottá vált, hogy minél alacsonyabb, annál jobb. Az adatok alapján egyértelmű, hogy akár van CV betegség, akár nincs, és bármekkora a kiindulási LDL-C, ha csökkentjük az LDL-C-t csökkentjük a CV rizikót, és minél alacsonyabb LDL-C-t érünk el, annál jobb. A szűrésre és intervencióra vonatkozó nemzetközi irányelvek ilyen bizonyítékokon és epidemiológiai adatokon alapulnak. Ez alapján feltételezhető, hogy a bizonyítékokon alapuló kezelési irányelvek célértékeinek elérése megfelelően helyettesítheti a klinikai végpontokat, amíg azok rendelkezésre nem állnak. Hivatkozások Ballantyne C. Low-density lipoproteins and risk for coronary artery disease. Am J Cardiol 1998;82:3Q-12Q Heart Protection Study Collaborative Group. MRC/BHF Heart Protection Study of cholesterol lowering with simvastatin in 20,536 high risk individuals: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2002;360:7–22. Sever, PS et al. Prevention of coronary and stroke events with atorvastatin in hypertensive patients who have average or lower-than-average cholesterol concentrations, in the Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial – Lipid Lowering Arm: a multicentre randomised controlled trial. Lancet 2003;361: Rosensen RS. Exp Opin Emerg Drugs 2004;9(2): LaRosa JC, Grundy SM, Waters DD et al. N Engl J Med 2005;352:e-version. Am J Cardiol 1998;82:3Q-12Q alapján, az Excerpta Medica Inc. engedélyével ASCOT - Placebo ASCOT - Rx 40 (1.0) 60 (1.6) 80 (2.1) 100 (2.6) 120 (3.1) 140 (3.6) 160 (4.1) 180 (4.7) 200 (5.2) Elért LDL-C mg/dL (mmol/L) Rosensen RS. Exp Opin Emerg Drugs 2004;9(2): alapján LaRosa JC et al. N Engl J Med 2005;352:e-version alapján

27 A betegek egy része dózisemelés után sem éri el az LDL-C célértéket ACCESS Study
100 80 Atorvastatin 10–80 mg Simvastatin 10–40 mg Betegek, akik elérték az LDL-C célértéket(%) Lovastatin 20–80 mg 60 Fluvastatin 20–80 mg Pravastatin 10–40 mg 40 20 Ezek az adatok az ACCESS vizsgálatból származnak, amelynek során minden beteget a maximális adagra titráltak fel egy év alatt. Az eredményekből kiderült, hogy még az atorvastatin maximális adagjával is csak a betegek 70%-a érte el a célértéket, és simvastatinnal ez az arány még alacsonyabb volt. Ez a vizsgálat megerősítette azt, hogy még egy az atorvastatinhoz hasonló hatékony statin maximális adagja esetén is van lehetőség az eredmények javítására. CHD beteglétszám: Statin n n (%) LDL célértéken Atorvastatin (72.0) Simvastatin (51.5) Lovastatin (43.7) Fluvastatin (30.1) Pravastatin (24.7) Hivatkozások 1. Ballantyne CM et al. Correlation of non-high-density lipoprotein cholesterol with apolipoprotein B: effect of 5 hydroxymethylglutaryl coenzyme A reductase inhibitors on non-high-density lipoprotein cholesterol levels. Am J Cardiol 2001;88:265–269 54 hét után, n=2543 CHD betegek Ballantyne CM et al. Am J Cardiol 2001;88:265–269

