A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése Határon átívelő várostérségek formálódása a határok átjárhatóságának megteremtése után Koós Bálint.

Az előadások a következő témára: "A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése Határon átívelő várostérségek formálódása a határok átjárhatóságának megteremtése után Koós Bálint."— Előadás másolata:

1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése Határon átívelő várostérségek formálódása a határok átjárhatóságának megteremtése után Koós Bálint Révkomárom, 2011. november 24-25.

2 A kutatás háttere Az NKTH támogatásával 2009-ben indult a kutatás Célja: határok átjárhatóságának megteremtése miként befolyásolja a határközeli nagyvárosok életét, milyen városkörnyéki funkcionális kapcsolatok alakulnak ki Ezen kapcsolatok intenzitása, dinamikája, hatóköre

3 Kutatási terepek

4 Sopron Történelmi dimenzióban: klasszikus határtérség meghatározó városa (nyelvi – etnikai határ!) Közigazgatási + kereskedelmi funkciók XIX. századtól tranzit és kereskedelmi szerep gyengülése

5 Sopron és a határ Határ s annak átjárhatósága 1920 - Határváros (melyik oldal?) 1949 - 1960 Vasfüggöny 1960-as évek - nyugatról már átjárható, 1970-es évektől korlátozott nyitás 1980-as években bevásárló turizmus, 1990-től határnyitás, az ország egyik nyugati kapuja, bevásárlóturizmus, külföldi munkavállalás

6 Sopron Rendszerváltást követően „Nyugat kapuja” - de az M1 megépül, tranzit csökken Szolgáltató funkció megerősödése (fogorvos, fodrász, optikus, - „szépségipar”, - elektronikus szerencsejáték) De a közeli osztrák települések számára Sopron egyetlen területen sem bír központi funkciókkal, 30-40 km körzetből érkezőknek olcsó bevásárlási lehetőség„Billig-land” Olcsó megélhetés reményében osztrák házvásárlók - „kivándorlók”

7 Pozsony - Kassa Történelmi, meghatározó városok, erős gazdasági, kulturális, közigazgatási funkciókkal Magyar-szlovák határszakasz: 1920-1938 átjárható határ - kishatárforgalom 1948-1960 vízumkényszer – „vasfüggöny” 1960-tól normalizálódás megindul, 1965-től könnyű határátlépés – kishatárforgalom Rendszerváltás - világútlevél, Schengen

8 Pozsony térsége - Kereskedelmi kapcsolatok - 2007 után elővárosi fejlődés jelei - Szlovák államp.: - Rajka -20% - Dunakiliti 10% Forrás: maps.google.com alapján

9 Pozsony térsége Elővárosi fejlődés -2-3000 szlovák állampolgár -Kb. 80% szlovák nemzetiségű -13% egyáltalán nem érintkezik magyarokkal -Közvetlen buszjárat 2010 (Rajka-Pozsony) -Szlovák nyelvű óvodai pedagógus Rajkán (MTA RKK NYUTI – Dr. Hardi Tamás adatfelvétele alapján)

10 Kassa térsége Kelet-Szlovákia meghatározó nagyvárosa Gazdasági centrum (Vasmű, Kenyheci Ipari Park) Erős magyar intézményhálózat (oktatás, kultúra) – magyar nemzetiségűek alacsony aránya 2008-ban megindult elővárosias fejlődés a határon magyar oldalán (Dr. Virág Tünde kutatásai)

11 Kassa térsége Elővárosias fejlődés: - Tornyosnémeti - Abaújvár - Kéked - Hollóháza (?) Infrastruktúra fejlesztés segítheti. Nem olyan intenzív mint Pozsony esetében

12 Kassa térsége Kenyheci Ipari Park miatt erős kereslet az ingatlanpiacon – magyar határkörzet felértékelődik, Lakóparkos fejlesztési tervek (magyar és szlovák vállalkozói tőke) Munkavállalást korlátozza a nyelvtudás hiánya Kassa központi funkciói – a város magyar intézményei: színház, gimnázium vonzó szolgáltatók (Buzita magyar iskola)

13 Komárom-Komárno Forrás: openstreetmap.org

14 Komárom - Komárno „A kettévágott város” – formálisan 1896-1920 Erős önkormányzati kapcsolatok Futóverseny – 1970-től (2011-ben a 37. ) Komáromi Napok (1965-, 1992-től közösen) Szimbolikus gesztusok – évente közös képviselőtestületi ülések Buszjárat 2010. szeptembertől Kísérlet a településfejlesztési tervek összehangolására

15 Komárom - Komárno Gazdasági kapcsolatok Nagy hagyományok: Hajógyár – Lenárugyár (1970- től) Komáromi Ipari Park, 1999 - 2008-ra már 16.000 fő, ebből 6-7.000 szlovákiai munkavállaló – Válság! Ipari parkon kívüli foglalkoztatási lehetőségek (2007) –kereskedelem, szolgáltatások DE - Nyelvismeret hiánya miatt egyoldalú a kapcsolat

16 Komárom – Komárno Ingatlanpiac: 2002 körül osztrák, német ingatlanvásárlók főként a termálfürdő környékén, de lépülés figyelhető meg Nokia dolgozók lakásvásárlásai, albérletek (távolról ingázók letelepedése) Dél-Komáromban lakáshiány és magas árak miatt megindult az átköltözés Északra A válság miatt átrendeződés tapasztalható, Dél olcsóvá vált (erős euró, csökkenő kereslet)

17 Komárom-Komárno Kereskedelem

18 Határon átívelő kapcsolatok fejlődéséről Kereskedelemi kapcsolatok azonnal Ingatlanpiac (szabályozás - bizalom - nagy árkülönbség!) Munkaerőpiac (szabályozás – hiány – nyelvi korlát) Intézmények – szabályozás még gát: eü, szoc, – oktatás hiánypótlás, vs. versengés – kultúra, sport kooperáció

19 Köszönöm a figyelmet! koosb@rkk.hu