Személyiségpszichológia

Az előadások a következő témára: "Személyiségpszichológia"— Előadás másolata:

1 Személyiségpszichológia
Azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását Pszichofizikai rendszer: Biológiai és pszichológiai működések egysége. Dinamikus szerveződés: Alakulásának folyamatában változás, de önmagával való azonosság (állandóság) is. -erők és ellenerők aktuális egyensúlya Rendszer: Egymással kölcsönhatásban lévő elemek (gondolkodás, affektivitás, stb.) Viselkedés, gondolkodás: Az individuum magatartása, alkalmazkodása a környezethez (alakítja a környezetet és (vagy önmagát)

2 Biológiai személyiségelméletek E. Kretschmer (1925)
Kretschmer pszichiátriai betegeknél vizsgálta a testalkat, a személyiség és az elmebetegségre való hajlam összefüggését. Alkat Személyiségtípus Megbetegedés (karakter) Leptosom Skizotim Schizofrenia Atletikus Viszkózus Epilepszia Piknikus Ciklotim Ciklikus (mániás-depressziós pszichózis)

3 SCHIZOTÍM: (Schiller, Hölderlin, Platón, Kant, Spinoza, Babits, Károlyi Mihály, Madách)
Hiperesztéziás Ideges, ingerlékeny, befelé élő, idealista, zárt, autonóm, autisztikus, bizalmatlan Középréteg hűvösen energikus, módszeresen konzekvens, nyugodt, arisztokratikus, merev, rendszerező absztrakt, filozofikus gondolkozás Anasztetikus hideg, hűvös, hóbortos, különc, lelkileg eltompult, kóborló

4 CIKLOTÍM: (Luther, Mikszáth, Moliere, Mozart,
Neumann János) Hipoman vidám, mozgékony Sinton típus gyakorlati realista, kényelmes, kedélyes, nyitott Nehézkes szomorú, mogorva, rosszkedvű, pesszimista

5 VISZKÓZUS: Explosiv episodikus, hirtelen, váratlan, gyanakvó, paranoid beállítódás Kiegyensúlyozott praktikus, aprólékos, részletekhez tapadó gondolkodás, szempontváltás nehézkessége Flegmatikus nehézkes, lassú, kiszámítható, következetes színtelen emóciók

6

7

8

9 Strukturális modell I. Felettesén (superego, überich)
erkölcsi, szociális normákat tartalmazza (identifikáció, introjectio)utolsóként fejlődik ki (oedipális korban) „a társadalom kollektív lelkiismeretének individualizált reflexiója„ perfekcionista célok 2 alrendszer: a/ lelkiismeret b/ Én-ideál Én (Ego, Ich) Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik „realitáselv" vezérli, a személyiség operatív része Érvényesíteni akarja az Id vágyait, összhangban a Superegoval és a Külső realitással Szekunder folyamat - kognitív perceptuális készség (Különbség a psychében és külvilágban lévő dolgok között, szükségletkésleltetés)

10 Strukturális modell II.
Ösztönén (Id, Es) a születéskor jelenlévő jellemzőket tartalmazza (ösztönök) irracionálisán működik Közvetlen kielégülésre törekszik „Örömelv" vezérli a testi és pszichikus működésben felhasználható energiák gyűjtőhelye 2 mechanizmust alkalmaz: a/ reflex tevékenység (köhögés stb.) b/ primer folyamat: (gondolkodás prelogikus, infantilis formája) feszültségcsökkentés belső képzettel nincs különbség a reális és szubjektív tárgy között

11

12 ÜTKÖZÉS: Az ösztön-én törekvései valamint a Superego által képviselt értékrend/ vagy a külső realitás között. Szorongás (szignalizációs értékű az Ego számára) Elfojtás (elsődleges énvédö-mechanizmus) Másodlagos énvédő-mechanizmusok (ha az elfojtás elégtelen) Néhány fontosabb énvédő-mechanizmus: (Anna Freud !) Elfojtás: a tudattalanba szorul a kellemetlen élmény Projectio (kivetítés) Eltolás Reakcióképzés Regresszió Racionalizáció Szublimáció (egyetlen norm.)

13

14 Énvédő mechanizmusok /S. Freud, Anna Freud, etc./
A szorongás enyhítésére, a konfliktus kontrollálására irányuló nem tudatos pszichés folyamatok, funkciók, a személyiség pszichés védekező mechanizmusai, egységének megőrzése érdekében. Megküzdő - coping - mechanizmusok A konfliktus adekvát, reális, célszerű megoldása a REALÍTÁSELV érvényre jutásával. Fokozott energiabefektetés, eszközök, megoldásmódok újragondolása, cél átfogalmazása, szituáció és szociá­lis helyzet újraértelmezése.

