A Szénhidrogén Kutatás Menedzsmentje

Az előadások a következő témára: "A Szénhidrogén Kutatás Menedzsmentje"— Előadás másolata:

1 A Szénhidrogén Kutatás Menedzsmentje
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Ásványtani-Földtani Intézet Szilágyi Imre, Geológus-Közgazdász V. ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS Készletszámítás (Az ásványvagyon gazdasági értékelése)

2 Gazdaságossági értékelést kell végeznünk
ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás 2 Itt hagytuk abba: kitermelhető ásványvagyon mennyiség valószínűségi kategorizálása P ; p Qr P90 LE P50 BE P10 HE Mennyit ér az ásványvagyon? Annyit, amennyi profitot a vállalat kitermel belőle A jövőben… A tulajdonos számára… Gazdaságossági értékelést kell végeznünk A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

3 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok
3 Miért hozunk áldozatot, miért fektetünk be? Áldozat, élvezet, hasznosság: a jelenben (most) hozzuk az áldozatot áldozatunk eredményét a jövőben fogjuk élvezni az élvezet és az áldozat különbsége a hasznosság az áldozat biztos, az élvezet esetleges  a hasznosság is esetleges Gazdasági értékelésekben: az áldozat befektetés az élvezet bevétel a hasznosság profit a befektetés, a bevétel és a profit pénz az esetlegesség kockázatosság a profit kockázatos Az ásványvagyon gazdasági értékelése: befektetés: mezőfejlesztés bevétel: a termelvény értékesítése a profit az ásványvagyon értéke az ásványvagyon értéke kockázatos várható érték… A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

4 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok
4 Megtérülés és kockázatosság Befektetés és megtérülése a tulajdonosok pénzt adnak a vállalat (vállalkozás) működtetésére: eszközök vásárlására, bérlésére és üzemeltetésére munkavállalók fizetésére és munkával kapcsolatos költségeik fedezésére alvállalkozók kifizetésére a tulajdonosokat befektetésükért cserébe profit illeti meg Befektetések kockázatossága a véletlen szerencse/balszerencse műve, hogy mennyi lesz a ráfordítás a bevétel következésképp a profit is mérvadók a várható értékek A befektetések vizsgálata: a tulajdonos szemszögéből – ő fektet be, ő költ, övé a haszon/veszteség mekkora lesz a befektetés hozama és milyen kockázat mellett? választás befektetési lehetőségek között: amelyiknek nagyobb a várható profitja… a második legjobb befektetés haszna (amiről lemondunk) valójában költség… A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

5 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok
5 Kockázatos pénzáramok Éves várható bevételek és ráfordítások egyenlegei: éves pénzáramok – cash-flow 1 2 3 4 5 6 7 8 n E(F0) E(F1) E(F2) E(F3) E(F4) E(F5) E(F6) E(F7) E(F8) E(Fn) Kockázatmentes befektetés nem költök most, „elhalasztom” az „élvezetet” ezért „fájdalomdíj” jár  kamat n E(F0) E(Fn) Kockázatos befektetés akár rajta is veszthetek díja  kockázati prémium Kockázatos hozam = kamat + kockázati prémium A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

6 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok
6 Kockázatos befektetések értéke Kockázatos hozam – E(r) minél később realizálhatjuk, annál nagyobbra számítunk az évek számával hatványozottan nő („kamatos kamat”) Az „n”-dik évben várt pénzáram értéke: E(Fn) = F0 × [1 + E(r)]n Fogadjuk el: létezik „iparági” E(r)  upstream E(r) = a mezőfejlesztési projektek elvárt hozama = a projektekből álló portfolió várható hozama az iparági E(r)-ek a jövőre vetítve állandónak tekinthetők minél nagyobb a várható hozam [E(r)], annál nagyobb a kockázat a befektetők egy bizonyos kockázatot „szeretnek” egy projektbe történő befektetés „alternatívája” a hasonló kockázatú portfolió A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

