Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Tematika Optikai sugárzás tartománya és hatásai
Radiometria-fotometria; V(λ) Az emberi szem Sugárzás és fénytechnikai mennyiségek Világítástechnikai alapfogalmak Fénytechnikai mennyiségek mérése
2
Az optikai színkép felosztása
UV – C (100 nm – 280 nm) UV – B (280 nm – 315 nm) UV – A (315 nm – 380 nm) Látható (380 nm – 780 nm) IR – A (780 nm – 1400 nm) IR – B (1400 nm – 3000 nm) IR – C (3000 nm – 106 nm) Optikai sugárzás (100 nm – 106 nm)
3
Az optikai sugárzások nem vizuális hatásai
Megvilágítási szintek növelése (fényáram növelés) látásérzetet nem eredményező sugárzási hányad is nő A sugárzási hatás mértéke függ a besugárzott felületnek az adott hatásra vonatkozó spektrális hatásfokától, az ún. hatásfüggvénytől Jellemzésük láthatósági függvényekhez hasonló hatásfüggvényekkel Hatásos sugárzott teljesítmény: Hatásos teljesítmény: A besugárzott felület sugárterhelése az összes sugárzás elnyelt hányada:
4
Az optikai sugárzások nem vizuális hatásai
Hőterhelés: a sugárterhelés hővé alakuló hányada Látható sugárzás elnyelt hányada is okozhatja, nem csak infra Sugárzás nagy része bőrfelületre jut (bőrfelület nagy szórást mutat) jó tájékoztatás Borchert és Jubitz mérési adatai alapján Emberi bőr spektrális abszorpciós görbéje
5
Az UV (ultraibolya) sugárzás hatásai
Baktericid (germicid) hatás ( nm; max: ~260 nm) csirák vagy baktériumok elpusztulnak Erythem hatás (200 nm..315 nm; max: 250 és 297 nm) bőrpírt okozó hatás Conjunktivitis hatás (210 nm..300 nm; max: 260 nm) emberi szem kötőhártyáján rohamosan kifejlődő kötőhártyagyulladást Ózonkeltő hatás (max: 185 nm) levegő oxigénjéből ózont hoz létre; ózon nagy oxidáló képessége kellemetlen szagú zsírmolekulák széthasítása (háztartási szagtalanító készülékek) nagy energia roncsoló hatású (fertőtlenítés, víz- és élelmiszer kezelés)
6
Látható sugárzás nem vizuális hatásai
Direkt pigmentképző hatás ( nm; max: ~340 nm) emberi bőr megsötétedik előzetes bőrpír nélkül (szolárium) Bilirubin hatás (380 nm..520 nm; max: 450 nm) bilirubin nevű vérfesték lebontódik (bilirubin vérfesték felhalmozódása koraszülötteknél súlyos betegség a máj elégtelensége miatti sárgaság) A növények az emberi szemtől eltérő érzékenységgel hasznosítják a sugárzást Fotoszintézis, klorofilszintézis, fototropizmus (fény irányba való növ.)
7
IR sugárzás hatásai Technika és orvostudomány régóta használja, bár a hatásfüggvények kevésbé ismertek IR-A (közeli IR) Vérbőséget okoz, javítja az anyagcserét (infralámpák terápiás hatása) Szemlencsében és üvegtestben irreverzibilis káros hatások (kemencéknél dolgozók, IR tartományban működő lézerekkel dolgozók SZEMÜVEG!!!) IR-C (közepes, távoli IR) Biológiai hatása még alig felderített
8
Radiometria-fotometria közötti összefüggés
Radiometria: hullámhossz független érzékelés, tárgyalás szokásos energetikai egységekben [jelölésben „e”] Fotometria: hullámhossz függő érzékelés, melyet a világosra adaptált emberi szem láthatósági függvénye ír le [jelölésben „v”] Egyéb értékelés: pl. klorofilszintézis hatásgörbéje
9
Az emberi szem láthatósági függvénye
Fotopikus látás: normális megvilágítás esetén; színlátás; max. 555 nm Szkotopikus látás: gyenge megvilágítás; csak alaklátás; max. 507 nm Mezopos látás: átmenet; először a vörös színei „tűnnek el”, leghosszabb ideig a kék színek maradnak meg.
