Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet

Az előadások a következő témára: "Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet"— Előadás másolata:

1 Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet
Brit uralom Indiában Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet

2 Európai jelenlét Indiában
XVI. sz. eleje: portugálok Goában és Diun 1600. XII. 31.: megalakul a brit Kelet India Társaság 1602: megalakul a holland Kelet India Társaság 1664: megalakul a francia társaság

3 A brit Kelet India Társaság
1612: KIT raktárház Szúratban 1618: Sir Thomas Roe egyezménye 1640: Fort St. George (Madrasz) 1690: Fort William (Kalkutta)

4 A Marátha Királyság 1674-1818 Felemelkedés Sivadzsí (1630-1680) alatt
„Szvarádzsja” Folytonos harc a mughalok ellen Legnagyobb kiterjedés 1760 körül Három háború az angolok ellen

5 Európai ellentétek Indiában
: osztrák örökösödési háború Francia megszállás Madrasban 1748: Pondicherry angol ostroma Aix-de-la-Chapelle: békeszerződés : hétéves háború 1760: francia vereség 1763: béke, de Pondicherry francia marad

6 A KIT Bengálban 1757: Plassey: Clive döntő győzelme a naváb felett
1765: császári adomány: Bengál, Bihár és Orissza adószedési joga : Warren Hastings, az első főkormányzó 1773: Regulating Act 1784: Pitt „India Act”-je: Board of Control

7 KIT 1786-1812 1786-1793: Charles Cornwallis főkormányzó
Kereskedelmi és politikai ág 1794: földbirtok rendezés Angol felsőbíróság : John Shore : Richard Wellesley „segélyszerződések” Anglia a legerősebb hatalom Indiában 1805: Cornwallis; : Lord Minto

8 Brit-India 1812-1835 1812-1823: Lord Hastings főkormányzó
1813: a KIT új chartája: megfosztják indiai kereskedelmi monopóliumától Infrastruktúra fejlesztés Délen más birtokviszonyok: rájotvari rendszer 1823: Közoktatási Bizottság : William Bentinck főkormányzó Angol a felsőbíróságokon, tilos a szati,… 1833: megvonják a KIT kereskedési jogát

9 Brit-India 1835-1848 1835: Macaulay oktatásügyi jegyzőkönyve
Macaulay kezdeményezi a közjog kodifikációját, a büntető törvénykönyv tervezetét Újabb területek: Májszúr, Szind, Pandzsáb Kettős kormányzat: „szabályozott” közigazgatás és egyszerűbb változata Collectorok

10 Brit-India 1848-1857 1848-1856: Dalhousie főkormányzó
Út és vasútépítés Annexiós módszerek: örökös nélkül meghalt uralkodó és tartós rossz kormányzás esetén A mughal főhatalom (paramountcy) örökösei az angolok Közvetett kormányzási módszer 1853: Indian Civil Service

11 Brit-India 1857-1899 1857-1858: a „szipoj” lázadás
1858: India brit koronagyarmat, létrejön az Indiaügyi Minisztérium, főkormányzóból alkirály 1877: Viktória India császárnője Megalakulnak az első egyetemek Orientalista irányzat: a fehér ember felsőbbrendű, India alkalmatlan a változásra 1885: megalakul az Indiai Nemzeti Kongresszus Reform mozgalmak: Rám Móhan Rój Brahmó Szamádzs Aligarh College, Árja Samádzs

12 Brit India 1899-1918 1899-1905: Curzon alkirály
Bengál kettéosztása Nemzeti mozgalom, szvadésí 1906: megalakul a Muzulmán Liga 1909: Indian Councils Act 1911: Bengál újra egységes, Delhi a főváros

13 Függetlenségi mozgalom 1919-1927
1914: M.K. Gandhi ( ) hazatér Ahimszá Szvarádzs Szatjágraha 1920: a Kongresszus tömegpárt : az első nagy együtt nem működési mozgalom 1923: létrejön a Szvarádzs Párt 1927: Simon bizottság

14 Függetlenségi mozgalom 1928-1935
1928: a Kongresszus követeli a domíniumi státuszt 1929: Lahór: cél a púrna szvarádzs 1930: Mohammed Iqbal Pakisztán javaslata 1930. III.: só menet, kerekasztal Londonban 1931: Gandhi-Irwin egyezmény 1931: a westminsteri statútum 1932: kommunális döntés

15 India 1935-1945 1935: az India kormányzásáról szóló törvény
1939: India hadviselő fél II. világháború: 2 millió indiai a frontokon 1940: Jinnah ( ) Pakisztán terve 1942: Cripps misszió 1945: simlai konferencia

16 India 1945-1946 1946. II.: Kabinet misszió: Pethick-Lawrence bizottság
Választások Ideiglenes kormány Nehru vezetésével 1946.VIII.24.: megalakul az ideiglenes kormány 1946. XII.: alkotmányozó nemzetgyűlés

17 India 1947 1947: Lord Mountbatten alkirály terve: India felosztása
1947. augusztus 15.: létrejön a két domínium, India és Pakisztán