Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék

Az előadások a következő témára: "Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék"— Előadás másolata:

1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék
A családorvoslás sajátosságai A népegészségügyi programok aktuális háziorvosi vonatkozásai Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék

2 A családorvoslás sajátosságai

3 Egyedi jellemvonások Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás
Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség

4 Folyamatosság I. Egymásra épülő ismeretek a betegről Személyiségéről
Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Folyamatosság I. Egymásra épülő ismeretek a betegről Személyiségéről „Nem szokott hívni” Családi anamnesis, betegségek Krízis helyzetekről „Már volt öngyilkossági kísérlete” Konzultációs egység

5 Folyamatosság II. Az orvos beteg kapcsolat előzményeinek beépülése
Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Folyamatosság II. Az orvos beteg kapcsolat előzményeinek beépülése Bizalmatlanság -Bizalom Konfrontálódás (Pl: betegek „megnevelése”) Elfogadás (Pl: sikeres konfliktusmegoldás) - Dokumentáció!!!

6 Egyéni felelősségvállalás
Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Egyéni felelősségvállalás

7 A depresszió felismerését befolyásolja
Az orvos által regisztrált panasz pszichés jellegű szomatikus jellegű A depresszió 81%-át 10%-át ismeri fel Szádóczky és mtsai., 2003

8 A depresszió előfordulása
Egyéves időszakban a felnőtt lakosság 5-10%-át érinti Nőknél kétszer nagyobb kialakulásának valószínűsége Az életminőséget nagyobb mértékben befolyásolja, mint a legtöbb krónikus betegség Az esetek 50-85%-ban megismétlődik

9 Az alapellátásban megjelenő betegek 20%-nál diagnosztizálható valamilyen pszichiátriai betegség
30%-a major depresszió A családorvos ezeknek a betegeknek mindössze 25-50%-át ismerik fel, mivel a depresszióra történő szűrés ritkán valósul meg

10 A vizsgálatban résztvevő orvosok
Dr. Antalics Gábor XVII. ker. Dr. Simon Judit VIII. ker. Dr. Szabó János Heves Dr. Tímár Éva VII. ker. Dr. Tamás Ferenc Pilisvörösvár, Dr. Torzsa Péter XIII. ker.

11 Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI)
Kor: __ __ év Nem:  férfi  nő Iskolai végzettség:  <8 általános  8 általános szakmunkásképző  középfokú  felsőfokú Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat. Minden állítás után karikázza be annak a válasznak a számjegyét, amelyik a legjobban leírja az Ön érzéseit az elmúlt hónap folyamán. Összpontszám: pontok összege ( __ __ ) x 2,33 = __ __

12 Egyáltalán nem jellemző
Alig jellemző Jellemző Teljesen jellemző 1. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt. 1 2 3 2. Semmiben sem tudok dönteni többé. 1 2 3 3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni. 1 2 3 4. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak. 1 2 3 5. Annyira aggódom a testi- fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni. 1 2 3 6. Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni. 1 2 3 7. Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog változni. 1 2 3 8. Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok. 1 2 3 9.Állandóan hibáztatom magam. 1 2 3

13 Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI)
Összpontszám: pontok összege ( __ __ ) x 2,33 = __ __ 0-9 Nincs depresszióra utaló tünet 10-18 Enyhe depresszió 19-25 Középsúlyos depresszió 26- Súlyos depresszió Diagnózis felállítás: DSM-IV

14 756 beteg átlagéletkor: 52,6±18,3 év (16 - 93 éves) 451 nő 305 férfi
60% %

15 A vizsgált betegek korcsoport szerinti megoszlása n:756
5 10 15 20 25 16-19 20-29 30-39 40-49 50-59 70 60-69 %

16 A depresszió megoszlása a betegek neme szerint
% 40 30 nő n:451 20 36 férfi n:305 26 10 Depressziós tünetek Enyhe Középsúlyos Súlyos

17 Depresszióra utaló tünetek elfordulása a beteg neme és iskolai végzettsége szerint
10 20 30 40 50 60 nő n:451 férfi n:305 <8 általános 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú %

18 A depressziós tünetek előfordulása életkor szerint
enyhe depresszió közepes depresszió súlyos depresszió < 20 10 - - 20-49 15,1 3 5,3 21 10 11,7 22,7 5,5 8,2 > 70 23,8 4,7 10,1

19 50-59 életkorban megnő a depresszió előfordulása
Munkahely elvesztése Szomatikus betegségek Időskorban emelkedik a súlyos depresszió Súlyos krónikus betegség Gyógyszer mellékhatás Szociális izoláció Érzékszervek működés csökkenés Mozgásszervi betegségek Hozzátartozók elvesztése

20 Súlyos depresszióra utaló tünetek elfordulása a beteg neme és iskolai végzettsége szerint
% 30 25 20 nő n:451 15 férfi n:305 10 5 <8 általános 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú

21 Depresszív zavar fizikális betegség miatt
AMI Post stroke Daganat Hypo-, hyperthyreosis Parkinson kór Coronaria bypass Asthma bronchiale GERD Uraemia

22 Depresszióra utaló tünetek előfordulása:
Vidéki praxis: 34.1% Fővárosi praxis: 31.9%

23 Enyhe depresszióra utaló tünetek (n:149):
Minor depresszív zavar 28,1% Dysthymia 18,9% Fizikális betegség 12,75% Középsúlyos depresszióra utaló tünetek (n:38): Dysthymia Major depresszív zavar Major depresszív zavar részleges remisszióban Súlyos depresszióra utaló tünetek (n:61):

24 A rövidített Beck Depresszió Kérdőív gyorsan kitölthető, jól használható a családorvosi praxisban
Klinikai szintű depresszió 19 pont felett valószínűsíthető. A beteg könnyebben meggyőzhető volt a kezelés szükségességéről A DSM-IV kitöltése, a diagnózis felállítása több időt igényel Sok betegnél a súlyos depresszióra utaló tünetek a családorvos számára is új információ volt

25 Kezelt depressziós betegeknél is súlyos depresszió derült ki
Nehézkes kommunikáció a területi pszichiáterrel. Gyakran csak gyógyszerfelírás történik a pszichiátria ambulancián, elmarad a pszichoterápia

26 A depresszió kezelésében a családorvosnak fontos szerepe van
a depresszió korai felismerése több éve ismeri a beteget, családi körülményeit, gyógyszeres kezelését A beteg könnyebben elfogadja a kezelés szükségességét Aktív konzíliáriusi, betegcentrikus kapcsolat a családorvos és a pszichiáter között

27 Családorientált probléma megoldás: ellátás-megelőzés
Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Családorientált probléma megoldás: ellátás-megelőzés A családszerkezet feltérképezése család megismerése Szerepek megismerése A családi problémák ismerete Rizikós betegek bevonása a megelőzésbe Idős betegek gondozása

28 Komplexitás Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás
Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Komplexitás

29 Komplexitás Szomatikus Pszichés Prevenció Nem gyógyszeres kezelés
Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Komplexitás Szomatikus Prevenció Nem gyógyszeres kezelés Gyógyszeres Pszichés Problémafeltárás Segítség a megoldásban, vagy az elfogadásban

30 A hangulatzavarok felismerését akadályozó tényezők
Betegfüggő ok Nem tekinti betegségnek Gyógyíthatatlannak tartja Fél a stigmatizációtól Szomatikus panaszokat helyezi előtérbe Információ hiánya Orvosfüggő ok A képzés elsősorban organikus irányú A pszichiátriai zavart gyakran bizonytalan területnek tekinti Időhiány Kizárólag az egyidejűleg fennálló testi betegséget észleli

31 Komplexitás Szomatikus Psychés Szociális Gyógyszeres
Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Szomatikus Gyógyszeres Gyógyhatású készítmények Nem gyógyszeres kezelés Psychés Problémafeltárás Segítség a megoldásban, vagy az elfogadásban Szociális Anyagi jellegű támogatás (közgyógyellátási kérelem, egyszeri gyógyszertámogatás, közlekedési támogatás, parkolási engedély, adókedvezmények) Nem anyagi jellegű segítség (otthonápolási szolgálatok)