10
Az emberi szem Szemgolyó burka: ínhártya eres réteg retina érhártya
sugártest szivárványhártya Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkező információ százalékát. A szemtípusok besorolása szerint az ember szeme lencserendszerrel rendelkező hólyag- vagy sötétkamra szem (szerkezetét az ábra mutatja). A szemgolyó burkát kívülről befelé haladva három réteg alkotja: Az ínhártya, opálszínű külső burok, amelynek elülső 1/6 részén van az átlátszó szaruhártya > Az eres réteg, amely három részből áll: az érhártyából, az első pólus irányában folytatódó sugártestből, amely az úgynevezett zonularostok segítségével a lencsét felfüggeszti, és a szivárványhártyából, melynek közepén lévő kerek nyílás a pupilla. A pupilla gyenge fényben kitágul, erős fényben összeszűkül, ezzel szabályozza a retinára jutó fény mennyiségét. > Az ideg- vagy recehártya (retina), szemünk "képernyője", amelyben a látóideg végződései és az ezekkel összeköttetésben álló fényérzékeny elemek: a csapok és pálcikák helyezkednek el; számuk kb. 7, ill. 130 millióra becsülhető. A retinának a fényre legérzékenyebb része a pupillával szemközti, kb. 1,5 mm átmérőjű sárga folt, közepén van a kb. 0,3 mm átmérőjű látógödör, ahol a csapok a legsűrűbben vannak, pálcikák viszont nincsenek. A látógödörtől az orr felé kb. 4 mm-re van a látóideg kilépési helye, ahol sem csapok sem pálcikák nincsenek, ez a hely a fényre érzéketlen vakfolt csapok pálcikák lencserendszerrel rendelkező hólyag- vagy sötétkamra szem
11
Pálcikák: kizárólag fényerősség-különbségre érzékeny (~130 millió)
A retina szerkezete Csapok: színekre érzékeny, sárgafolt területén kizárólag csapok (~7 millió) Pálcikák: kizárólag fényerősség-különbségre érzékeny (~130 millió)
12
Pálcikák és csapok A retina elektronmikroszkópos képe
Pálcikák és csapok eloszlása a retinán
13
1011-1016 nagyságrend átfogás fénysűrűségben
Adaptáció nagyságrend átfogás fénysűrűségben Pupilla tágulása-szűkülése (~ 0.1 s) Többféle mechanizmus: pálcikák-csapok váltása (pálcikák 1000-szer érzékenyebbek) pupillanyílás tágulása-szűkülése (max. 5x-ös) receptorok pigmentanyagának folyamatos bomlása és újratermelődése (bomlás s; termelődés min) 10 éves gyerek 10 mm átmérőjű is lehet 60 éves ember max. 4 mm Legkisebb nyílás 2 mm átmérőjű, csak igen nagy megvilágítás esetén
14
Érdekességek Az ember (1.) és a polip (2.) szeme
Lábasfejűek: retina egyrétegű fénybeesés felé Gerincesek: többrétegű „fordított” (receptorokat belülről idegsejtek árnyékolják) Az ember és a halak szemének élesre állítása vízzel közvetlenül érintkezés környezetére vonatk. nrel jóval kisebb, mint a szárazföldi állatoknál A retina a lábasfejûeknél egyrétegû, és a fénybeesés felé esik, a gerinceseknél többrétegû és "fordított", a külsõ rétegben elhelyezkedõ fényérzékelõ sejteket egyéb idegsejtek árnyékolják. Mivel az ingerület elvezetésére szolgáló látóidegnek a szembõl ki kell lépni, ezért retinát valahol át kell törnie, azon a területen így nem lehet receptorsejt. Ezen a területen van a vakfoltunk. A vízben élõ állatok szeme általában közvetlenül a vízzel érintkezik, a környezetére vonatkozó relatív törésmutatója tehát jóval kisebb, mint a szárazföldi