Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Az előadások a következő témára: "Európai alkotmány- és integrációtörténet 2"— Előadás másolata:

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2
X. Autokrata és totális államok Európában 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk o.] 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [Tk o.] 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [Tk o.] 28. A nemzetiszocialista német állam [Tk o.] Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. Dolf Sternberger – Bernhard Vogel: Die Wahl der Parlamente und anderer Staatsorgane, Vol. I/1. Berlin: Walter de Gruyter, (Olaszországhoz)

2 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között

3 1. Spanyolország (1) a) Előzmények:
parlamentáris hagyományok a 19. században (1812. és évi alkotmányok) konzervatív és liberális pártok egymást tervszerűen váltó „rotációja”

4 1. Spanyolország (2) b) Primo de Rivera diktatúrája (1923- 1930)
tábornok, az évi alkotmányt félretéve autokratikus kormányzást folytat katonák a kormányban Hazafias Unió nevű saját pártot alapít (viszonylag ideológiamentes, inkább pragmatikus) feloszlatja a parlamentet, az ellenzéki vezetőket letartóztatja, cenzúra 1930-ban azonban a szükséges támogatás miatt lemondásra kényszerül 1931-ben a választásokon a republikánusok győznek (XIII. Alfonz király elmenekül) Miguel Primo de Rivera Forrás:

5 1. Spanyolország (3) c) Az 1931. évi spanyol alkotmány: köztársaság
általános választójog, nincs nemesség, szekularizáció egykamarás Cortes szűk jogkörű köztársasági elnök parlamentnek felelős kormány megnövelt provinciai autonómia (pl. Katalónia, Baszkföld) hosszú alapjogi katalógus politikai instabilitás, belső konfliktusok

6 1. Spanyolország (4) d) Az 1936-os választások és a népfrontkormány
jobboldali Nemzeti blokk és a baloldali Népfront állnak egymással szemben a Népfront kis többséggel győz, de még ugyanabban az évben puccs dönti meg a kormányt a korábbi vezérkari főnök, Francisco Franco átveszi a hatalmat Francisco Franco Forrás:

7 1. Spanyolország (5) e) A polgárháború és Franco diktatúrája
a puccs után az ún. spanyol „Nemzetvédelmi Tanács” (Junta de Defensa Nacional) kinevezi Franco tábornokot „államfővé”, s a nemzeti hadsereg főparancsnokává (1936) a puccsot nem támogató városokkal vívott polgárháború 1939-ben fejeződik be (ca spanyol áldozat) Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta a hadsereg, az egyház és a monarchia konzervativizmusát vegyíti fasiszta elemekkel (pl. egypártiság, vezérkultusz) az ország elszigetelődik; az 1950-es években kezd fellendülni a turizmus, majd a gazdaság Franco halála (1975) után János Károly király állítja vissza a parlamenti demokráciát

8 2. Portugália (1) a) Előzmények:
: királyság, perszonálunió Spanyolországgal : Napóleon bábállama (a királyi család Brazíliában rendezkedik be; Brazília 1822-ben függetlenedik) 1910-ben forradalom űzi el a királyt, okt. 5.: a köztársaság kikiáltása: demokratikus alkotmány, kétkamarás parlament, korlátozott VH de instabil a kormányzás

9 2. Portugália (2) b) 1926: puccs és diktatúra:
Comes da Costa tábornok hajt végre puccsot, s tekintélyelvű kormányzatot vezet be 1932-től António Salazar (pénzügyi szakember) miniszterelnök konszolidálja a gazdaságot (1968-ig ő a „miniszterelnök”) 1933-ban új, korporatista alkotmányt ad (az „új állam” – „Estado Novo” kiépítésének kezdete) António Salazar Forrás:

10 2. Portugália (3) c) Az „Estado Novo”:
egységes, korporatív köztársaság egyetlen párt létezik, a Salazar vezette Nemzeti Unió lefokozott parlament Korporációk Kamarája (olasz mintára): ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, hadsereg, egyház stb. dolgozóinak és munkaadóinak „képviselete” (nem független) a miniszterelnök (Salazar) csak az államfőnek felelős a II. vh. után engedélyezi az ellenzéki Demokratikus Egységmozgalom működését, de leváltani nem tudják jó kapcsolatokat épít ki a nagyhatalmakkal (de a szovjet diktatúrával nem) a 60-as években háborúk a gyarmatok megtartásáért (a 70-es években végül függetlenednek) 1968-ban baleseti agysérülése miatt lemondatja az államfő 1974: vértelen forradalom teremti meg a demokráciát, 1986: EU tagság

