1956-os forradalom.

Az előadások a következő témára: "1956-os forradalom."— Előadás másolata:

1 1956-os forradalom

2 Október 22-től november 11-ig
a Bem-szobor Nagy Imre szobra Szegeden a Corvin köz a szabadságharc alatt

3 Politikai radikalizálódás
Október 22. a sztálinista vezetéssel folytatott harcból Wladyslaw Gomulka került ki győztesen Hruscsov szovjet pártfőtitkár Varsóba repült, a szovjet csapatokat mozgósították Gomulkával kiálltak a Varsói Szerződés szövetségi rendszere mellett a Budapesti Műszaki Egyetem gyűlésén kiadják a jelszót a tüntetésre Wladyslaw Gomulka Hruscsov pártfőtitkár Október 23.

4 a Sztálin-szobor feldarabolása
A forradalmi nap Október 23. a pártvezetés előbb betiltotta, majd engedélyezte a tüntetést a Petőfi-szobornál és a Műegyetemen megkezdődik a tüntetés, a tömeg a Bem térre, majd a Parlament elé vonul 21 órakor Nagy Imre beszédet tart A Dózsa György úton ledöntik a Sztálin-szobrot a város számos pontján tűzharc alakult ki Nagy Imre beszéde a Sztálin-szobor feldarabolása (a ledöntés után) Október 24.

5 A pártállam összeomlása
Október 24. a sztálinista pártállam összeomlott forradalmi bizottságok alakultak általános politikai sztrájk kezdődött a Pártközpontban harc bontakozott ki a ,,kemény vonalasok”, ill. Nagy Imre és hívei között Nagy Imréék a tárgyalásos megoldást szorgalmazták leváltották Gerő Ernőt és helyébe Kádár János került Gerő Ernő Kádár János Október 24.

6 Nagy Imre hatalomra kerülése
Október 24. Hruscsov elrendelte a szovjet fegyveres csapatok bevonulását Budapestre a pártvezetés az ,,ellenforradalmi lázadás” leverése mellett döntött Nagy Imre 24-én átvette a miniszterelnöki tisztet a szovjet katonai egységek csupán erődemonstrációra készültek a budapesti fiatalokból verbuválódott felkelők nem ijedtek meg a tankoszlopok láttán a felkelők felvették a harcot Október 28.

7 A konszolidáció kezdetei
Október 28. Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti: Budapestről kivonják a szovjet csapatokat tárgyalások kezdődnek az országból való kivonulásukról megszüntetik az Államvédelmi Hatóságot, fölemelik az alacsony béreket és nyugdíjakat az esztergomi vérengzés emléktáblája November 4-11

8 A szabadságharc leverése
November 4-11. Nagy Imre kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépést ennek hatására megszilárdult a közbiztonság nov. 4-én a szovjet hadsereg nagy erejű támadást hajtott végre Budapest ellen mindkét oldalnak számos áldozata volt A küzdelem egyik centruma, a Kilián Laktanya környéke, súlyos károkat szenvedett a Kilián Laktanya környéke November 4: a parancs

9 A szovjet katonai parancsnok parancsa
1956. november 4. Az ellenforradalmi nemzeti bizottságokat oszlassák szét! A lakosság november 5-én 19 óráig a fegyvert adja le a katonai parancsnokságnak! Az összes üzemben és hivatalban 5-én reggel a hivatalos időben kezdjék meg a munkát! Tüntetés, gyülekezés tilos! A városban reggel 7-től este 7-ig lehet közlekedni. Az üzletek ugyanebben az időben tarthatnak nyitva! Ha szovjet katonákra, s általában az állam polgáraira lőnek, a tüzet a szovjet fegyveres erők valamennyi fegyvernemmel viszonozzák.

10 A forradalom hitével jöttek. Jövőnk reményét kérték számon
A forradalom hitével jöttek. Jövőnk reményét kérték számon. Tankágyú, gépfegyver válaszolt nekik november 26-án halálos sebet kaptak: Bánóczi Fülöp János Fata József Körösi Ödön Filakovszki János Lehovecz Béla Gál János Neuhauser Ilona Homor Ottilia Mária Reschek Magdolna Bartal Ferencné Juhász Anna

11 Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán ( részlet)
Versek, idézetek Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán ( részlet) Piros a vér a pesti utcán, munkások - ifjak vére folyt, - a háromszín-lobogók mellé - tegyetek ki gyászlobogót. Tüntetők jelszavai: Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába! Aki magyar – velünk tart! Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! Mindenország katonája, – menjen saját hazájába! Vesszen az önkény, – éljen a törvény!

12 VÉGE Források: Glatz Ferenc: A magyarok krónikája című könyv
Glatz Ferenc: A magyarok krónikája című könyv Bródy János: Szabadság, szerelem Készítette: Illés Marcell 8.a