32 Folyamatosság Egyéni felelősségvállalás Családorientált probléma megoldás Komplexitás Személyesség Személyesség Minden alkalommal a családorvos az, akihez egészségügyi problémával a beteg bizalommal fordulhat. „Közösség orvosa” Az ellátási esetek 90%-a saját döntés, felelősségvállalás A közelség bizalomnövelő és tekintélycsökkentő (betegtől és orvostól függ)

33 Költséghatékonyság Költségvetési szempont: Hospitalizáció elkerülése
Táppénzes állomány lerövidítése Beteg szempont: Ár – kiváltás arány A kivizsgálás „ingyenes”

34 Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program A népegészségügyi programok aktuális háziorvosi vonatkozásai

35 I. Az öt nemzeti cél 2010-ig 1. El kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának. 2. A rokkantságmentes életéveket férfiaknál legalább 64, nőknél legalább 72 esztendőre kell kiterjeszteni. 3. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani.

36 I. Az öt nemzeti cél 2010-ig 4. A társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell. 5. A felnövő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig.

37 II. Tíz kiemelt nemzeti feladat
1. Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése. 2. A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése. 3. Az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése. 4. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése. 5. A káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drog fogyasztás) elleni küzdelem.

38 II. Tíz kiemelt nemzeti feladat
6. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása. 7. A járványügyi biztonság erősítése. 8. Az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása, felkészülés az új kihívásokra. 9. Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok  miatti halálozás visszaszorítása. 10. Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése.

39 A Népegészségügyi Programban résztvevő szervezetek együttműködése
Háziorvosok Szakorvosok

40 III. A célok elérését és a feladatok megvalósítását szolgáló 17 alprogram
1. Infarktusos halálozás megelőzése 2. Agyérbetegségek miatti halálozás csökkentése 3. Daganatos betegségek megelőzése 4. Mentális betegségek megelőzése 5. Mozgásszervi betegségek csökkentése 6. Egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása 7. A roma népesség egészségi egyenlőtlenségeinek kezelése 8. Egészséges környezet kialakítása

41 III. A célok elérését és a feladatok megvalósítását szolgáló 17 alprogram
9. Járványügyi biztonság fokozása 10. Élelmiszerbiztonság fokozása 11. Külső okok miatti halálozás  csökkentése 12. Lakossági szűrővizsgálatok bevezetése 13. Egészséges táplálkozás  támogatása 14. Dohányzás visszaszorítása 15. Egészségfejlesztés oktatása,  nevelése 16. Aktív testmozgás támogatása 17. Alkohol fogyasztás visszaszorítása, drogprevenció

42 III. Daganatos betegségek megelőzése Célok 2010-ig
A légcső, hörgők és a tüdődaganatok miatti halálozás 5%-kal csökkenjen A vastagbél-végbél daganatok miatti halálozás 10%-kal csökkenjen Az emlődaganatok miatti halálozás 20%-kal csökkenjen A méhnyak daganatok miatti halálozás 50%-kal csökkenjen Az ajak, szájüreg és garat daganatos halálozásának növekedése álljon meg A daganatos betegellátás személyi és intézményi feltételeinek javítása Lakossági szűrések Daganatok elsődleges megelőzése: egészséges táplálkozás népszerűsítése, testmozgás népszerűsítése, dohányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása, egészséges környezet kialakítása, munkahelyi daganatkeltőkkel szembeni küzdelem, egészségfejlesztés az oktatásban, nevelésben

43 2005 március 8.-június 12 „NŐ az egészség értéke” programsorozat
A társadalom minél szélesebb rétegeinek figyelmét az egészségre fordítsa. június „Férfiak egészségéért”

44 A Liliom méhnyakszűrő program
2005 októberben indult I. szakasz eredménye nő vett részt nőgyógyászati vizsgálaton A jelentkezők 51 százaléka eddig soha nem volt szűrésen A résztvevők 23 százaléka eddigi élete során csak egy alkalommal volt korábban szűrésen. A bekapcsolódó megyék versenye: 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2. Hajdú-Bihar, 3. Békés, 4. Budapest

45 Méhnyakrák-szűrés modellprogram kezdődik
Azokban az országokban sikeres a szűrés, ahol a kenetet a lakossággal közvetlen napi kapcsolatban álló egészségügyi szolgálat veszi le. A Balassagyarmaton és térségében tavasztól már nem orvosok, hanem erre felkészített védőnők végzik a méhnyakrák-szűréseket. A programot még az idén megkezdik Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye térségeiben is.

