Kovács András – Szabó Ingrid Selye János Egyetem, GTK

Az előadások a következő témára: "Kovács András – Szabó Ingrid Selye János Egyetem, GTK"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi tőkebefektetések munkaerő-piaci hatásai Komárom és Komárno térségében
Kovács András – Szabó Ingrid Selye János Egyetem, GTK Széchenyi István Egyetem, MTDI

2 Prezentáció felépítése
Komárno, Komárom és vonzáskörzetük bemutatása Munkapiaci főbb számai a két városban és környékükön Fő foglalkoztatók - kereslet és kínálat a munkaerőpiacon Jellemző munkaerő-áramlási trendek és ezt befolyásoló körülmények – a közeljövő kihívásai

3 Komárom és vonzáskörzete
Népességszám: Komárom: fő; Komáromi kistérség: fő 9 településen Komárno: fő; Komárnoi járás: fő 41 településen Aktív korú népesség aránya: Komárom: 57,8% Komárno: 60,1% Fő foglalkoztatók: Komárom: Nokia és beszállítói ( fő) Komárno: Rieker cipő (2.000 fő), Komárnoi Hajógyár (1.000 fő)

4 Komárom és vonzáskörzete
Forrás:

5 Az ikervárosok gazdasága a rendszerváltás után
Komárom – privatizáció és struktúraváltás Könnyűipar: Jelentős élelmiszeripari hagyományok (gabona-, sütő-, hús-, söripar Nehézipar: olajfinomító - MOL High-tech ipar: Nokia ipari park Komárno – privatizált ipar Könnyűipar: nyomdaipar, cipőgyártás Nehézipar: hajógyártás

6 Komáromi kistérség Komárnoi járás
Év Aktívak száma Munk. Nélk. Száma Munka- nélk. ráta 2002 11351 647 5,7% 2003 17576 633 3,5% 2004 18103 2005 17584 1126 6,0% 2006 17648 1079 5,8% 2007 18664 846 4,3% Év Aktívak száma Munk. Nélk. Száma Munka- nélk. ráta 2002 55134 15341 27,8% 2003 53532 14261 26,6% 2004 52207 11703 22,4% 2005 50325 6873 13,7% 2006 47555 5102 10,7% 2007 48462 4047 8,4% Forrás: ÁFSZ, Forrás: UPSVAR,

7 A Nokia ipari park megjelenése
Év Beszállító neve Fő tevékenységi kör 2000 Nokia Mobiltelefon gyártás Perlos (finn) Műanyagipar 2003 Foxconn (tajvani) Mobiltelefon-alkatrészgyártás Sunarrow (japán) 2004 Hansaprint (finn) Nyomdaipar RR Donnelley (USA) 2005 LK Products (finn) Savcor (finn) Felületkezelés, festés, bevonatgyártás Mirae (koreai) 2006 Stora Enso (finn) Csomagolóanyag-gyártás foglalkoztatott Gyártó-park Nincs K+F a parkban

8 A Komáromi Ipari Park fejlődése
Mutató 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Foglalkoztatott, fő 290 1560 1900 2170 4830 6400 10 000 15 000 Cégek száma, db 9 10 13 14 16 Beépített terület, ha 35 43 48 62 70 n.a. Cégek árbevétele, Mrd F) – 403 415 760 858 Cégek beruházásai, Mrd Ft 25 1,1 0,9 12 39 11 Önkormányzat beruházásai, Mrd Ft 0,11 0,2 0,3 Forrás: Sikos T. T. – Tiner T.: Egy város, két ország – Komárno – Komárom. 2007

9 Az ipari park jellemzői
alkalmazott, ebből a Nokiában (2.000 bérelt) 40-50%-uk Felvidéki magyar (ill. magyarul tudó szlovák) Külföldi állampolgárságú dolgozók nagytöbbsége munkaerő-kölcsönzők segítségével kerül a gyárakba Átlagéletkor: 32 év Nemek szerinti megoszlás kb % Mintegy 90 busszal szállítják a dolgozókat műszakonként a parkba 8 munkaerő-kölcsönző működik közre az ipari park vállalatainál, Nokia 5-tel van kapcsolatban Munkarend: 12 órás műszakok 3-3-3 napos folyamatos munkarend (nappal-pihenő-éjszaka)

10 A munkaerő-kereslet és kínálat sajátosságai
Egyre növekvő munkaerő-bérlés Tömeges betanított munka igény Technikus-hiány, munkaerő-gondok Nettó alapbér (operátor): Ft Számos juttatás (bonuszok, ingyenes étkezés, ingyenes szállítás) Kínálat Csökkenő kínálat A jelenlegi vonzáskörzetben nincs több szabad munkaerő Új munkaerő piacok bevonása (K-Szlovákia, ÉK-Magyarország, újabban Erdély) Ingázási és letelepedési problémák

11 A szlovákiai munkaerő-kölcsönzők tevékenységéről…
Gyakran magyar tulajdonú cégek leányvállalatai 20-200%-os jutalékkal dolgoznak Az alkalmazottainak 25%-át kötelezően Szlovákiában kell kölcsönöznie (szűk keresztmetszet) Jelentős fluktuáció (50%-ot is elérheti), különösen a távolabbról érkező munkavállalók esetén Munkaerő-toborzás: egész Dél-Szlovákia területén Széleskörű kölcsönzés: Tevékenységben (eltérő képzettségű munkavállalók kölcsönzése) Térben: Sárvár, Veszprém, Székesfehérvár, Miskolc, stb.

12 Munkaerő-piaci problémák
Bérelt munkaerő „másodrendű” Alapbér megegyezik Juttatási, kedvezmény-rendszerekben jelentős hátrányok figyelhetők meg A nagyszámú ingázó munkaerő elszállásolása problémás Nincsenek munkásszállások Az ipari park cégei nem kívánnak ingatlanfejlesztésben közvetlenül részt venni A városok nem vállalják fel ezt a feladatot A szlovákiai oldalon is nő a munkaerő-kereslet, a kieső munkaerő pótlása nem vagy csak részben és ideiglenesen megoldott (K-Mo-i, K-Szlov-i., partiumi, erdélyi munkaerő)

13 Az ipari park és a város(ok) kapcsolata
„Város a városban jelleg” Jó kapcsolat <-> alacsony együttműködési szint Komárom éves költségvetése 8,2 milliárd Ft, ebből 4,2 milliárd folyik be az ipari park cégeitől -> „Jóllakott óvodás szindróma” A város(ok) nem ill. kis mértékben törekednek az ipari park cégei igényeinek kielégítésére Fokozódó munkaerő-hiány (letelepedési-politika) Oktatási rendszer hiányosságai (műszaki képzés hiánya) Ingatlanpiaci problémák (ingatlanfejlesztések elmaradása) Politikai ellentétek miatti helyben járás

14 A további fejlődés feltétele:
Stabilitás megteremtése a munkaerő-kínálatban, amihez a műszaki oktatás-fejlesztése és az ingázó munkaerő egy részének letelepítése szükséges a városban és környékén A cél eléréséhez elengedhetetlen: „Határok nélküli gondolkodás” Intézményi összefogás (iskolák, önkormányzat, cégek, civil szervezetek) Magántőke bevonása (pl.: ingatlanfejlesztéshez)