Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés.

Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés."— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés.
A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Bevezetés Főbb nemzetközi konferenciák áttekintése
Fenntartható fejlődés, fogalma, alapelvei Környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

3 Út a 20.századi globális problémákhoz
A társadalom fenntartása érdekében termel és fogyaszt, ez növekvő népességnek köszönhetően növekvő hulladékkal jár „A hulladék a 20. Század pestise.” Nő az anyag és energiafogyasztás, nő a környezetszennyezés (vegyszerhasználat, kipufogógáz, nukleáris robbantás, freon-gázok…) A Föld teljes kizsákmányolás színterévé vált.

4 A globális problémakörök:
1. Háború és béke 2. A Föld túlnépesedése 3. Élelmiszerválság 4. Anyag és energiaválság 5. Környezeti válság: sivatagosodás, üvegházhatás, ózon réteg károsodása, savasülepedések, biodiverzitás csökkenése.

5 A Nemzetközi Konferenciák:
I Római Klub; II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972); III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság ); V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UNCED június Rio de Janeiro).

6 I. Római Klub: 1968. Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult); Fő cél: globális problémák megoldása; A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása; Világmodelleket hoztak létre; A várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés,élelmiszertermelés…

7 A Római Klub hatása: 14 modellt hoztak létre (Mi történik,ha? modellek); Modellekből javaslatokat, következtetéseket fogalmaztak meg, pl.: csökkenteni kell a meg nem újuló természeti erőforrások használatát, tudomány és technika alapján egy újabb és jobb világot hozhatunk létre; Cél: népességkorlátozás, hatékony anyagfelhasználás a természet védelmével; 3 elméleti modell létezik: 1. Különböző forrásoknak nincsenek korlátai 2. Az erőforrásoknak vannak határai, de már késő cselekedni 3. Az erőforrásoknak vannak határai, de még lehet cselekedni.

8 II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972)
1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); A konferencia mérföldkövet jelentett; Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések.

9 II./1. Nyilatkozat az emberi környezetről
Az ember hozza létre, a környezet fizikai létét az ember határozza meg; Az ember fejleszteni és elpusztítani is tudja a környezetét; Globális szinten kell megelőzni a környezetszennyezést; Az ember az intellektuális fejlődést elősegítheti.

10 II./2. Nyilatkozat az irányelvekről
26 irányelvet fogalmaztak meg, néhány fontosabbak közül: Az embernek joga van a minőségi környezethez; Term. Erőforrásokat meg kell őrizni; Fenntartható fejlődés; El kell kerülni az olyan szennyezőanyag használatát, amely az ökológiai egyensúly megbomlását eredményezi; Szabvány, szemlélet, oktatás kialakítása; A tömegpusztító eszközöktől meg kell védeni az embert és a környezetét; Tudományos kutatás segítése…

11 II./3. Akcióprogram javaslat
180 akcióprogram született,a kiemelkedőbbek: Településkörnyezet kialakításakor figyelembe kell venni a környezet védelmét; Családtervezések megalapozása; Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezeti szempontok figyelembevételével; Talajminőség megőrzés; Erdők, rezervoárok megőrzése; Vegyszerek környezetkímélő alkalmazása; Radioaktív hulladékok elhelyezése…

12 II./4. Szervezeti Intézkedések
Jún.5. Környezetvédelmi Világnap; UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program, Székhelye: Nairobi (Kenya fővárosa); EU titkárságot hoztak létre Genfben; WEM Monitoring rendsz. létrehozatala; Kialakultak zöld mozgalmak; Földi megfigyelő szolgálat jött létre.

13 III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.)
1975. augusztus 1. Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni; Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát; Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.”

14 IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987)
World Comission on Enviroment and Development; Bizottság vezetője: Gro Harlem Bruntland (Norvégia miniszter asszony); Bizottság tagjainak száma: 22; Titkárság: Genfben; A konferencia kezdete (1984): Genf; A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

15 A Bizottság 8 kulcskérdése:
1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2. Energia és környezetvédelem; 3. Ipar 4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5. Emberi települések; 6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; Nemzetközi együttműködés. Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott .

16 „Közös Jövőnk” jelentés
„ Our Common Future”; 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban; Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse; Fenntartható fejlődés koncepciója; Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez; Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez; Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.