28 Effect of lipid-modifying therapies on lipids
Therapy Bile acid sequestrants Nicotinic acid Fibrates Statins* Ezetimibe TC–total cholesterol, LDL–low density lipoprotein, HDL–high density lipoprotein, TG–triglyceride. *Daily dose of 40 mg of atorvastatin, simvastatin, pravastatin and fluvastatin. TC Down 20% 25% 15% 19–37% - LDL 15–30% 5–15% 25–50% 18% HDL Up 3–5% 4–12% 1% TG Neutral or up 20–50% down 14-29% 8% Patient tolerability Poor Poor to reasonable Good Lipid-modifying therapies include inhibitors of HMG CoA reductase (statins), fibrates, bile acid sequestrants (resins), nicotinic acid and its derivatives, and probucol. They have all shown varying degrees of efficacy in delaying the progression of atherosclerosis and some have also been shown to reduce MI and sudden death. A combination of two agents may be used to achieve greater efficacy in cases of severe hypercholesterolaemia. However, the most convincing evidence has been demonstrated with statins and, at present, they are first-line drugs in the treatment of dyslipidaemias. Bile acid sequestrants are potent cholesterol-modifying agents. However, compliance can be a problem as patients may object to the taste and texture, and common adverse events are gastrointestinal bloating, nausea and constipation.1,2 Nicotinic acid, a B-complex vitamin whose lipid-modifying properties were first described in the 1950s, is very effective at reducing both LDL-C and triglyceride concentrations, and increasing HDL-C levels. Thus, it is indicated for all dyslipidaemias except congenital lipoprotein lipase deficiency. To be effective, it must be given in pharmacologic doses. The value of nicotinic acid has been limited by the incidence of adverse events, which include flushing, skin problems, gastrointestinal distress, liver toxicity, hyperglycaemia and hyperuricaemia.1,2 Fibrates are effective triglyceride-lowering and HDL-raising drugs. However, in the majority of patients they are only moderately successful in reducing LDL-C.1,2 Probucol is not available in most countries. It is prescribed for the treatment of high cholesterol levels. However, it has only a modest LDL-C-modifying effect, and there is no evidence that it reduces CHD risk and there are limited long-term tolerability data.1,2 Statins are highly effective in lowering LDL-C and have a good tolerability profile.1-4 Ezetimibe is the first of a novel class of selective cholesterol-absorption inhibitors. Ezetimibe may be useful as monotherapy in patients who need modest reductions in LDL-C or who are intolerant to other lipid-modifying therapies, and in combination with a statin in patients who are intolerant to large doses of statins or need further reductions in LDL-C despite maximum doses of a statin.5 References 1. Yeshurun D, Gotto AM. Southern Med J 1995;88(4):379–391. 2. Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults. JAMA 2001:285;2486–2497. 3. Knopp RH. N Engl J Med 1999;341:498–511. 4. Product Prescribing Information. 5. Gupta EK, Ito MK. Heart Dis 2002;4:399–409. Adapted from Southern Med J 1995;88:379–391, with permission from Lippincott Williams & Wilkins. Yeshurun D, Gotto AM. Southern Med J 1995;88(4):379–391. Knopp RH. N Engl J Med 1999;341:498–511. Product Prescribing Information. Gupta EK, Ito MK. Heart Dis 2002;4: ,

29 Rosuvastatin: Cél a hiánypótlás a dyslipidaemia kezelésében
Hatékonyabb kezelés szükséges az alábbiak eléréséhez: nagyobb LDL-C csökkentés már alacsonyabb dózis mellett nagyobb LDL-C csökkentés a teljes dózistartományban több beteg érje az ajánlások LDL-C értékeit jobb HDL-C emelő hatás Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a klinikai vizsgálatok, amelyeket a rosuvastatin megjelenése előtt is hozzáférhető statinok szokásos adagolása mellett végeztek, megmutatták, hogy a dyslipidaemia kezelésében szükség van még fejlesztésre : nagyobb LDL-C csökkentés kell kezdő dózison, hogy kevésbé legyen szükség feltitrálásra nagyobb LDL-C csökkentés kell a teljes dózistartományban, ez a nehezen beállítható betegek esetén előnyös a betegek nagyobb hányada érje el az ajánlások LDL-C célértékeit jobb HDL-C emelő hatásra van szükség