11 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei

12 1. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után
1917-ben több terület kikerül az orosz fennhatóság alól (Finnország, balti államok, Besszarábia, lengyel területek jó része) polgárháborús állapotok a bolsevik hatalomátvétel után két hatalmi centrum: Ideiglenes Kormány + Pétervári Szovjet (munkástanács) végül az utóbbi (bolsevik irányzat) kerekedik felül, s októberében összeül a Szovjetek (II.) Összoroszországi Kongresszusa létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát (kormány), megválasztják a népbiztosokat: elnökük Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségügy: Sztálin 1918 elején új, ideiglenes alkotmányt hirdetnek (a korábban összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést feloszlatják, mert a bolsevikok kisebbségben voltak benne)

13 2. Az évi alkotmány (1) a) „Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság” az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus fogadja el Államforma: nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége: szovjethatalom (osztályuralom) „Deklaráció” a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól, de ezek csak a dolgozó tömegekre vonatkoznak, ki vannak zárva: azok „a személyek és csoportok, akik és amelyek a szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat” e társadalmi osztályokat (a nem munkával szerzett jövedelemből élőket, egyházi személyeket) kizárja a választójogból is

14 2. Az 1918. évi alkotmány (2) „kvázi föderáció”: b) Legfőbb hatalom:
az egyes önálló szovjetköztársaságokkal (ukrán, azerbajdzsán, grúz, hivari, buharai, távol-keleti szovj. közt.) csak katonai-politikai szövetséget hoznak létre b) Legfőbb hatalom: a helyi munkás-, paraszt-, és katonatanácsok és azok területi szervei a szovjetek összoroszországi kongresszusa a területi szervekbe delegálják a tagokat (visszahívhatók) évente kétszer össze kell hívni valójában a kongresszus egy 200 tagú „Központi Végrehajtó Bizottságot” (KVB) választ – „kisparlament”: „törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv”

15 Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov)
2. Az évi alkotmány (3) c) VH: Népbiztosok Tanácsa (elnöke Lenin): széles körű rendeletalkotási jog 18 népbiztosság („minisztériumok”) felelős az összoroszországi szovjetnek ill. a KVB-nek d) Jelentős centralizáció: a területi és helyi szovjetek a központi hatalmi szervek döntéseit kötelesek végrehajtani e) Államosítás: az új szovjethatalom kisajátítja a földeket, ipari üzemeket, bankokat „hadikommunizmus” Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov) Forrás:

16 3. A bolsevik típusú diktatúra általános sajátosságai
széles körű terror: pl. az új alkotmány elfogadása után kivégzik II. Miklós cárt és családját politikai rendőrség: Cseka (Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, VCSK), minden kontroll nélkül működő nyomozó, vád-, ítélkező és végrehajtó szerv összefonódó párt és állam: az 1920-as évek elején a többi pártot felszámolják a kommunista párt a teljes politikai élet ellenőrzője vezérkultusz: Lenin, később Sztálin

17 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (1)
a) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió): Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kaukázuson túli köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) föderációja utóbb mások is csatlakoznak Lenin halála után új alkotmányt fogadnak el b) Az évi alkotmány: alapjogi katalógus nincs elvileg föderatív (tagköztársaságok saját kormánnyal, de egységes szovjet állampolgárság) valójában centralizált „népek önrendelkezési joga” – valójában lehetetlen a szövetség szintjén intéztetik: külügy, hadüzenet-békekötés, kül- és belkereskedelem, szövetségi népgazdasági tervezés, fegyveres erők, pénz- és hitelrendszer, állampolgárság a gyakorlatban a szövetség gyakran beavatkozik a tagköztársasági kompetenciákba

18 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (2)
TH: szovjetek országos kongresszusa hatalmát a kétkamarás Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolja Szövetségi Tanács: a tagköztársaságok kongresszus által választott képviselői Nemzetiségi Tanács: részben a köztársaságok, részben az ún. autonóm területek képviselői De ez is ülésszakonként működik, azok között: elnökség (21 fő) gyakorolja a hatalmat

19 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (3)
VH: Népbiztosok Tanácsa széles rendeletalkotási hatalom BH: 11 tagú szövetségi LB a KVB mellett, attól igazából nem elválasztva működik tagjai közt a Cseka utódszervezete is képviseltetve van külön fejezetben: Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (politikai bűncselekmények üldözője)