15 Fontosabb énvédő mechanizmusok
Elfojtás /Represszió/ Az összes többi énvédő mechanizmus prekurzora. Elviselhetetlen ideák vagy impulzusok akarattalan száműzése, a tudattalanba. Akaratlagosan nem idézhetők fel, de rejtett formában ismét felbukkanhatnak. Célirányos el­felejtés, vagy soha tudatossá nem vált tartalmak. Megkülönböztetendő a SZUPRESSZIÓ-tól = tudatos erőfeszítés az elfelejtésre.

16 Fontosabb énvédő mechanizmusok
Racionalizáció: A szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkal helyettesítődik. Projekció: A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat a tudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli. Reakcióképzés: A nem kívánatos késztetés vagy frusztrált törekvés az eredeti késztetéssel ellentétes törekvés, magatartás megvalósítása nyomja el. Áttolás: A konfliktus feszültsége az eredeti helyett egy másik objektre (személyre) irányul.

17 Fontosabb énvédő mechanizmusok
Regresszió A fejlődés már túlhaladott szintjére, viselkedésformájára, funkcionálására történő visszalépés. Intellektualizácio A konfliktus okozta szorongás intellektuális absztrakciók, magyarázat, megoldás keresésében enyhül (vallástanulmányok, pszichologizálás). Improduktív fantázia A konfliktus feszültsége a valóság helyett a fantáziában oldódik fel, a frusztrált késztetések a fantáziában elégülnek ki (vágyteljesítő fantázia).

18 Fontosabb énvédő mechanizmusok
Tagadás: Az id-ből eredő szorongásnak történő aktív ellentmondás a tudat szintjén (pl. életet fenyegető betegség tagadása). (Túl)kompenzáció: Egy területen elszenvedett hátrány vagy frusztráció önértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával. Identifikáció: Tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel. Szublimáció: A konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyinileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás).

19

20 Libidófejlődés Libidó: Freud szexuális energiát értett alatta, később általános értelemben vett örömszerzésre törekvő ösztön-energiaként fogta fel. A libidó mennyiség minden embernél születés­ kor adott. (Kvantum teória) A libidó sajátos fejlődési fázisokon megy keresztül. A fejlődés a szexuális identitás kialakulásáért felelős, a fejlődés jellege pedig alapvető személyiségvonásokért felelős. Primer nárcizmus: születéskor az összlibido az Ego-n fixált, később egyre nagyobb része válik tárgy-libidóvá (mindig marad nárcisztikus libidó - önértékelés !) Secunder nárcizmus: (tárgyvesztés pl.) libidovisszavonás

21 Libidófejlődés Fejlődési fázisok: I. Orális szakasz (0 - 1 évesig)
- oral passzív (6 hóig) - dependencia (passzív, dependens, optimista, éretlen) - oral agresszív (6 hótól) -realitás elv csírái (vitatkozó, hosztilis, pesszimista, agresszív, cinikus)

22 Libidófejlődés II. Anális szakasz (2 - (3) 4 év)
-   eliminatív - teljesítményelv kialakulásának kezdete (destruktív, ellenséges) -   retentív - agresszió csatornázása, önkontroll, önuralom eredete, id a szülők kívánalma (kényszeres, pedáns, zsugori, tisztaság mánia)

23 Libidófejlődés III. Fallikus szakasz (3 (4) - 6 év )
- protofallikus - mutogat, felfedez (férfiasságában /nőiességében/ gátolt) - deuterofallikus - két nem közötti különbség felismerése (férfiasságában sikeres, nőies, flörtöl) (fixáció: ödipusz komplexus -kasztrációs szorongás; elektra komplexus -pénisz irigység) IV. Látencia szakasz (pubertásig) iskola, a sport a hangsúlyos (szublimáció) V. Serdülőkor

24

25 Pszichoanalízis S. Freud (1856-1939)
1885. Paris P. Charcot klinikája: Hisztéria Hipnózis „Anna O." - Hipnózis: érzelmileg hangsúlyozott emlékek felidézése, amelyek éber állapotban nem tudatosíthatók - „Beszélgető kúra" hipnózis nélkül is előhívható, korábban nem tudatosított emlékek Standard pszichoanalízis: - heti 4-5 alkalommal 2 órás ülés 2-3 éven keresztül (maximum 5 év) - „Dívány" regressziós helyzet - Cél: traumatizálo élmények felidézése, újraélése, átdolgozása MEGÉRTÉS