állatok esetén. A szükséges mértékû fénytörõ hatás úgy érhetõ csak el, ha a szemlencse görbülete nagyobb, mint a levegõben. A halak "halszem-optikája" lényegében egy golyó alakú szemlencse. Ezzel a halak egyrészt 180 fokos látószögû képet képesek elõállítani, másrészt tökéletesen alkalmazkodnak az ember számára igencsak furcsa vízi látványvilághoz. A lencse gömbi hibáját azzal küszöbölik ki, hogy a lencse törésmutatója a lencse közepén nagyobb, mint a szélén, ezért a széleken nem törik meg nagyobb mértékben a fény, ahogyan az egy homogén lencse esetén történne. A gömb alakú lencse azonban nem képes rugalmasan alkalmazkodni, élesre állítani. Ezért a halak többféle trükköt alkalmaznak. A korallzátonyokon élõ halak, amelyek ellazult szemmel alig néhány centiméterre látnak élesen, ha távolabbra akarnak tekinteni, egy izom segítségével hátrahúzzák a szemlencséjüket, az ily módon közelebb kerülve az ideghártyához, távolabbi tárgyakat képez le élesen. szükséges mértékű fénytörő hatás nagyobb görbülete „halszem-optika” gömbi hiba törésmutató középen nagyobb,mint a szélen
15
Fénytechnikai mennyiségek és egységek
síkszög = ív / sugár térszög = gömbfelületen kimetszett terület / (sugár)2 [1 szteradián = 1 m2 / 1 m2] dA elemi felülethez tartozó térszög: Geometriai mennyiségek
16
Fényáram sugárzott teljesítményből származtatott mennyiség [lumen, lm]
Sugárzás- és fénytechnikai mennyiségek Fényáram sugárzott teljesítményből származtatott mennyiség [lumen, lm] Fényáram
17
Fényerősség [kandela, cd] SI mértékegység [1 cd = 1 lm/sr]
Sugárzás- és fénytechnikai mennyiségek Fényerősség [kandela, cd] SI mértékegység [1 cd = 1 lm/sr] A kandela annak az 540 THz (λ = ~555 nm) frekvenciájú monokromatikus sugárzást kibocsátó fényforrásnak adott irányban kibocsátott fényerőssége, amelynek sugárerőssége ebben az irányban 1/683 W/sr (Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság 1979) A fényerősség egységének mennyiségi értékeléséhez tájékoztatásul: egy 230 V feszültségű, 60 W teljesítményű, opálburájú lámpa fényárama Φ = 710 lm. Fényerőssége I = Φ / Ω = 710 / 4π = 56,5 cd Fényerősség
18
Sugárzás- és fénytechnikai mennyiségek
Megvilágítás felületegységre eső fényáram [lux, lx] Megvilágítás
19
Sugárzás- és fénytechnikai mennyiségek
Fénysűrűség a világító felület vizsgált irányú vetülete felületegységének fényerőssége [cd / m2] Olyan esetekben is értelmezhetjük a fénysűrűséget, amikor a sugárzó felülete gyakorlatilag nem is határozható meg, mint pl. egy tagolt térrész, az égbolt, vagy egy felhő esetén. A fénysűrűség tehát a megvilágítás térszög szerinti sűrűsége. E megfogalmazás adja a fénysűrűség mérésének alapját. Így működnek, mérnek a fényképészetben alkalmazott fénymérők is. Fénysűrűség
20
Világítástechnikai alapfogalmak
Fényhasznosítás a fényforrás által kibocsátott fényáram és a felvett villamos teljesítmény hányadosa [lm / W] Fényhasznosítás
21
Élettartam a fényforrás működőképességét jellemző időtartam [óra, h]
Világítástechnikai alapfogalmak Élettartam a fényforrás működőképességét jellemző időtartam [óra, h] Élettartam
22
Világítástechnikai alapfogalmak