20 5. A sztálini diktatúra kiépítése
1927: erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban (a NEP „új gazdasági politika” - által adott lehetőségeket megvonják, ötéves tervek) Sztálin 1922-től pártfőtitkár, a hatalom a pártbürokrácia kezében lehetséges riválisait eltávolítja (1928-tól koncepciós perek) 1929-re kiépült korlátlan egyeduralom: NKVD: a fő erőszakszervezet, „tisztogat” a központi, területi és helyi pártvezetésben is, a 30-as években az egész társadalomban munkatáborok (Javítómunka-táborok Főigazgatósága: GULAG) Személyi kultusz, marxizmus-leninizmus mint hivatalos ideológia Cél: az osztály nélküli társadalom elérése a munkásosztály élcsapata, a kommunista párt által

21 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (1)
A VII. Szovjetkongresszuson fogadják el Sztálin elvtárs kezdeményezésére a) Hivatalos indoka: a szocializmus, mint a kommunizmus felé vezető út első szakasza kiépítésének befejeződése valójában inkább ideológiai- politikai nyilatkozat, az évi alkotmányhoz képest kevés államszervezeti változtatás Fő elve: a hatalom egysége Joszif Visszarinovics Sztálin Forrás:

22 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (2)
TH: Legfelsőbb Szovjet (kétkamarás, formális hatalommal bír) valójában a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége gyakorolja a hatalmat (törvényerejű rendeletek) valódi népképviselet nincs (bár deklarálják az egyenlő választójogot) képviselőt jelölni csak a kommunista pártszervezetek jogosultak a küldöttek visszahívhatók

23 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (3)
VH: Népbiztosok Tanácsa BH: a bírákat a szovjetek választják Alapjogi katalógus + kötelességek: főleg szociális és kulturális jogok, klasszikus szabadságjogok alig a politikai szabadságjogokat is csak a dolgozók érdekeinek megfelelően, a szocialista rend megerősítése céljából lehet gyakorolni „Aki a szocialista rend megingását akarja, az a nép ellensége.” (Terror.) Állampártiság, totális diktatúra.

24 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam

25 1. Előzmények A 19. században létrejött az olasz egység, alkotmánya pedig az 1848-as piemonti alkotmány lett: alkotmányos monarchia általános férfi választójog (1912) diffúz pártrendszer: sok kis párt, változó formációk (a legszervezettebb a szocialistáké) Benito Mussolini: politikai pályáját a baloldalon kezdi, majd 1919-ben megalapítja saját fasiszta mozgalmát, 1921-ben pedig a Nemzeti Fasiszta Pártot, minél kevésbé tudták a kormányok stabilan irányítani az országot, annál többen hittek a radikális mozgalomnak

26 2. Fasiszta hatalomátvétel (1)
1922-ben – félkatonai milíciák római bevonulásával való fenyegetés hatása alatt – III. Viktor Emmánuel király kormányalakításra kéri fel Mussolinit (a parlamentben pártja csak 7%-kal rendelkezett) Mussolini ezután koalíciós kormányt alakít (14-ből 4 miniszter fasiszta párti) A király által adott rendkívüli felhatalmazás birtokában rövidesen hozzákezd az alkotmányos rend átalakításához Benito Mussolini Forrás:

27 2. Fasiszta hatalomátvétel (2)
a) Acerbo-törvény (1923): a választójogi törvény módosítása: a győztes párt a parlamenti helyek 2/3-át szerzi 1924: a fasiszta párt 2/3-os többséget szerez b) Az ellenzék kiiktatása: egy szocialista képviselő 1924-es meggyilkolása után az ellenzék a fasiszta milíciák betiltását követeli, majd kivonul a törvényhozásból Mussolini nem engedi őket vissza, s 1926-ban minden más pártot betilt

28 2. Fasiszta hatalomátvétel (3)
c) Állampártiság: az egyetlen fasiszta párt összefonódik az állammal az 1920-as évek végétől jogi felhatalmazást kap a képviselőjelöltek listájának összeállítására minden párttisztviselőt felülről neveznek ki, s állami tisztséget is betöltenek Mussolini mint Duce vezeti a pártot (vezérkultusz), s mind Capo del Governando a kormányt d) Propaganda: Mussolini gondosan festi meg és terjeszti magáról a paternalista, tévedhetetlen, szüntelenül népéért munkálkodó vezér alakját a sajtót, oktatást kontrollálják (1925-től fasiszta vezetésnek veti alá a sajtószerveket) tudatos tömegkommunikáció látványos rendezvények, projektek népszerűsítik a rendszert

