A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyerekeknél

Az előadások a következő témára: "A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyerekeknél"— Előadás másolata:

1 A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyerekeknél
A jelnyelvi és a hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézet Kozma Krisztina ELTE-BTK

2 A jelnyelv elsajátításának vizsgált típusai
Siket szülő siket gyermeke Magyar jelnyelvi input Legkönnyebben elsajátítható nyelv Kiépül egy biztos nyelvi rendszer Siket szülő halló gyermeke A magyar jelnyelv jelelt változata vagy egy kevert változat használata

3 A jelnyelv elsajátításának vizsgált típusai
Halló szülő siket gyermeke Otthon hangzó nyelvi kommunikáció vagy kontaktkód használata Későbbi nyelvi fejlődés Halló szülő halló gyermeke A magyar jelnyelv jelelt változata vagy egy kevert változat használata

4 A kezdeti kommunikáció sajátosságai
Gagyogás „Manuális gagyogás” Korai spontán gesztusok kb. 9 hónapos korig Kezdeti szimbolikus kommunikáció első jelnyelvi jelek 6–11 hónapos korban Magyarázat: Motoros kontroll kialakulása Piaget szenzomotoros szakasza Korai szótári fejlődés gyorsasága 18 hónapos korra 50 jel használata

5 A kutatás célja Mikor jelennek meg az első jelek, illetve hogyan bővül a gyermekek jelkincse? Milyen szerkezetűek a kezdeti jelek? Az első jelek összetevői milyen jellemzőkkel bírnak?

6 Az adatközlők és a vizsgálat módszere
2 siket (L1 és L2) és 2 halló (L3 és F) gyermek 10–12 hónapos koruktól, 16–18 hónapos korukig tartó megfigyelés Szülői megfigyelések és feljegyzések Személyes találkozások Jelek részletes vizsgálata (kézforma, mozgás, orientáció, jelkivitelezési hely)

7 Elsajátított jelek száma Szabályos és szabálytalan jelek aránya
Elemzés Figyelem felhívása Szemkontaktus keresése 1 éves kortól Első jelek megjelenése (9–10 hónapos korban) Gyermek Elsajátított jelek száma Hány hónapos korra? Szabályos és szabálytalan jelek aránya L1 42 18 24:18 L2 56 25:31 L3 26 16 13:13 F 49 18:31

8 Példa ESZIK (felnőtt – gyermek)

9 Mimika használata 24 hónapos korig érzelemkifejezés
Jelek száma Tárgyjel Tevékenységjel Tulajdonságjel Egyéb L1 42 26 13 1 2 L2 56 44 9 L3 20 4 - F 49 28 15 Tárgy- (pl. EGÉR, KUTYA, AUTÓ, MADÁR) és tevékenységjel (pl. ALSZIK, ESZIK, PISIL, DOLGOZIK) elkülönülése Mimika használata 24 hónapos korig érzelemkifejezés Egy- és kétkezes jelek aránya: 24:11, 35:21, 19:7, 25:22

10 Kézformák elsajátítása
G V B C S B+ A-t 5) 5 C-1-2 A B/ O/ O-1-2/ C/ B-4

11 Kézformák elsajátítása
Kéz egészének és a hüvelykujj mozgatása Ökölben tartás és mutatóujj kinyújtása Ujjak egyszerre kinyújtva Ujjak függetlenedése

12 Mozgás fejlődése Testtel párhuzamos fel-le mozgás Oldalirányú mozgás
Kezdeti tévesztések mikromozgásokat érintenek (pl. ESIK, VIRÁG, KÉREM) Motoros kontroll először a vállak és a könyök felett alakul ki. Hiányzó ismétlődő mozgások (pl. HELIKOPTER) Hiányzó szimmetrikus mozgások (pl. OLVAS) Nagyobb ívű mozgások (pl. AUTÓ, ZSIRÁF)

13 Orientáció és jelkivitelezési hely fejlődése

14 Jelek kapcsolása 1;6–1;11 éves korban jelenik meg.
Tárgy- és tevékenységjel összetételek L1: APA DOLGOZIK (1;6) F: MADÁR ESZIK (1;3), utána keverve a hangzó nyelvvel, pl. VIRÁG nem ESZIK pipi L2 1;6 éves korától

15 Következtetés 9–10 hónaposan az első jelek
Átlagosan 43 jel 18 hónapos korra Kezdeti jeleknél a kéz- és ujjak tartása lazább Szerkezetük szerint többnyire egykezesek Környezetben látható jelenségekhez kötődnek A kézfej tartása biztosabb A jelek megjelenésének helye pontosan követi a felnőtt jelnyelvi jeleket

16 BABA

17 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Az illusztrációkat Vincze Tamás készítette.