My-X Hírlevél: 2008. február A tartalomból: MOHOTOP: üzem-összehasonlítás magyar és német tesztüzemi (ill. naturális) adatok alapján KBSZ: (köz)beszerzési.

Az előadások a következő témára: "My-X Hírlevél: 2008. február A tartalomból: MOHOTOP: üzem-összehasonlítás magyar és német tesztüzemi (ill. naturális) adatok alapján KBSZ: (köz)beszerzési."— Előadás másolata:

1 My-X Hírlevél: 2008. február A tartalomból: MOHOTOP: üzem-összehasonlítás magyar és német tesztüzemi (ill. naturális) adatok alapján KBSZ: (köz)beszerzési szimulátor – avagy online támogatás józan (és konspiratív) döntésekhez Pályázatértékelés: Változatelemzés anomáliái és ezek feloldása „Embertelen” adatbányászat: Az ad hoc gondolkodás emberi, az intuíció hatékony szimulálása gépi feladat Így is képesek látni a világot leendő értelmiségiek: Hallgatói feladatválasztás a hasonlóságelemzés témakörében Szerkesztette: Pitlik László INNOCSEKK 156/2006

2 MOHOTOP: üzem-összehasonlítás magyar és német tesztüzemi adatok alapján Német-magyar kooperáció keretében a hazai és a német monetáris tesztüzemi adatok, ill. bizonyos naturális mutatók alapján szakértők az alábbi kérdésekre keresik a válaszokat: Milyen termelési irányoknál (ill. régiónként) milyen (rel. kevés elemű) mutatószámcsoport alapján lehet a standard fedezeti hozzájárulás értékét leginkább levezetni? Cél: mezőgazdasági tanácsadás támogatása Mennyire homogén a mindenkori legjobb üzemek csoportja eltérő jóság-mérési eljárások (pl. átlagos százalékrang, sorszám, ill. helyezés-szűrők) alapján? Milyen tényezők felelnek az eltérő jóságfogalmak különbözőségéért?

3 INNOCSEKK 156/2006 KBSZ: (köz)beszerzési szimulátor Ha egy (köz)beszerzési eljárás során a döntéshozó valóban kíváncsi arra, milyen szempontok alapján mely szállító biztosítja a legjobb ár-teljesítmény viszonyt, akkor nem illik súlyozni és pontozni (vö. hűtlen kezelés gyanúja?), sokkal inkább ajánlott potenciális ajánlatok alapján a piac belső árazási mechanizmusait megkísérelni kiismerni. Ennek alapján nem csak józan döntéseket, hanem reális (védhető) súlyokat és pontozási logikákat is meg lehet határozni (szinte tetszőleges döntések „megalapozására”). Az ilyen elemzések ma már egy saját táblázatsorból kiindulva online és anonim módon elvégezhetők…

4 INNOCSEKK 156/2006 Pályázatértékelés: Változatelemzés anomáliái és ezek feloldása Egyes pályázattípusokban ma már végre elvárás a változatértékelés kialakítása. Ennek (valódi) célja, hogy a pályázót rávezesse arra, vajon ténylegesen érti-e, ki mit mennyiért szállít, ill. milyen áron, milyen állapotváltozás-kombinációk érhetők el. Sajnos a közismert szubjektív pontozási és súlyozási logikákkal az érintettek csak magukat csapják be: nem vesznek figyelembe költséggel járó teljesítményeket, olyan szubjektív súlyokat választanak, melyek nélkül is legitim lehet egy döntés. Az online hasonlóságelemzés keretében a pályázatbírálók számára támadhatatlan (objektív) szabályrendszerek keretében lehet védeni a preferált változatokat minden figyelembe venni tervezett szempont több lépcsős felhasználásával.

5 INNOCSEKK 156/2006 „Embertelen” adatbányászat: Az ad hoc gondolkodás emberi, az intuíció hatékony szimulálása gépi feladat Ha egy táblázatba több, mint egy tucat sorban és fél-tucat oszlopban tetszőleges számok (pl. statisztikák, mérések) szerepelnek, majd egy új oszlopban az előző oszlopokra támaszkodó képlettel új értékeket számítunk, akkor alig van olyan kortársunk, aki képes gyorsan, ill. egyáltalán az elrejtett összefüggés nyomásra akadni. Pedig: minden döntéshozónak naponta sok-sok várható hatást (vö. hatástanulmány), ill. számos hatáskombináció gazdasági racionalitását kell megítélnie. Persze: a fenti módon senki nem kéri számon, vajon az ösztönös megérzések milyen pontossággal is következtek be. A szelekciót megoldja a verseny, vagy kivédi a korrupció… Az adatbányászat feladata: a fenti (dekódolási) alaphelyzetben online támogatást nyújtani bárkinek, bárhonnan, bármikor…

6 INNOCSEKK 156/2006 Így is képesek látni a világot leendő értelmiségiek: Hallgatói feladatválasztás tanulságai A legtöbb diplomamunka és TDK-dolgozat az innováció, az újdonság gyanúját sem engedi felvetni. Vajon nem elég érettek a jelöltek a valóban fontos kihívások kapcsán? Szerencsére kellő ráhatás mellett az éretlenség gyanúja szertefoszlik. Vidékfejlesztésben érintett (levelezős) hallgatók a nemzetiségek gazdasági, bűnügyi összefüggésrendszerét veszik nagyító alá anélkül, hogy a rasszizmus csapdájába esnének… Egyes nappalos kollégáik számára magától értetődő, hogy majd minden politikai vita hasonlóságelemzési alapproblémákat vet fel… HR-hallgatók a vállalatközi migráció belső mozgatórugóit igyekeznek feltárni, ill. olyan jutalmazási és szankcionálási szabályrendszerek után kutatnak, melyek a lehető legkevesebb belső feszültséget tartalmaznak. Informatikus hallgatók: a (köz)beszerzés automatizálását szeretnék átlátni, míg Agrár-érdeklődési kör esetén: végre termelési függvények mérési adatokra alapozó levezetése kerül a gondolkodás középpontjába…

7 INNOCSEKK 156/2006 További részletek: pitlik@miau.gau.hu