17 A fenntartható fejlődés
„ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A Földet érő környezeti terhelés három tényező szorzata: a Föld lakóinak száma × az egy főre jutó GDP-vel × a GDP egységére jutó környezetterheléssel

18 V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája 1992. Rio de Janeiro
UNCED (United Nations Conference on Environment and Development) Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája; Magyarországról jelen volt: Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).

19 A Konferencia Dokumentumai:
1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. Századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről; 4. Kertegyezmény az Éghajlati Változásokról; 5. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről.

20 1. A Riói Nyilatkozat (27 elv)
Fenntartható fejlődés elérése; A környezetvédelem az élet minden szintjébe tevékenységébe épüljön be; A környezeti ügyeket az összes állampolgár részvételével lehet megoldani; Törekedni kell az elővigyázatosságra; Környezeti hatástanulmányokat kell készíteni; Minden természeti katasztrófáról értesíteni kell az államnak a lakosságot; A nők szerepe létfontosságú; Együtt kell működni a szegénység leküzdésében…

21 2. Feladatok a XXI. Századra:
Első rész: a környezet és fejlődés általános problémáit tárgyalja; Második rész: a környezet egyes elemeinek védelmével foglalkozik; Harmadik rész: a társadalmi, gazdasági tényezőket tekinti át; Negyedik rész: a végrehajtás, a megvalósítás eszközeit sorolja fel.

22 3. Nyilatkozat az erdők védelméről
Nem kötelező az ENSZ tagállamokra nézve, csak ajánlásokat tartalmaz; Minden erdőtípusra kiterjed a védelem, de leginkább az esőerdők vannak a középpontban; A fejlődő országokat indokolt támogatni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében; A meglévő területek védelme mellett szükséges az erdőterületek növelése is; Az országok területén elhelyezkedő erdőfelületért az adott ország a felelős.

23 4. Keretegyezmény az Éghajlati Változásokról
Savas esők problémaköre: a kén dioxid kibocsájtást 1980-hoz viszonyítva 1993-ra 30%-al kell csökkenteni; Ózonlyuk problémaköre: 1988-as Montreali jegyzőkönyv alapján: a CFC-k használatát az 1986-os bázishoz viszonyítva 2000-re 50%-al kell csökkenteni; Üvegházhatás problémaköre: szén - dioxid kibocsájtás csökkentése (a Kiotói- konferencián konkretizálják a százalékos csökkentési arányokat, mely Február 16-án lépet életbe).

24 VI. A „mai” Konferenciák
A múltban elkezdett gyakorlatot egyre nagyobb nemzetközi összefogással, programokkal a globális érdekekért folytatják. 1997. Conference of Parties 3 fordulója Japánban: A Kiotói – Konferencia; 2002. aug. 26- szept. 4. : Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország); 2005. febr. 16. életbelép a Kiotói- Jegyzőkönyv.

25 A Kiotói- Jegyzőkönyv 1997.dec.11.: Kiotói-egyezmény;
141, köztük 38 fejlett ipari ország írta alá; Kötelezettséget vállaltak a CO2 kibocsátás visszaszorítására (országonként különböző mértékben) ; Emisszó-kereskedelem lehetősége. időszak alatt az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok kibocsátását (CO2) Új Zéland, Oroszország, Ukrajna, szinten tartás, Magyarország 6%, EU együttesen 8%, USA 6%, Japán 7%, Norvégia, Izland, Ausztrália – növekedhet, USA a Kiotoi Egyezménytől visszavonult! 2005. febr. 16. életbelép

26 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve
Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

27 A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek:
a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

28 A fenntartható fejlődés és a gazdaság kapcsolata
A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse). Az elsődleges hulladékokat, illetve a hulladékká vált termékeket újrahasznosítani (recycling). A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni. (Részben az ökoszisztémák semlegesítő- nyelőképességének fenntartásával, részben tisztító technológiák alkalmazásával.) (Szlávik J., 2003.)

29 A környezetvédelmi kultúra alapelvei:
1. A szennyezés megelőzése. 2. A szennyezés csökkentése. 3. Az anyag újrafelhasználása (üzemi hulladék). 4. Az anyag újrafeldolgozása (felhasználói hulladék).