30 Effects of Statins on Lipids
LDL-C % change -52 -39 -33 -32 -22 HDL-C TG +14 +6 +8 +2 +3 -10 -19 -11 -12 Statin rosuvastatin (10 mg) atorvastatin (10 mg) simvastatin (20 mg) pravastatin (20 mg) fluvastatin (20 mg) This slide shows the comparative effects of the currently available statins on lipid parameters. All reduce LDL cholesterol and triglycerides, and increase HDL cholesterol.1 Reference 1. US Product Data Sheets. US Product Data Sheets.

31 Az LDL-C változása a kiinduláshoz képest
Rosuvastatin versus egyéb statinok: LDL-C-re gyakorolt hatás 10 mg mellett A STELLAR vizsgálat Az LDL-C változása a kiinduláshoz képest -5 -10 -15 20 -25 -30 -35 -40 -45 -50 -55 -60 20 mg ** 40 mg † 10 mg * 10 mg 20 mg 40 mg 80 mg rosuvastatin atorvastatin simvastatin 10 mg 20 mg 40 mg 80 mg pravastatin 10 mg rosuvastatin statisztikailag szignifikánsan jobban csökkentette az LDL-C-t, mint 10 mg atorvastatin; 10, 20 vagy 40 mg simvastatin; vagy 10, 20 vagy 40 mg pravastatin (p<0.002). Hivatkozás Jones PH, et al. Comparison of the Efficacy and Safety of Rosuvastatin Versus Atorvastatin, Simvastatin, and Pravastatin Across Doses (STELLAR Trial) Am J Cardiol 2003;93:152–160. 10 mg 20 mg 40 mg Rosuvastatin 10mg (-46%) *p<0.002 vs. atorvastatin 10 mg; simvastatin 10, 20, 40 mg; pravastatin 10, 20, 40 mg **p<0.002 vs. atorvastatin 20, 40 mg; simvastatin 20, 40, 80 mg; pravastatin 20, 40 mg †p<0.002 vs. atorvastatin 40 mg; simvastatin 40, 80 mg; pravastatin 40 mg Jones PH et al. Am J Cardiol 2003;92:152–160 alapján

32 Rosuvastatin versus egyéb statinok Az LDL-C célértékek elérése a teljes dózistartományban
NCEP ATP III LDL-C célértékeket elérő betegek# Rosuvastatin 100 Atorvastatin † ‡ 89% 89% Simvastatin * 85% Pravastatin 82% 82% 82% 80 75% 69% 66% 63% 60 NCEP ATP III LDL-C célértékeket elérő betegek (%) 55% 51% 44% 40 31% 20 A STELLAR vizsgálatból származó adatok alapján a rosuvastatin hatékonyabb az NCEP ATP III célértékek elérésében, mint az azonos, és időnként magasabb dózisú atorvastatin, simvastatin vagy pravastatin. Hivatkozás 1. Jones PH et al for the STELLAR Study Group. Comparison of the efficacy and safety of rosuvastatin versus atorvastatin, simvastatin, and pravastatin across doses (STELLAR Trial) Am J Cardiol 2003;92:152–160 Am J Cardiol 2003;92: alapján, az Excerpta Medica Inc. engedélyével n=156 n=160 n=157 n=158 n=155 n=156 n=165 n=165 n=162 n=158 n=163 n=160 n=164 n=161 10mg 20mg 40mg 10mg 20mg 40mg 80mg 10mg 20mg 40mg 80mg 10mg 20mg 40mg #LDL-C cél <100mg/dl magas rizikó mellett; <130 közepes rizikó mellett & <160 alacsony rizikó mellett *p<0.002 vs. simvastatin 10 mg and 20 mg; pravastatin 10 mg, 20 mg and 40 mg †p<0.002 vs. atorvastatin 20 mg, simvastatin 20mg and 40 mg; pravastatin 20 mg and 40 mg ‡p<0.002 vs. simvastatin 40 mg and pravastatin 40 mg Jones PH et al. Am J Cardiol 2003;92:152–160