Színhőmérséklet a fekete test azon hőmérséklete, amelyen sugárzásának spektrális eloszlása megegyezik a vizsgált sugárzóéval (ilyenkor azonos színérzet) [kelvin, K] Sugárforrás Színhőmérséklet [K] Egyenletesen fedett égbolt 7000 Déli napfény 5000 … 6000 Napfény napkelte után ¼ órával ½ órával 1 órával 2 órával 2000 3000 4000 5000 Izzólámpák 2700 … 3000 Fénycsövek (korrelált) 3000 … 6000 Színhőmérséklet, korrelált színhőmérséklet
23
Világítástechnikai alapfogalmak
Színvisszaadási index adott színhőmérsékletű összehasonlító sugárzás által keltett színérzettől való eltérést a spektrális telítettséget jellemző fogalom [dimenzió nélküli] A színvisszaadási index arra ad felvilágosítást, hogy adott színes felületek esetén a jellemzett fényforrás által létrehozott színérzetek milyen mértékben egyeznek, illetve térnek el az azonos korrelált színhőmérsékletű fekete test (összehasonlító sugárzó) által ugyanazon színes felületen keltett színérzetektől. A színvisszaadási index meghatározásához 14 színmintát választottak ki. A színmintánkénti értékek átlagolásával (8 színminta átlaga) számítják az általános színvisszaadási indexet. Színvisszaadási index
24
Radiometriai- és fotometriai mennyiségek rendszerezése
Radiometriai mennyiség Egység Fotometriai mennyiség Sugárzott teljesítmény (Φe) W Fényáram (Φv) lm Sugárerősség (Ie) W sr-1 Fényerősség (Iv) cd Besugárzott felületi teljesítmény (Ee) W m-2 Megvilágítás (Ev) lx Sugársűrűség (Le) W m-2 sr-1 Fénysűrűség (Lv) cd m-2
25
Megvilágításmérőkkel kapcsolatos alapvető követelmények
Fénytechnikai mennyiségek mérése Fotoelektromos érzékelő felületükre beeső megvilágítással arányos jel fénytechnikai mérés megvilágításmérés Megvilágításmérőkkel kapcsolatos alapvető követelmények Érzékelőjük spektrális érzékenysége feleljen meg a V(λ) 2. Fotoáram és megvilágítás kapcsolata legyen lineáris (rövidzár üzemmód) 3. A ferdén beeső fényt a beesési irány szögének koszinuszával arányosan értékelje Legolcsóbb, legegyszerűbb Se fényelem „A” fényforrással (2858 K-es izzólámpa) kalibrálva Más spektrális összetételű sugárzók esetén korrekciós szorzókat kell alkalmazni (e nélkül %-os mérési hiba is lehet) Teljes felületen korrekciós szűrők akár 5% alatti hiba Hg-lámpánál („mozaik-szűrőzés”) /egyenletes megvilágítás fontos/ Rövidzár üzemmód: többnyire elektronikus jelfeldolgozó egységekkel, melyek a fényelem felé zérus ellenállást jelentenek; közvetlen mutatós árammérők esetén a műszer belső ellenállása a lehető legkisebb legyen (ne haladja meg a 100 Ω-ot) Különösen figyelni kell a fényelem foglalatok árnyékolásából adódó irányhibára. Csupasz fényelemek kb. 45°–ig mérnek helyesen. Koszinuszelőtét (pl. diffúz előtétüveg, diffúz anyagú félgömb, alkalmasan kialakított optika Megvilágításmérés
26
Fénytechnikai mennyiségek mérése