29 2. Fasiszta hatalomátvétel (4)
e) A parlamentáris kormányzás megszüntetése: 1925: alkotmánymódosítás: a kormány csak a királynak tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem 1926: Mussolini felhatalmazást kap a rendeleti kormányzásra; ezután átalakítja a parlamentet

30 3. A korporatív állam kiépítése (1)
1928-as választójogi törvény: a képviselőjelölteket a munkaadók és a munkavállalók konföderációi által összeállított listákról a párt vezető szerve, a Fasiszta Nagytanács választja ki ezt a 400 fős listát bocsátják a választók elé, akik a listáról igennel vagy nemmel szavazhatnak (kvázi utólagos jóváhagyás) ha a lista nem kap abszolút igen-többséget, akkor versengő listákat állítanak fel, s a relatív győztes a mandátumok ¾-ét kapja 1929-ben és 1934-ben a választáson már az első fordulóban elsöprő többséggel a támogatják a fasiszta listát 1928 december: a parlament jogait a Fasiszta Nagytanács kapja (a párt központi szerve) a kormányfő a központi pártvezetésnek felelős (amelyet ő maga ural)

31 3. A korporatív állam kiépítése (2)
1927-ben 22 korporációt hoznak létre a munkaadók és a munkavállalók tagjaiból cél: az osztályellentétek erőltetett megszüntetése a sztrájkot megtiltják, a munkavállalói érdekképviselet fasiszta funkcionáriusokból áll össze (alávetik az állami- ill. pártkontrollnak) a korporációk csúcsszerve a „Korporációk Nemzeti Tanácsa”, 500 fasiszta taggal tagjait 1930-tól Mussolini javaslatára a király nevezi ki dekrétummal 1939-től a felsőházat a Korporációk Nemzeti Tanácsa és a Fasiszta Nagytanács (pártvezetés) együttesen adják: megtörténik a párt és az állam összefonódása Vagyis: bizonyos társadalmi érdekek kiemelése és meghatározóvá tétele másokkal szemben a törvényhozás már nem az állampolgárok akaratának kifejezője, hanem a fasiszta párt által fontosnak tartott érdekek közvetítője

32 4. A korporativizmus ideológiája
kiindulópont: a modern társadalmak legfontosabb konfliktusait a tőke és a munka közti ellentétek okozták ezért a régi politikai szerveződések helyett funkcionális, ágazati gazdasági és hivatásrendi megközelítést kell alkalmazni az állami életben ez a harmadik út a szocializmussal és a kapitalizmussal szemben erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba: kontrollált magántulajdon

33 5. A Lateráni Szerződés és a konkordátum
a „római kérdés” megoldása: Olaszország elismeri a pápát a Vatikán uralkodójának (szuverén állam: Vatikánváros) kártalanítást és államkölcsönt fizet neki az egyesítés idején történt kisajátítások fejében az egyház pedig elfogadja a veszteségeket, s elismeri az Olasz Királyságot a Savoya-ház uralma alatt, Rómát pedig az állam fővárosaként Konkordátum (a szerződés része): elismeri az egyházi házasság érvényességét bevezeti a középfokú hitoktatást biztosítja a katolikusok egyesülési jogát egységesen szabályozza a püspöki székek betöltését (az olasz püspököket a pápa az állam jóváhagyása után nevezi ki)

34 6. Bukás 1943: a háborús vereségek hatására Pietro Badoglio tábornok alakít kormányt, majd fegyverszünetet kér Mussolini Észak-Olaszországban létrehozza a Szálói Köztársaságot (náci bábállam), de ez a szövetséges csapatok előrenyomulásának következtében 1945-ben megszűnik