33 Rosuvastatin versus egyéb statinok és a HDL-C változása A STELLAR vizsgálat
Atorvastatin 2 4 6 8 10 12 ** 9.5 Simvastatin † 9.6 Pravastatin HDL-C változása a kiindulási értékhez képest (%) * 7.7 5.3 6.0 5.2 6.8 5.7 4.8 4.4 2.1 3.2 4.4 5.6 A rosuvastatin HDL-C emelés szempontjából kedvezőbb hatású, mint a simvastatin és a pravastatin. 20 mg-os és 40 mg-os adagban alkalmazva a rosuvastatin szignifikánsan jobban emelte a HDL-C-t, mint az atorvastatin ugyanekkora adagja (p<0.002). 10 mg rosuvastatin szignifikánsan jobban emelte a HDL-C-t, mint 10 mg pravastatin (p<0.002). 20 mg rosuvastatin statisztikailag szignifikánsan jobban emelte a HDL-C-t mint 20, 40 vagy 80 mg atorvastatin, 40 mg simvastatin, vagy 20, 40 mg pravastatin (p<0.002). 40 mg rosuvastatin statisztikailag szignifikánsan jobban emelte a HDL-C-t mint 40 vagy 80 mg atorvastatin, 40 mg simvastatin, vagy 40 mg pravastatin (p<0.002). Az átlagos kiindulási HDL-C a rosuvastatin csoportban 1.3 mmol/l volt Hivatkozás Jones PH, et al. Comparison of the Efficacy and Safety of Rosuvastatin Versus Atorvastatin, Simvastatin, and Pravastatin Across Doses (STELLAR Trial) Am J Cardiol 2003;93:152–160. Am J Cardiol 2003;92: alapján az Excerpta Medica Inc. engedélyével 10 20 40 10 20 40 80 10 20 40 80 10 20 40 Dózis (mg) *p<0.002 vs. pravastatin 10 mg **p<0.002 vs. atorvastatin 20, 40, 80 mg; simvastatin 40 mg; pravastatin 20, 40 mg †p<0.002 vs. atorvastatin 40, 80 mg; simvastatin 40 mg; pravastatin 40 mg Az ITT populáció adatai Jones PH et al. Am J Cardiol 2003;92:152–160 alapján

34 Kezelés-megszakításhoz vezető mellékhatások aránya (%)
Rosuvastatin biztonságosság; általános mellékhatásprofil, kontrollált klinikai vizsgálatok Kezelés-megszakításhoz vezető mellékhatások aránya (%) 10 9 8 7 6 Betegek százaléka 5 4 3.2% 2.9% 3 2.5% 2.5% 2 A rosuvastatin tolerabilitási profilja hasonló az egyéb jelenleg is forgalmazott statinokéhoz. A mellékhatások miatti kezelés-megszakítás a tolerabilitás egyik legobjektívabb mércéje, mert csak azokat a mellékhatásokat veszi figyelembe, amelyek elég súlyosak voltak ahhoz, hogy a gyógyszerszedés abbahagyásához vezessenek. Emellett a mellékhatások miatti kezelés-megszakítások száma a leggyakrabban alkalmazott módszer arra, hogy a tolerabilitást jelezzék az alkalmazási előiratban (az USA-ban és Európában is). A rosuvastatin esetében hasonló arányban fordultak elő kezelés-megszakításhoz vezető mellékhatások, mint egyéb statinok esetében fix adagokat alkalmazó tanulmányokban. Hivatkozás Shepherd J et al. Safety of rosuvastatin. Am J Cardiol 2004;94: 10-80 mg 10-40 mg 10-80 mg 10-40 mg 1 rosuvastatin atorvastatin simvastatin pravastatin (n=3074) (n=2899) (n=1457) (n=1278) Shepherd J et al. Am J Cardiol 2004;94:

35 GALAXY ProgramTM vizsgálatok
GALAXY ProgramTM vizsgálatok rosuvastatinnal, vizsgálva az alábbiakat: Atherogén dyslipidaemia +/- gyulladásos markerek Atherosclerosis CV morbiditás- & mortalitáscsökkentés ASTEROID COSMOS METEOR ORION AURORA CORONA JUPITER CENTAURUS COMETS DISCOVERY ECLIPSE EXPLORER LUNAR MERCURY I MERCURY II ORBITAL PLUTO POLARIS PULSAR STELLAR FOLYAMATBAN LEVŐ VIZSGÁLATOK betegbevonás befejezve FOLYAMATBAN LEVŐ VIZSGÁLATOK betegbevonás folyik BEFEJEZETT VIZSGÁLATOK TERVEZETT VIZSGÁLATOK Vizsgálatok, melyek a rosuvastatin atherogén dyslipidaemiára gyakorolt hatását tanulmányozzák:- CENTAURUS – 20 mg rosuvastatin és 80 mg rosuvastatin hatékonysága akut koronária szindrómás betegekben (lipidek/ApoB/ApoA-I arány és gyulladásos markerek) COMETS – mg rosuvastatin, 10-20mg atorvastatin és placebo hatékonysága metabolikus syndromás betegekben (lipidek/gyulladásos markerek) DISCOVERY –A rosuvastatin, atorvastatin és egyéb statinok hatékonysága primer hypercholesterinaemiás betegekben (lipidek/LDL-C célértékek) ECLIPSE – mg rosuvastatin és mg atorvastatin hatékonysága hypercholesterinaemiás betegekben EXPLORER – 40 mg rosuvastatin hatékonysága monoterápiában és 10 mg ezetimibbel való kombinációban hiperkoleszterinémiás egyénekben LUNAR – 20 vagy 40 mg rosuvastatin és 80 mg atorvastatin hatékonysága acut coronaria syndromás betegekben (lipidek/gyulladásos markerek). MERCURY I – 10 & 20 mg rosuvastatin hatékonysága 10 vagy 20 mg atorvastatinról vagy 20 mg simvastatinról vagy 40 mg pravastatinról történő váltás után (lipidek/ Európai LDL-C célértékek) MERCURY II – 10 & 20 mg rosuvastatin hatékonysága 10 vagy 20 mg atorvastatinról vagy 20 mg simvastatinról vagy 40 mg pravastatinról történő váltás után (lipidek/NCEP ATP III LDL-C célértékek) ORBITAL – A rosuvastatin hatékonysága alapján a compliance és az LDL-C célértékek elérésnek összefüggései PLUTO – A rosuvastatin hatékonysága és biztonságossága heterozygota familiáris hypercholesterinaemiás gyermekekben (tervezett) POLARIS mg rosuvastatin és 80 mg atorvastatin hatékonysága magas rizikójú, hypercholesterinaemiás betegekben PULSAR – 10 mg rosuvastatin és 20 mg atorvastatin hatékonysága hypercholesterinaemiás betegekben STELLAR – A rosuvastatin, atorvastatin, simvastatin és pravastatin hatékonysága a teljes dózistartományban (lipidek/LDL-C célértékek) *COMETS & LUNAR a rosuvastatin gyulladásos markerekre gyakorolt hatását is felmérik Vizsgálatok, melyek a rosuvastatin atherosclerosisra gyakorolt hatását tanulmányozzák:- ASTEROID – 40 mg rosuvastatin hatása a koszorúér-atheroma regressziójára coronariabetegekben, melyet intravascularis ultrahanggal követnek (IVUS) COSMOS – A rosuvastatin hatása a plakk volumenre hiperkoleszterinémiás és koszorúsérbeteg japánokban (IVUS) METEOR – 40 mg rosuvastatin hatása a carotis atherosclerosisra, melyet az intima-média távolság (IMT) mérésével követnek ORION – 5 & 40 mg rosuvastatin hatása a carotis atheroma progressziójára, MRI-vel követve Vizsgálatok, melyek a rosuvastatin cardiovascularis morbiditásra és mortalitásra gyakorolt hatását tanulmányozzák: - AURORA, CORONA, JUPITER, együtt a GISSI-HF-el, ami egy független vizsgálat, melynek leírása a következő dián található Miután a GALAXY Programme folyamatosan fejlődik, új vizsgálatok épülnek majd bele, ahogy a statinokkal kapcsolatos ismeretek változnak, újabb kutatások válnak szükségessé és a rosuvastatin klinikai fejlesztése folytatódik. Schuster H & Fox J. Exp Opin Pharmacother 2004;5:

36 A rosuvastatin hatékonysága - összefoglalás
A rosuvastatin a leghatékonyabb statin az LDL-C csökkentése szempontjából 10 mg rosuvastatin megfelezheti az LDL-C-t, A rosuvastatin szignifikánsan emeli a HDL-C szintet, és ez az emelkedés az atorvastatinnal ellentétben a teljes dózistartományban megfigyelhető Hivatkozások 1. Jones PH , Davidson MH, Stein EA et al. Am J Cardiol 2003;92:152–160. 2. Schuster H, Barter P, Stender S et al. Am Heart J 2004;147:705–712. 3. Blasetto JW, Stein EA, Brown WV et al. Am J Cardiol 2003;91(Suppl):3C–10C. 4. Berne C, Siewert-Delle A. Cardiovascular Diabetology 2005;4 (1):7 5. Betteridge JD, Gibson M. Atheroscler Suppl 2004;5(1):107, Abs M464. 6. Davidson M, Ma P, Stein EA et al. Am J Cardiol 2002;89:268–275. 7. Schwartz GG, Bolognese MA, Tremblay BP et al. Am Heart J 2004;148(1):P105, H1–H9. 8. Olsson AG, Istad H, Luurila O et al. Am Heart J 2002;144:1044–1051. 9. Stalenhoef A, Ballantyne C, Sarti C et al. Eur Heart J 2005 in press 10. Strandberg TE, Freely J, Sigurdsson E. Clin Ther 2004;26(11):1821–1833. 11. Gupta M, Constance C. Atheroscler Suppl 2005;6(1): Abs W16-P-033. 12. Fonseca F, Ruiz A, Cardona-Munez E et al. Curr Med Res Opin 2005;21(8): 13. Jukema J et al. Current Medical Research 2005 in press. 14. Clearfield M, Kallend D, Palmer M et al. Atheroscler Suppl 2005;6(1):104 Abs W16-P-014. 15. Wolffenbuttel B, Franken A, Vincent H et al. J Int Med 2005;257:531–539. 16. Paoletti R, Fahmy M, Mahla G et al. J Cardiovasc Risk 2001;8:383–390. 17. Brown W, Bays HE, Hassman DR et al. Am Heart J 2002;144:1036–1043. 18. Stein E, Strutt KL, Miller E, Southworth H. Am J Cardiol 2003;92:1287–1293. 19. Schneck DW, Knopp RH, Ballantyne CM et al. Am J Cardiol 2003;91:33–41. 20. Leiter LA, Palmer M, Kallend D et al. Atheroscler Suppl 2005;6(1):113 Abs W16-P-051. 21. Olsson AG, McTaggart F, Raza A. Cardiovasc Drug Rev 2002;20:303–328. 22. Kritharides L. Eur Heart J Suppl 2004;6(Suppl A):A12–A18. 23. Shepherd J, Hunninghake DB, Barter B et al. Am J Cardiol 2003;91(Suppl):11C–19C. 24. Schuster H, Fox JC. Exp Opin Pharmacother 2004;5:1187–1200. Kérjük, olvassa el az alkalmazási előiratot a CRESTOR alkalmazásával kapcsolatban Jones P et al. Am J Cardiol 2003;92:152– Schuster H et al. Am Heart J 2004;147:705– Blasetto J et al. Am J Cardiol 2003;91(Suppl):3C–10C 4. Berne C et al. Cardiovascular Diabetology 2005;4 (1):7 5. Betteridge J et al. Atheroscler Suppl 2004;5(1):107, Abs M Davidson M et al. Am J Cardiol 2002;89:268– Schwartz G et al. Am Heart J 2004;148(1):P105, H1–H9 8. Olsson A et al. Am Heart J 2002;144:1044–1051 9. Stalenhoef A et al.. Eur Heart J 2005 in press 10. Strandberg T et al. Clin Ther 2004;26(11):1821– Gupta M et al. Atheroscler Suppl 2005;6(1): Abs W16-P Fonseca F et al. Curr Med Res Opin 2005;21(8): Jukema J et al. Current Medical Research 2005 in press. 14. Clearfield M et al. Atheroscler Suppl 2005;6(1):104 Abs W16-P Wolffenbuttel B et al. J Int Med 2005;257:531–539 16. Paoletti R et al. J Cardiovasc Risk 2001;8:383– Brown W et al. Am Heart J 2002;144:1036– Stein E et al. H. Am J Cardiol 2003;92:1287– Schneck D et al. Am J Cardiol 2003;91:33– Leiter L et al. Atheroscler Suppl 2005;6(1):113 Abs W16-P-051 21. Olsson A et al.. Cardiovasc Drug Rev 2002;20:303– Kritharides L. Eur Heart J Suppl 2004;6(Suppl A):A12–A Shepherd J et al. Am J Cardiol 2003;91(Suppl):11C–19C 24. Schuster H, Fox JC. Exp Opin Pharmacother 2004;5:1187–1200