Fényerősség SI mértékegység valójában megvilágításmérés Pontszerűnek tekinthető sugárzó esetén a fényerősség: Optikai rendszert nem tartalmazó fényforrás esetében rhatár a sugárzó legnagyobb méretének 5-10-szerese Mérések többnyire optikai padon, ismert fényerősségű lámpával való összehasonlítással I = dΦ / dΩ dΩ = (dA*cosα) / r2 E = dΦ / dA Ha az ismert IN fényerősségű lámpa a megvilágításmérőn EN megvilágítást hoz létre, mikor a lámpa távolsága az érzékelőtől rN, az ismeretlen I fényerősségű lámpa akkor kelt ugyanekkora megvilágítást egyszerű távolságmérésre visszavezethető Előny: nem szükséges a megvilágítás pontos értékét meghatározni, kivéve ha pl. túl nagy fényerősség különbség van az etalon és az ismeretlen lámpa között. Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal alaplámpák OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) /alapmérték lámpák ellenőrzése kétévente/ Fényerősségmérés
27
Fénytechnikai mennyiségek mérése
Optikai rendszert is magukba foglaló fényforrások (pl. fényszórólámpák) „optikai határtávolság” /ennél a fényforrás teljes felülete világítani látszik/ Goniofotométerek: fényerősség térbeli eloszlásának mérésére (lámpa vagy érzékelők helyzetének változtatása) Spirálfotométer: olyan goniofotométer, amelyeknél az érzékelő spirális pályán járja körül a mérendő fényforrást (pl. kardánfelfüggesztésű keretek) Goniofotométer mozgó érzékelővel Fényerősségmérés
28
Fényeloszlási görbék Fénycsöves lámpatest fényeloszlása
A 60° feletti kisugárzási szögeknél a fényerősséget a képernyős munkahelyek világításánál szükséges káprázáskorlátozás érdekében csökkentik. Közvilágítási lámpatest fényeloszlása A nagyobb oszloptávolságok elérésének érdekében a legnagyobb fényerősség iránya 60° körül van. Forgásszimmetrikus fényvető fényeloszlása Aszimmetrikus fényvető fényeloszlása
29
Ulbricht-féle fotométergömb
Fénytechnikai mennyiségek mérése integráló fotométerek alkalmazása Ulbricht-féle fotométergömb Szelektív hiba, ha ρ változik a beeső sugárzás hullámhosszával Abszorpciós hiba a fényforrás alkatrészei, árnyékolók és tartószerkezetek miatt segédlámpa Spektrális érzékenység eltér V(λ)-tól korrekciós tényezők (ismert spektrális eloszlású lámpák) ρ ρ/(1-ρ) 0,8 4 0,9 9 0,95 19 0,98 49 Hiszen I = dΦ / dΩ ; E = dΦ / dA ; A meghatározó egyenletből látszik, hogy kétféle módon számolható a fényáram. A térbeli fényeloszlásból a fényerősségek térszög szerinti integrálásával, ill. a fényforrást körülvevő zárt felületre a megvilágítás integrálásával. két definíció két mérési módszer Módszert (fényerősség eloszlásos) főleg nagy pontossági igények pl. etalonlámpák fényáram mérésekor használják Módszer integráló fotométerek alkalmazását követeli Ulbricht-féle fotométergömb A gömb belső felületét teljesen diffúz és fehér (nagy reflexiójú) festékkel vonjuk be Belátható, hogy a gömbfal megvilágítása (ha a fényforrásból jövő közvetlen fény nem éri) arányos a fényárammal. Fényárammérés
30
Szem a fénysűrűséget érzékeli
Fénytechnikai mennyiségek mérése Szem a fénysűrűséget érzékeli Fénysűrűség definíció szerint végtelenül kis felület által, végtelenül kis térszögben kisugárzott fényáramot jelent gyakorlatban véges nagyságú felület, véges térszögben kibocsátott fényét mérjük Lencsés fénysűrűségmérő elvi vázlata α dA β Ω L = E / Ω ; A fénysűrűség a megvilágítás térszög szerinti sűrűsége E = dΦ / dA ; A megvilágítás az adott felületre eső fényáram A tárgy képét a d átmérőjű lencse vetíti a fotodetektorra, melynek működő felületét D átmérőjű diafragma határolja. Fénysűrűségmérés
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.