Tudástranszfer egyetemi városokban

Az előadások a következő témára: "Tudástranszfer egyetemi városokban"— Előadás másolata:

1 Tudástranszfer egyetemi városokban
Lengyel Balázs MTA RKK, Budapesti Osztály Szeged,

2 Tartalom Tudás kategóriák Vállalati és egyetemi tudásteremtés
Tudástranszfer az egyetem és a vállalat között Közös Lokális Tudásteremtés További kérdések

3 Tudás kategóriák Hallgatólagos-explicit tudás Egyén tudása:
Tárgyi tudás - know-what Rendszerező tudás - know-why Tapasztalati, használati tudás - know-how Motivált kreativitás, tudásalkotás - care-why Szervezeti tudás Szocializált tudás Tapasztalati tudás Dokumentált tudás Termékben megtestesülő tudás

4 Szervezeti tudásteremtés – vállalati szféra
Forrás: Nonaka- Reinmoller- Senoo (2000, 90.o.)

5 Tudásteremtés az egyetemen
Kiválasztás Általánosítás Differenciálás Módosítás Újszerű kombináció Inercia Káosz Kiaknázás Feltárás Analitikus tudás: formális modellek, tudományos elvek, racionális eljárások segítségével jön létre, főleg az alapkutatás révén Szintetikus tudás: már meglévő ismeretek újszerű kombinációját jelenti, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, induktív eljárások (tesztek, szimulációk) eredménye Forrás: Nooteboom, illetve Asheim

6 Tudásteremtés és megosztás kutatók és gyakorlati szakemberek között
Tudás-típusok A tudás létrehozói A tudás megosztása Know-why Kodifikált Kutatók Tudományos folyóiratok, publikációk Know-what Kodifikált Kutatók, technológia-transzfer szakértők Szabadalmak Know-how Hallgatólagos Felhasználók, gyakorlati szakemberek Kutatói mobilitás, learning-by-doing Care-why Hallgatólagos Kutatók és gyakorlati szakemberek közössége Közösségekbe, személyes kapcsolatokba ágyazott Saját szerkesztés Warrian-Mulher, 2005, p.163. alapján

7 Egyetem-vállalat kapcsolatok a tudástranszferban
Egyének közötti kapcsolatok – ad hoc megbeszélések, előadások, ad hoc szabadalomvásárlás – elszigetelt, nehéz a hatékony tudásáramlást megvalósítani – amennyiben az egyének közötti kapcsolatok intézmények közötti együttműködésekkel vannak alátámasztva, hatékony színterei lehetnek a – know-how és care why – típusú hallgatólagos tudás megosztásának. Intézmények közötti kapcsolatok – közös eszközhasználat, vállalati beruházás, rendszeres szabadalomvásárlás, közös kutatási projektek – „legalizálják” a tudásáramlást a kutatók és a vállalkozások között – közös célok, közös kutatási feladatok, problémák – a csoportos tudásteremtés, a tudás alkalmazásának technikái jól alkalmazhatók a kooperációban Egyének és intézmények közötti kapcsolatok Egyéni jellegű: az egyéni oktatási tevékenység Intézményi jellegűek: közös kurzusok, képzési tematikák Inzelt 2004 alapján

8 Feladatok a közös lokális tudásteremtésben
Egyetemek Kormányzat Gazdaság Szocializáció - Piaci igények felismerése - Tudományos és üzleti trendek felismerése - Kitörési lehetőségek felismerése Externalizáció - K+F projektek - Pályázat kiírás - Policy dokumentumok -Stratégia készítés Kombináció - Szabadalmaztatás - Egyetemi Tech. Transzfer - Info-kommunikáció - Régió-marketing - K+F megbízások Internalizáció - Oktatás - Publikációk - Értékelés - „Learning by doing” Saját szerkesztés

9 Lokális tudásteremtés és tudástranszfer összevont modellje
Kiválasztás Általánosítás Differenciálás Változtatás Újszerű kombináció Hallgatólagos Explicit Internalizáció Szocializáció Externalizáció Kombináció Lokális hálózatok Nemzetközi hálózatok Földrajzi közelség Helyi koncentráció Szervezet-közi együttműködés Szervezeten belüli döntések, Vertikális specializáció Kapcsolódás a globális értéklánchoz Bizalom, véletlen találkozás Forrás: Nooteboom 2000, Visser- Boschma 2004, p. 804.

10 További kérdések, irányok
Hogyan hatnak egymásra a személyes és intézményi kapcsolatok? Folyamatok valóban egymásra épülnek? Egyetemek vonzáskörzetének jellemzői. Vállalkozó egyetem intézményi feltételei. Tudományterületek különbségei.

11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!