46 2006 Befejeződött az OEP segítségével megvalósított háziorvosi és fogászati prevenciós pályázat A népegészségügyi ingyenes szűrőprogramok népszerűsítése 2006. április 2-án a Népegészségügyi Program keretében a „Hozd a nagyit!” elnevezéssel családi egészségnap volt Budapesten, a Margitszigeten. Hipertónia nap a Városligetben A Parlagfű elleni küzdelem A folytatódó programok - rákszűrések, dohányzás elleni kampány - stratégia

47 Az Egészség Hídja Összefogás
2006. október 8. Felhívja a társadalom figyelmét a mellrák elleni védekezés és az egészséges életmód jelentőségére, valamint országos mozgósító programokkal minél több nőt vegyen rá a mellrák korai felismerését lehetővé tevő szűrővizsgálatokon való részvételre, és így életeket mentsen meg.

48 Az Egészség Hídja Összefogás
1.000 ember élt a különböző szűrési lehetőségekkel. 353 főnél történt koleszterinszint mérés. 17%-ban mértek a normál értéknél magasabb koleszterinszintet.  A vérnyomásmérésen az emberek 20%-ánál, regisztráltak magas vérnyomásértéket. Spirométerrel légzésfunkciós vizsgálat történt, 11%-ban további kivizsgálást javasoltak. A szájüregi vizsgálat során három esetben talált a szájsebész szakorvos olyan mértékű elváltozást, melyeknél további kivizsgálás volt indokolt.

49

50 Éljen 140/90 alatt ! Program A beteg-együttműködés a normális vérnyomás alapvető kritériuma Magyar Hypertonia Társaság

51 7 NAP, 1 CÉL Hipertónia Hét, 2006. október 16-22.
Éljen 140/90 alatt Program 7 NAP, 1 CÉL Hipertónia Hét, október Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Programja A Program leírása: A kezelt hipertóniás betegek terápiás együttműködését javító tudományos és gyakorlati program. A Program célja: Emelni az egészségben megélt életévek arányát, javítani a kezelt hipertóniás betegek életkilátásait és életminőségüket. Növelni a hipertóniás betegek és a kezelőorvosok ismeretét a hipertónia helyes kezeléséről és a kezelés fontosságáról. Eszközöket biztosítani az együttműködés javításához, a megfelelő terápiás vérnyomásérték eléréséhez.

52 Éljen 140/90 Hgmm alatt program
Vérnyomásnapló Útmutató az otthoni vérnyomásmérésről Tájékoztató a magasvérnyomás-betegségről Tanácsok (mozgás, dohányzás, táplálkozás) Tanácsadó Vonal Zöld Recept Figyelemfelhívás orvosi rendelőkben Vérnyomásmérő akciók

53 A PROGRAM BETEGGEL FOGLALKOZÓ RÉSZE

54

55 A PROGRAM BETEGGEL FOGLALKOZÓ RÉSZE

56 A PROGRAM BETEGGEL FOGLALKOZÓ RÉSZE

57 A PROGRAM BETEGGEL FOGLALKOZÓ RÉSZE

58 A PROGRAM ORVOSOKNAK/BETEGEKNEK SZÓLÓ RÉSZE

59 Éljen 140/90 Hgmm alatt program
Otthoni vérnyomásmérés – készülék támogatása Rendszeres továbbképzés: orvosok és nővérek Gyógyszertári tájékoztatás Tesztek Sajtókampány

60

61

62

63

64

65

66

67 Köszönöm figyelmüket!