37 A lipidcsökkentő kezelésre szoruló betegek közül sokan kezeletlenek maradnak – EUROASPIRE II
39% nem kezelt Annak ellenére, hogy a lipidcsökkentő kezelés hasznát alátámasztó bizonyítékok általánosan elfogadottak, nagy felmérések, mint az EUROASPIRE II azt találták, hogy számos olyan beteg marad kezeletlen, akinél a lipidcsökkentés indokolt lenne. Az EUROASPIRE II vizsgálat során Európa 15 országában, 8000 koszorúér-betegen mérték fel az életmódot, a rizikófaktorok kezelését és a gyógyszeres kezelést. Az eredmények értékes adatokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy mi is történik valójában a mindennapi gyakorlat során, és megmutatták azt, hogy a lipidcsökkentésre szoruló betegek közül sokan kezeletlenek maradnak. Hivatkozás: Lifestyle and risk factor management and use of drug therapies in coronary patients from 15 countries. Principal results from EUROASPIRE II Euro Heart Survey Programme. Euro Heart J 2001;22: 5556 kezelésre szoruló koszorúérbeteg lipidcsökkentő gyógyszereit mérték fel min. 6 hónappal a kórházi exmissio után Euroaspire II Euro Heart J 2001;22:

38 Kezeletlenség - alulkezeltség
NHANES III- National Health and Nutritional Examination Survey (7500 beteg) 65% kezeletlen LDL-C alulkezelt 82% CHD beteg 63% “high risk” beteg 80%-a a kezelt betegeknek 30%-nál nagyobb LDL-C csökkentést igényelt volna EUROASPIRE - szekunder prevenció felmérése (4800 beteg) a kezelendők 32%-a szedett lipidcsökkentőt, 49%-a TC>5,5 mmol/l 13%-a TC>6,6 mmol/l a kezeltek 59%-a nem éri el a célértéket