26

27 Indulatátvitel: gyermekkorban más személyekkel szemben megélt indulatok felidéződése és rávetítése a terapeutára pozitív: csodálat nagyrabecsülés szeretet negatív: kétkedés düh gyűlölet Gyakran gyermekes vagy primitív módon felszínre hoz rejtett és elnyomott érzéseket és konfliktusokat. Indulatáttételes neurosis Ellenállás Terápiás szövetség Absztinencia szabály

28 Eszköze: - szabad asszociációk - „szabadon lebegő figyelem" (Mindent kimondani, minimalizálni a tudatos kontrollt) - „Álomfejtés" (Királyi út) - manifeszt tartalom - latens tartalom - szimbólumok - áttolás - sűrítés

29

30 He dreamed of an open window. "A vagina," said his psychiatrist
He dreamed of an open window. "A vagina," said his psychiatrist. "Your divorce," said his mistress. "Suicide," said an ominous voice within him. "It means you should close the window or you'll catch cold," said his mother. His wife said nothing. He dared not tell her such a dangerous dream. --Felix Pollak

31 Az analitikus folyamat szakaszai
Az analitikus helyzet bevezetése és megszilárdítása Az indulat-áttételes neurosis megjelenése és analizálása, átdolgozása Sikeres termináció, elválások az analitikus helyzettől Interpretáció: a páciens élményeinek, érzéseinek tudattalan eredetét, forrásait, okait tudatossá teszi

32

33 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete Erik H. Erikson
Pszichoszociális modell a személyiség nyolc szakaszos fejlődési folyamata ego-pszichológiai irányzat Pszichoszociális az intrapszichés és szociális tényezők és folyamatok egymással szoros kapcsolatban értelmezhetők, egymásra kölcsönösen hatást gyakorolnak

34 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete Erik H. Erikson
Fejlődési szakaszok (fejlődési fázisok) a személyiségfejlődés a születéstől a halálig folyamatos, egymásra épülő fázisokban zajló folyamat a pszichoszociális személyiségfejlődés élethosszig tartó folyamat A fejlődés folyamán a személyiségnek az adott életkorra, interperszonális viszonyokra, tevékenységekre, szükségletekre stb. jellemző vonásai állnak előtérben

35 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
Én-identitás személyiség jellegzetességeit az egyes szakaszokban identitásnak nevezzük, az identitások hierarchikus sorrendben követik egymást. A személyiség integritásának folyamatossága a múlt-jelen-jövőben. Az énkép belső konzisztenciája

36 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
Fejlődési krízis pszichoszociális krízis, normatív krízis, identitás krízis A fejlődés alapfeltétele a fejlődés során létrejött konfliktusok megoldása, melyeket fejlődési krízis előz meg. Két fázis (két identitás) közötti váltás krízisállapoton keresztül történik. A krízisállapot megoldásának eredménye a következő fázisra jellemző identitás kialakulása lesz. Az életszakaszok új helyzetei, az új feladatok új identitást kívánnak meg. A krízis kimenetele a személyiség integrációja szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen („jó" vagy rossz") lehet. (Identikus Én vagy az identitás zavarai.) fejlődési krízis a személyiség integrációs folyamata.

37 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
A pszichoszociális fejlődés szakaszai Erikson Freud pszichoszexuális fejlődési modelljének fázisából indult ki: orális, anális, fallikus-ödipális, látencia, genitális A fejlődés nyolc szakasza és a fejlődési krízisek megoldásai 1. Orális-szenzoros szakasz (0-2. év) Ősbizalom versus Bizalmatlanság Pszichofiziológiai-pszichológiai szimbiózis az anyával. Meg kell tapasztalnia a világban, hogy a segítség, törődés és szeretet elérhető. A családba születve megváltoztatja annak életét is. Az anyai törődés minősége közvetíti számára az első tapasztalatokat. Kedvező kimenetel: bizalom és optimizmus

38 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
2. Muszkuláris-anális szakasz ( év) Autonómia versus Szégyen és kétely A toilet-training folyamatában a szabályozás (visszatartás -engedés) megtanulása, az akarat kifejlődése, vetélkedés a saját és szülői akarat között. Találkozás a szabályokkal, elvárásokkal, renddel, fegyelemmel. Szociális nyomás, saját döntés. Kedvező kimenetel: önkontroll és megfelelésérzés

39 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
3. Lokomotoros-genitális szakasz (3-5. év) Kezdeményezés versus Bűntudat Ébredő szexuális érdeklődés, szülői szabályozás. A lelkiismeret fejlődése. A szándék és a cél megjelenése a tér, idő és fantázia felfedezésével. A játék szerepe. Identifikáció a nemi és szociális szerepekkel, az ideálok prototípusai. Kedvező kimenetel: tervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének képessége

