Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON- metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos.

Az előadások a következő témára: "Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON- metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos."— Előadás másolata:

1 Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON- metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét MRTT IV. Vándorgyűlés, Szeged, 2006.

2 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Előzmények, korábbi vidékföldrajzi kutatások A kutatás módszerei A magyar vidékies¹ térségek „új” típusai Az új típusok főbb jellemzői A kutatás folytatási lehetőségei (a neurális hálózatok segítségével) ¹ az angol ill. az európai szakirodalomból átvett „rurális” jelzőt jobban fejezi ki a magyarban a „vidékies” szóhasználat Vázlat

3 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Európában 1970 – 2000 A mezőgazdasági termelés támogatott biztonsága A vidék infrastrukturális felzárkóztatása – az elérhetőség érdemi javulása A jólét növekedése „nyomán” a vidéki környezet általános felértékelődése Új vidéki funkciók megjelenése – második otthonok, vidék- turizmus A szuburbanizációs folyamatok térbeli kiterjedése A rurális terek lokális közösségfejlesztése (LEADER és +) Eredmény: sokoldalú, integrált, komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztés! A vidéki tér jellemző folyamatai 1.

4 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Hazánkban 1970 – 2000 A nagyüzemi mezőgazdasági termelés támogatott („KGST”) biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása A vidék lassú infrastrukturális felzárkózása, az elérhetőség minimális javulásával A rendszerváltozás nyomán a város – falu kapcsolatok „szétesése” A vidék leértékelődésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) Új vidéki funkciók mérsékelt arányú megjelenése A szuburbanizációs folyamatok tervezetlen és szervezetlen térbeli kiterjedése Eredmény: azt sem tudjuk hol fogjunk hozzá a komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztéshez … A vidékies tér jellemző folyamatai 2.

5 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Vidékies térségek

6 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. A népesség területi átrendeződése Tímár J. nyomán, 1990-2001

7 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. A jövedelemviszonyok különbségei

8 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. A mezőgazdaság eltérő szerepe

9 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Vidékies térségek és főbb adataik 100 vidékies kistérség (a 168-ból, 59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km² (61,9%) Lakónépességük 3,3 millió (39,7%), továbbá: népességük tartósan fogy és öregszik a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája jellemző a tartós munkanélküliség magas az átlagos iskolai végzettség alacsony A térbeli kép: markáns külső és belső vidéki perifériák

10 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. A kutatás új elemei „Community strategic guidelines for rural development (programming period 2007 to 2013) (2006/144/EC)” című határozata, valamint ennek módszertani melléklete „Urban-rural relations”az Európai Unió ESPON programjának az „Urban-rural relations” című átfogó kutatási jelentése (European Spatial Planning Observation Network)

11 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Az Európa-konform vidékies kistérségek A városi befolyás alapján két típusba soroltuk a térségeket: erős városi befolyással rendelkező térségek gyenge városi befolyással rendelkező térségek A földhasználat és környezet állapotának jellemzésére három kategóriát alakítottunk ki: jelentős környezet-átalakítással rendelkező térség jellemzően mezőgazdasági földhasználatú térség jellemzően természet-közeli térség

12 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Földhasználati változások Felszínborítás változások Magyarországon 1990 és 2000 (CORINE alapján) Osztály Változással érintett területek (ha) Egyenleg (ha) Mezőgazdasági területek149902-45092 Mesterséges felszínek112418090 Erdők és egyéb természetközeli területek25112732206 Vizek49084192 Vizenyős területek2338604 Nincs adat15380 Összesen:421053

13 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. A „beépített környezet” összefüggései

14 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Az „új” térségtípusok

15 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Erős városi bef. – jelentős körny. alakítás 16 kistérség, kb. 3 800 ezer fő, a magas népsűrűség (463 fő/km2), a városi lakosság magas aránya (78%), a jól képzett munkaerő (átlagos iskolai végzettség 10,23 átlagos osztály), a mezőgazdaság alacsony (3%) és a tercier szektor magas foglalkoztatási aránya (64%), az országos átlagot jelentősen meghaladó egy adófizetőre jutó jövedelem (788 e Ft), a munkanélküliek országos átlagnál jóval alacsonyabb aránya (kb. 3%), az egyéni és a társas vállalkozások 1000 lakosra jutó magas értéke.

16 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Gyenge városi bef. – jel. körny. alakítás 34 kistérség, kb. 1 900 ezer fő, magas a népsűrűségük (156 fő/km2), viszonylag jól képzett humánerőforrással rendelkeznek, az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, munkanélküliség szempontjából az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak, az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma itt a legmagasabb, a mesterséges felszínek aránya magas (9,52%).

17 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Mezőgazdasági jellegű térségek 72 kistérség, kb. 2 850 ezer lakos, az alacsony népsűrűség (60 fő/km2), az alacsony iskolázottság (átlagosan 8,88 osztály), a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya (13%), az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb éves jövedelem (598 e Ft), a társas és az egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, ill. ezen belül a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya (13%), területük 78%-án folyik mezőgazdasági termelés, az országos átlagot 1,5%-kal meghaladó külterületi népesség arány (4,8%).

18 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Természetközeli állapotú térségek 46 kistérség, kb. 1 570 ezer fő, az alacsony népsűrűség (63 fő/km2), az humánerőforrás képezettsége országos átlag alatti, a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas, de azért a tipikus mezőgazdasági térségeknél alacsonyabb aránya (8%), az országos átlag alatti jövedelmek (630 e Ft), a társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák országos átlagot meghaladó száma (2238 éj/1000 lakos), a területük 35%-át erdők borítják, további 9%-án pedig más természetközeli állapotú felszínborítás található.

19 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Tipológia Kohonen-féle neurális hálózattal

20 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Az eredmények összehasonlítása 130 kistérség esetében egyezik (77,38%), 24 esetben részben (14,28%), és 14 esetben aszinkronitást mutat.

21 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006. Köszönöm a figyelmet!