7 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok
7 Befektetések értéke, pénzáramok Vegyünk egy upstream-befektetőt, aki 2 lehetőség közül választ: befektet egy konkrét mezőfejlesztési projektbe (megveszi egy ilyen vállalkozás részvényeit) befektet a világ összes mezőfejlesztési projektjébe (részvény-portfoliót vesz) Melyik éri meg jobban? A konkrét mezőfejlesztési projekt (várható) pénzáramai: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 E(Vpr) = Σ E(Fn) n=0 A részvényportfolió-tartás (várható) pénzáramai: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 E(Vpf) = F0 × [1 + E(r)]16 A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

8 …akkor a mezőfejlesztési projektet választjuk!
ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok 8 Projektek értéke, tőkeköltség Melyik éri meg jobban? amelyiknek nagyobb a várható értéke ha… > …akkor a mezőfejlesztési projektet választjuk! Ebben az esetben a tőkepiaci befektetés, a portfolió várható hozama költség - elveszítjük, azáltal, hogy a konkrét mezőfejlesztési projektbe fektetünk E(Vpr) = Σ E(Fn) n=0 16 E(Vpf) = F0 × [1 + E(r)]16 Tőke alternatíva költség, tőkeköltség: ralt A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

9 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Üzleti gazdaságtani alapok
9 Projektek értéke, nettó jelenérték Mennyit ér a projekt? az éves pénzáramokat elosztjuk az adott időszakra vetített tőkeköltséggel diszkontált cash-flow (DCF) a diszkontált cash-flow összegzett értéke = nettó jelenérték (Net Present Value, NPV) NPV = = Σ E(F1) E(F2) E(F3) E(Fn) E(Fi) E(F0) … 1+ ralt (1+ ralt) (1+ ralt) (1+ ralt)n (1+ ralt)i az NPV a konkrét mezőfejlesztési projekt „értéke” ha NPV > 0  érdemes beszállni a projektbe ha NPV = 0  mindegy ha NPV < 0  inkább ne szálljunk be A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

10 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
10 Értékszámítás Ásványvagyon érték = A mezőfejlesztési projekt NPV-je NPV(P90); NPV(LE) NPV(P50); NPV(BE) NPV(P10); NPV(HE) ha NPV > 0  az ásványvagyon „gazdaságosan” (várható profit mellett) termelhető ki NPV = váható bevételek és várható ráfordítások különbségeinek jelenértéke Bevételek: a kitermelt nyersanyag értékesítéséből eredő árbevétel Ráfodítások CAPEX OPEX Tőkeköltség A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

11 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
11 Értékszámítás - Bevételek Bevételek = Kitermelt mennyiség  Kútfejen elszámolt egységár (wellhead price) Kitermelt mennyiség =  Évenként kitermelt mennyiség (termelési sor) Évenként kitermelt mennyiség =  Termelő kutak  Kúthozamok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Q(P10) ≈ QrHE Évek Q(P90) ≈ QrLE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Q(P50) ≈ QrBE Évek A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

12 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
12 Értékszámítás - Bevételek Bevételek = Kitermelt mennyiség  Kútfejen elszámolt egységár (wellhead price) Wellhead price becslés: hogyan alakul a nyersanyagár a jövőben? múltbéli tapasztalatokból kiindulva, jövőre vonatkozó piaci előrejelzések figyelembe vételével állami szabályozások lehetnek Flat, Előző év átlaga Regressziós Nyersanyag ár Flat, Előző 10 év átlaga Csökkenő Egyedi Évek Értékelés időpontja A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

13 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
13 Értékszámítás - Bevételek Bevételek = Kitermelt mennyiség  Kútfejen elszámolt egységár (wellhead price) Wellhead price becslés: hogyan alakul a nyersanyagár a jövőben? véletlenszerű alakulás  normális eloszlás: várható érték - szórás Nyersanyag ár Flat, Előző 10 év átlaga Évek Értékelés időpontja A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