40 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
4. Látencia szakasza ( év) Szorgalom versus Csökkentértékűség Teljesítmény a tanulásban, a családon kívül; megerősítés a képességekben, visszajelzések szerepe. A kompetencia kialakulása. Szorgalom, önértékelés. Kedvező kimenetel: kompetencia intellektuális, szociális, fizikai képességekben

41 A pszichoszocialis személyiségfejlődés elmélete
5. Pubertás és adoleszcencia (10-es évek) Én-identitás versus Szerepdiffúzió Változások a testi fejlődésben. A gyermekkori életmód feladása. A későbbi szociális szerepek különböző aspektusainak kezdeti elemei. Ahogy önmagát látja és ahogy őt látja a társadalom: kongruencia vagy annak hiánya. Milyen vagyok én, milyennek látnak? Felnőtt - gyerek létmód: befogadás a felnőttek közé. Barátságok, ideálok. Férfi - nő: a nemi identitás megerősítése. Pályaválasztás.Saját személyes története és lehetőségei, szerepek választása. Én-identitás krízis kedvezőtlen megoldásai: Korai zárás: az elvárásoknak és nem a személyes szükségleteknek megfelelő szerepválasztás. Identitás diffúzió: az énkép elemei ellentmondásosak, integrálatlanok maradnak. Kedvező kimenetel: Saját magáról, mint egyedi személyről alkotott egységes kép.

42 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
6. Fiatal felnőttkor (korai 20-as évek) Intimitás versus Izoláció Szociális és genitális érettség. Intimitásra való képesség. Szexuális és személyes identitás: képesség a másik nemmel valódi intim kapcsolat kialakítására. A határok kontrollja. Kölcsönösség a szexualitásban és az orgazmusban. Elfogad szerelem. (Freud: szeretni és dolgozni.) Kedvező kimenetel: szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség

43 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
7. Felnőttkor (50-es évekig) Alkotókészség versus Stagnálás Szerelem és intimitás: utódok nemzése. Törődés a következő nemzedékkel. Alkotás a munkában. Személyes biztonság. Kedvező kimenetel: törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval

44 A pszichoszociális személyiségfejlődés elmélete
8. Érett kor (50-es évektől) Én-integritás versus Kétségbeesés Aktív készülés az öregségre. Szembesülés az élet eljövendő lezárásával, a halállal. Visszatekintés az életpályára, mérlegkészítés. Visszavonulás a munkától, szeretett személyek elvesztése. Az egyéni létforma vállalása. Kedvező kimenetel: a beteljesülés és az élettel való megelégedettség érzése; hajlandóság a halállal való szembenézésre

45

46 Carl Gustav Jung (1875-1961.) Szimbólumok
Szó-asszociációs teszt „Analitikus pszichológia" vagy „Komplex pszichológia„ Tudattalan jelentősége Szimbólumok Személyes tudattalan az egyén által átélt, de kihullott, kitaszított tartalmak (elfojtás!) Kollektív tudattalan („objektív psyché") az emberi faj ősi tapasztalatainak sűrítményei - archetipusok

47

48

49

50 A jungi karakterológia
Extraversio Tipikus beállítottság, mely az érdeklődésnek külső tárgyra való összpontosításával tűnik ki. Introversio Olyan tipikus beállítottság, mely az érdeklődést a lélek belső folyamataira koncentrálja 4 alapvető pszichikus funkció 1.  Érzékelés 2.  Érzés 3.  Gondolkodás 4.  Intuíció

51

52

53 Selbst (Mély-Én) Persona Személyiségcentrum Központi archetípus
Felöleli a tudatos és tudattalan pszichét is Egészében kognitíve nem integrált szerkezet A személyiségfejlődés a Selbst progresszív önállósodása. {Az „árnyék" és „anima/animus" „elrendezése", integrálása után!) Ez a folyamat az individuáció. Persona „homlokzat" Szerepszemélyiség híd az én-tudat és az objektív külvilág között

54 Anima - Animus A női jelleg megszemélyesítése a férfi tudattalanjában és a férfi jellegé a nő tudattalanjában. „Pszichikus Kétneműség„ A személyes és a kollektív tudattalan elemeit tartalmazza. Funkció: kapcsolat az individuális tudat és a kollektív tudattalan között. 4 fejlődési állomás!

55

56

57 Árnyék (Schatten) Olyan személyes és kollektív pszichikus diszpozíciók helye, melyeket nem élünk meg, mivel összeegyeztethetetlenek a tudatosan választott életformával Mindezek a tartalmak viszonylag autonóm részszemélyiséggé szerveződnek a tudattalanban. Cél: integrálás Nem csupán negatív, de pozitív tartalma is lehet!

58

59

60