35 28. A nemzetiszocialista német állam

36 1. Hitler hatalomra jutása
1930-ban az NSDAP 18,3%-ot szerzett a választáson és a második legerősebb párt lett a Reichstagban (107 hely) 1932-ben Paul von Hindenburg ellenjelöltjeként fel is lép Hitler az elnökválasztáson, de alulmarad 1932-ben újabb parlamenti választásokat tartanak (Franz von Papen kinevezett kormányfő kéri), de ezen a választáson az NSDAP lesz a befutó (230 hely) A középpárti kormány lehetetlen (náci és kommunista többség) Még ugyanabban az évben feloszlatják a Reichstagot, az NSDAP az újabb választáson 196 helyet szerez Hindenburg először Kurt von Schleicher tábornokot kéri fel kancellárnak, aki azt ígéri, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal és Gregor Strasser „disszidens” náci táborával de a koalíciót nem sikerül összehozni, s ekkor Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak, Franz von Papent pedig alkancellárnak a parlamentben nincs náci többség, a kormánynak 4 náci tagja van az 1933-as Reichstag-tűz után Hitler kivételes rendelkezéseket hoz, kommunista és szociáldemokrata képviselőket börtönöznek be 1933 márciusában a választáson az NSDAP 44%-ot szerez, a Német Nemzeti Párttal (DNVP) együtt többsége van

37 2. Kivételes jogrend (1) A) „A nép és az állam védelméről” szóló szükségrendelet, február (a Reichstag-tűz után, elnöki rendelet): felfüggeszti az alkotmány egyéni és polgári szabadságjogokat garantáló fejezeteit felhatalmazza a birodalmi kormányt, hogy szükség esetén vegye át a hatalmat a szövetségi tagállamokban Adolf Hitler Forrás:

38 2. Kivételes jogrend (2) B) Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz): a katolikus Centrum Párt támogatásával megvolt a szükséges kétharmados többség, tartalma: lényegében a birodalmi kormányra bízza a törvényalkotás, alkotmánymódosítás, költségvetés-elfogadás és nemzetközi szerződéskötés jogkörét egyesítették a TH és VH ágakat: a kormány által hozott törvényeket nem az államfő, hanem a kancellár hitelesítette és hirdette ki

39 2. Kivételes jogrend (3) Háromfajta jogforrás:
birodalmi törvény (Reichsgesetz) (kancellár + kormány alkotja, ritkán a Reichstaggal együtt) vezéri rendelet (Führerverordnung) (kancellár hozza) vezéri utasítás (Erlaß des Führers) (kancellár hozza) A felhatalmazás 4 évre szól, de többször is meghosszabbítják A Reichstag évente csak néhány napot ülésezett, s ilyenkor csak egyszer tárgyalja meg a javaslatot, módosító indítványt sem tehet Formailag alkotmányos hatalomátvétel (a parlamentből levezethető koncentrált hatalom), de tartalmilag nem alkotmányos hatalomgyakorlás (pl. a hatalmi ágak elválasztása nem érvényesül).

40 3. A hatalomkoncentráció további lépései (1)
önkormányzati testületek feloszlatása ( március 31.) választásokat nem írnak ki, hanem a parlamenti mandátumarányok szerint osztják ki újra a helyi testületek mandátumait a szövetségi államszervezet megszüntetése ( április 7.) Poroszország kivételével feloszlatják a tagállamok parlamentjeit, az elnök a kancellár által javasolt helytartókat nevez ki (csak a kancellárnak vannak alávetve), helyi felhatalmazási törvények pártok feloszlatása (1933. július 14.) 1933 végén külön törvény születik a párt és az állam egységéről (párhuzamos ill. egybefonódó szervezet)

41 3. A hatalomkoncentráció további lépései (2)
az elnöki és kormányfői tisztség egyesítése (1934 augusztus) Hitler így – Hindenburg halála után – „vezér és birodalmi kancellár” agresszív „nácifikálás” minden intézmény élére párthű személyeket ültetnek Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztérium Goebbels felügyeletet gyakorol a sajtó felett a kulturális élet szektorait hét kamara ellenőrzi csak nemzetiszocialista érzelmű művészek, tudósok folytathatnak nyílt művészeti, tudományos tevékenységet

42 3. A hatalomkoncentráció további lépései (3)
centralizált közigazgatás politikai felügyelet alatt politikai bíráskodás Népbíróság: a rendes bíróságok sem a közigazgatás törvényes működését nem kontrollálják, sem a büntető ügyekben nem működnek ügydöntő hatóságként állami terror Gestapo (politikai rendőrség): döntéseit bíróság sem vizsgálhatja felül zsidó származásúak elnyomása az 1935-ös nürnbergi törvények nyomán kiszorítják őket a közszolgálatból, sajtóból, értelmiségi állásokból, megtiltják az árja németek és a zsidók közti házasságot, megvonják tőlük a bírósági védelmet, megfosztják őket öröklési joguktól