KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc"— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 Logisztika a gazdaságban
99. lecke

3 Logisztika jelentése, történelmi háttere:
A logisztika elsődlegesen mint a hadseregek történelmét végigkísérő tudomány vált ismertté. Az ókori Görögországban "logisztikának" a pénzügyi ellenőröket nevezték. A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel való ellátásáról gondoskodtak, készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. A Bizánci Birodalomban a "logotéták” a pénzügyi, a kereskedelem és a katonaság magas rangú alkalmazottai voltak. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár a "Háború művészetének összefoglaló magyarázata" c. művében írta: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„ Alkalmazása tehát a hadseregnél kezdődött. Lényegében az utánpótlás megszervezésének tudománya volt.

4 A gazdasági szférába azonban csak a II
A gazdasági szférába azonban csak a II. világháború után került át a hadiszállításoknak köszönhetően. Az első tanulmány, mely a logisztikát a gazdaságban való alkalmazásra ajánlja, 1955-ból való. Az amerikai Oscar Morgenstern írta egy folyóiratban. A logisztika az amerikai gazdasági gyakorlatban és szakirodalomban azt követően először a marketinglogisztika területére vonatkoztatva és csak később bővült az anyaggazdálkodás témakörével. Az amerikai gyakorlatnak megfelelő elnevezése "business logistics" volt, Plowman azt írja, hogy a "business logisztikának" az a feladata, hogy "megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz való eljuttatásának optimális koordinációját" Európában a logisztika először az 1960-as évek végén jelent meg, elsődlegesen az üzemgazdaságtan területén. Majd fogalmát fokozatosan kiterjesztették, egyre erőteljesebben kötötték miden olyan folyamathoz is, amely a tér és az idő áthidalását valósította meg. A logisztika elterjedését a fejlett gazdaságokban a piaci verseny kényszerítette ki.

5 A LOGISZTIKA JELENTŐSÉGE
Fogyasztói elégedettség Nemzetgazdasági, vállalati szinten: USA – 970 milliárd dollár (2001)  a GDP 9,5%-a A piaci, gazdasági változások, trendek Fogyasztói igények differenciálódása Információs társadalom Globalizáció – piac az egész világ Integráció Környezetvédelem

6 A LOGISZTIKA DEFINÍCIÓJA
A logisztika szó története: Logo=gondolkodni, logos=értelem, logistikos=logikusan gondolkodni Amerikai Logisztikai Tanács A nyersanyagok, termelésközi készletek és késztermékek – illetve hozzájuk kapcsolódó információk – hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgáló tevékenységek integrációja a vevői elvárásoknak megfelelően. 5M (=5 right) a logisztika ‘missziója’: A logisztika a vállalati tevékenységek azon csoportja, amely biztosítja, hogy a vállalat zavartalan működéséhez szükséges anyagok /termékek A megfelelő helyen A megfelelő időpontban A megfelelő mennyiségben A megfelelő minőségben és választékban A megfelelő áron (költségen) álljanak rendelkezésre.

7 A LOGISZTIKAI FELADATAI
7M: a megfelelő terméket, a megfelelő minőségben és mennyiségben, a megfelelő állapotban, a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelő felhasználóknak, a megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania. 9M: a megfelelő információ, a megfelelő anyag, a megfelelő energia, a megfelelő személyek, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő időpontban, a megfelelő helyre, a megfelelő költséggel.

8 A LOGISZTIKÁVAL KAPCSOLATBAN LÉVŐ SZAKTERÜLETEK
LOGISZTIKA Közlekedés-technika Szállítás- és rakodás-technika Üzem- és vállalat-gazdaságtan Marketing Informatika Kommuni-kációs technika Raktározás-technika Csomagolás-technika Gyártás-technika

9 A LOGISZTIKÁHOZ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK
LOGISZ TIKA Anyagga zdálkodá s Igény- előrejelz és Beszerzé s Szükségl et- tervezés Termelés tervezés Gyártási készletez és Raktároz ás Anyagke zelés Ipari csomagol ás Fizikai elosztás Készter mék- készletez és Elosztást ervezés Rendelés kezelés Szállítás Vevőkisz olgálás

10 Beszállító beszállítója
ELLÁTÁSI LÁNC Azon szervezetek/vállalatok összessége, amelyek közvetlenül részt vesznek a termékek és/vagy szolgáltatások ellátási és elosztási, illetve kapcsolódó információs és pénzügyi folyamataiban a forrástól a végső fogyasztóig. Az ellátási lánc szintjei: 1. Közvetlen ellátási lánc 2. Kiterjesztett ellátási lánc 3. Tágan értelmezett ellátási lánc Beszállítók Vállalat Vevők Beszállító beszállítója Beszállító Vállalat Vevők Vevő vevője Alap-anyag Beszállí-tó Vállalat Vevők Végső fogyasztó

11 LOGISZTIKAI FOLYAMATOK ÉS FUNKCIÓK

12 A LOGISZTIKAI SZERVEZET
Logisztikai vezető A LOGISZTIKAI SZERVEZET Tervezés Kontrolling Logisztikai működés, beszerzés, termeléstámogatás, disztribúció Logisztikai támogatás Logisztikai erőforrás-tervezés Funkcionális tervezés Csomagolás Termékpiaci előrejelzés Csomagolás Szállítás Raktározás 12 Anyag-mozgatás Készlet-ellenőrzés Rendelés-feldolgozás Szükséglet-tervezés

13 LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK
Logisztikai szolgáltató vállalat: olyan külső szolgáltató, amely a megbízó vállalat teljes vagy rész logisztikai feladatát – amelyet hagyományosan szervezeten belül végeznek – teljesíti, átvállalja. Alapszolgáltatások Érték-hozzáadott szolgáltatások Fuvarozás Készletgazdálkodás Fuvarozási szolgáltatások Komissiózás Szállítmányozás Címkézés, „megjelölés” Raktározás Visszáru és hulladék kezelése Információs rendszerek működtetés (Újra)csomagolás Elosztás Selejt kezelése Bizonyos befejező termelési tevékenységek Tanácsadás

14 LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK
Csoportosítása: Eszközalapú szolgáltató Menedzsment alapú szolgáltató Integrált szolgáltató

15 A LOGISZTIKAI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE
Belső teljesítménymérés 1. logisztikai költségek 2. logisztikai kiszolgálási színvonal 3. termelékenység 4. eszközök 5. minőség Külső teljesítménymérés 1. vevői elégedettség 2. benchmarking (City-logisztika)

16 Köszönöm a figyelmet!