30 Környezeti problémák kezelése a vállalati szinten
"reaktív" , vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta káros kibocsátásra alakítják; Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott követelményeknek. "preventív” stratégia (tisztább termelés) Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, teljes technológia-váltás szükséges.

31 Környezettudatos (vállalat)irányítás
A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség.

32 Környezeti menedzsment rendszer
A vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket. A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része. Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

33 A KIR célja: A megfelelő törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja a környezeti politika és a konkrét célkitűzések alapján; a tevékenységek monitorozásával és ellenőrzésével, a kockázatok és lehetőségek menedzselésével, a környezeti terhelés folyamatos és tervszerű csökkentése!

34 A környezeti menedzsment kialakulása
1980-as években néhány nagy cég A gazdasági szféra környezeti hatásai kevéssé tudatosultak, csak a nagy környezeti katasztrófák hoztak változást. A nemzetek feletti szervezetek (pl.: az Európai Unió) és a nemzeti kormányok egyre szigorúbb jogi szabályozást és szabványokat vezetnek be (pl.: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO); 1992-ben rendezték meg a Rio de Janeiró-i Csúcsot, ahol a világ vezetői aktívan támogatták az üzleti szféra zöld kezdeményezésit; A környezettudatos irányítási módszerek elterjesztésére világszerte vállalati egyesületek jöttek létre, megalakult a Környezettudatos Vállalatirányítás Nemzetközi Hálózata (INEM), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) is hasznos kezdeményezéseket indított;

35 Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés:
A szakszervezetek és a dolgozói érdekképviseleti fórumok komoly munkát folytatnak a szigorúbb munka-egészségügyi és – védelmi szabályok bevezetéséért és betartatásáért; A zöld csoportok újabb és újabb sikereket érnek el a vállalatok és kormányzatok befolyásolásában a környezetvédelem területén; Új szakma alakult ki, a környezetvédelmi vezetőknek már intézetük is alakult.

36 Nemzetközi lépések A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén (1992) szorgalmazták. Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) tevékenysége a környezetvédelem területén is. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1996-ban a BS 7750 szabvány szerint egy nemzetközi szabványt épített ki, az ISO et. Ez a rendszer tartalmazza a KIR követelményeit és alkalmazási irányelveit. Az Európai Unió 1993-as 1836/93 – as számú rendelete, mely létrehozta az EMAS-t (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit-Scheme), „az ipari vállalatoknak a környezeti vonatkozású irányítást és üzemellenőrzést szolgáló közösségi rendszerben való önkéntes részvételéről”.

37 A KIR az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány megfogalmazásában:
„A teljes (vállalat) irányítási rendszernek az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”

38 A fejlődés iránya technológiák módosítsa,
a meglévő technológiák kiegészítése tisztító berendezésekkel, a vállalatok egy része ráállt ezen berendezések gyártására, környezetbarát, illetve az újra-használatot és újrahasznosítást megvalósító technológiák

39 A KIR alapelvei 1 Elkötelezettség és politika
A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa elkötelezettségét a KIR-je iránt. 2 Tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3 Bevezetés A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek.

40 A KIR alapelvei (folytatás1)
4 Mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítést. 5 Átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át, és folyamatosan javítsa környezetközpontú irányítási rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak.

41 AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
Az 1980-as években egyre jobban terjedni kezdett a környezettudatosság az egyes országok vezetői körében, melyet az egyre több nemzetközi konferencia összehívása, a célkitűzések és az elért eredmények is alátámasztanak. Ezzel párhuzamosan a vállalati szférában is felismerték a környezet védelmének fontosságát és ez új irányba indította el a vállalatok irányításának stratégiáját, valamint a fejlesztési beruházásokat.

42 AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Ismertesse a legfontosabb nemzetközi konferenciákat, melyeket a környezet védelme érdekében történő összefogás végett tartottak! Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát,alapelveit! Ismertesse, hogy mit jelent a környezettudatos vállalatirányítás! Sorolja fel a környezettudatos vállalatirányítás alapelveit!

43 Az előadás felhasznált forrásai
Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Kerekes S.-Kindler J. (1997): Vállalati környezetmenedzsment. Aula, Budapest. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

44 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés. Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.