14 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
14 Értékszámítás - Bevételek Bevételek = Kitermelt mennyiség  Kútfejen elszámolt egységár (wellhead price) Bevételek előrejelzése: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Bevételek (P90) ≈ QrLE Évek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek Bevételek (P50) ≈ QrBE Bevételek (P10) ≈ QrHE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

15 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
15 Értékszámítás - Ráfordítások A mezőfejlesztéshez és a termeléshez kapcsolódnak CAPEX (Capital Expenditures) Beruházások tőkebefektetései: Termelő kutak fúrása és kiképzése Felszíni technológiák (gyűjtőállomás, vezetékek) kiépítése Termelés közbeni karbantartások OPEX (Operational Expenditures) Üzemeltetési költségek Állami elvonások Alvállalkozói díjak Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Díjak, járadékok A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

16 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
16 Értékszámítás - Ráfordítások Ráfordítások előrejelzése: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek Ráfordítások (P90) ≈ QrLE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek Ráfordítások (P50) ≈ QrBE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek Ráfordítások (P10) ≈ QrHE A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

17 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
17 Értékszámítás – Cash-flow Cash-flow (Éves bevételek – Éves Ráfordítások) előrejelzése: E(F)i (P90) ≈ QrLE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek E(F)i (P50) ≈ QrBE E(F)i (P10) ≈ QrHE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

18 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
18 Értékszámítás – Nettó jelenérték Tőkeköltséggel diszkontált cash-flow: NPV az upstream részvénypiaci portfolió várható kockázatos hozama ralt a diszkontráta az „n”-edik évben: (1+ralt)n n E(F)i (P90) NPV (P90) =  i= (1+ralt)i 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek n E(F)i (P50) NPV (P50) =  i= (1+ralt)i 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek n E(F)i (P10) NPV (P10) =  i= (1+ralt)i A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

19 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletszámítás
19 Készlet és kontingens vagyon kategóriák 1P 1C 1P (P1): Bizonyított készlet P90;LE gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt része 1C: Minimális kontingens vagyon P90;LE gazdaságtalanul termelhetőnek ítélt része P90; LE 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Évek P50; BE 2P 2C P10; HE 3P 3C 2P: Bizonyított+valószínű készlet P50;BE gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt része P2=2P-1P Valószínű készlet 2C: Közepes kontingens vagyon P50;BE gazdaságtalanul termelhetőnek ítélt része 3P: Bizonyított+valószínű+lehetséges készlet P10;HE gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt része P3=3P-2P Lehetséges készlet 3C: Maximális kontingens vagyon P10;HE gazdaságtalanul termelhetőnek ítélt része A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013

20 ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKELÉS – Készletminősítés
20 Készletek minősítése A gazdaságosság szükséges, de nem elégséges feltétel. Még kell: termelésbe állítási szándék (tőkeerő) értékesítési szerződés, „biztos” piac stabil gazdasági környezet A vállalatok évente összesítik és kategorizálják a készleteiket a készletek értéke (NPV-je) a jövőbeni várható profit a profitvárakozás befolyásolja a vállalat részvényesi értékét a kategóriákba (1P, 2P, 3P) sorolás jelzi a befektetők számára a kockázatosságot A befektetők védelmében tőzsdei ajánlások (szabályozás) tőzsdék által akkreditált auditorok tőzsdei ajánlásoknak megfeleltetett vállalati szabályozás, belső auditok Állami vagyonösszesítés vs. vállalati készletminősítés eltérő módszerek és „szubjektív” megítélések következmény: Államilag nyilvántartott készlet ≠ Vállalatok auditált készleteinek országos összesítése A szénhidrogén kutatás menedzsmentje. Szilágyi Imre, ME MFK Ásványtani-Földtani Tanszék, 2013