39 Hogyan is állunk itthon?
A háziorvoshoz járó betegek közötti felmérés: Összkoleszterin: > 5,2 mmol/l: 65-70% > 6,2 mmol/l: 30-35% Kezelés ellenére hypertonia: 40% Dohányzik: 60-70% Derékmérete alapján veszélyeztetett: 60-75% Családorvosi felmérés

40 REALITY VIZSGÁLAT 2004 REALITY VIZSGÁLAT CÉLKITŰZÉSE
A legalább egy éve folyamatosan koleszterinszint- csökkentő gyógyszeres kezelés mellett a betegek milyen arányban érik el a koleszterin-célértéket ? A magyar REALITY vizsgálat célja a hasonló nemzetközi kezdeményezésekhez hasonlóan az volt, hogy a kardiológusok és a háziorvosok hiperlipidaemiás betegei körében felmérjék a koleszterinszint-csökkentő terápiák hatékonyságát. Megvizsgálták, hogy a már egy éve folyamatosan lipidszint-csökkentő kezelésben részesülő betegek milyen arányban érik el a CV rizikóstátuszuknak megfelelő célértéket. Márk L és mtsai. Célértékek elérése lipidcsökkentő kezelés során – Magyarország Orv Hetil 2005;146:147-52

41 A KOLESZTERIN-CÉLÉRTÉKET
REALITY VIZSGÁLAT 2004 A BETEGEK CÉLÉRTÉK SZERINTI MEGOSZLÁSA 79% 21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% N=440 Nem érte el az összkoleszterin-célértéket Elérte az összkoleszterin-célértéket CSUPÁN A BETEGEK 21%-a ÉRI EL A KOLESZTERIN-CÉLÉRTÉKET A folyamatosan , legalább egy éve koleszterinszint-csökkentő kezelésben részesülő betegek csupán 21%-a érte el a Terápiás Konszenzus Konferencia (2003) által kitűzött összkoleszterin célértéket. A 440 beteg 85%-a sztatin terápiát , 10%-a fibrát és 5%-a sztatin és fibrát terápiát kapott a vizsgálat során. A lipidszintcsökkentő kezelések megkezdésekor az átlagos összkoleszterin-szint 6,93 mmol/l volt. Márk L és mtsai. Célértékek elérése lipidcsökkentő kezelés során – Magyarország Orv Hetil 2005;146:147-52

42 “Polypill” Wald NJ, Law MR. BMJ 2003;326:

43 Megelőzhető halálok High-blood pressure control 28,300 Diabetes care 13,600 Cholesterol management 6500 Smoking cessation 2700 Approximately 57,000 deaths could be avoided each year in the US if patients were given appropriate care. Breast-cancer screening 2500 -blocker treatment 1700 Prenatal care 1500 Cervical-cancer screening 700 National Committee for Quality Assurance. Washington, DC 2003.

44 minél kevesebb annál jobb
Európai 1994 Európai 1998 Európai 2003 Alacsonyabb LDL-C célértékek; nagyobb célpopuláció; hatékonyabb kezelésre van szükség Az évek során a lipidkezelési irányelvek célértékei egyre szorosabbak lettek, és, ahogy egyre hatékonyabb kezelési módok válnak elérhetővé, a jövőben ez méginkább így lesz. Ez a fejlődésmenet, mely egyéb nemzeti és nemzetközi irányelvekben is megfigyelhető, a statin (és epidemiológiai) vizsgálatok szolgáltatta bizonyítékok következménye, amelyek megerősítették azt, hogy a szív- és érrendszeri események előfordulási gyakoriságának csökkentéséhez az LDL-C hatékony csökkentésén át vezet az út. Ennek alapján életek megmentéséhez és a cardiovascularis események csökkentéséhez fontos az evidencia alapú irányelvek célértékeinek elérése. ATP III update 2004 ATP I 1988 ATP II 1993 ATP III 2001