Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Az előadások a következő témára: "Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar"— Előadás másolata:

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Használható nyelvtudás a munkaerő-piacon /oktatói és tanulási feltételek/ Témavezető: Készítette: Dr. Vehrer Adél Khouiled Ildikó egyetemi docens emberi erőforrás tanácsadó MA levelező tagozat Győr 2011

2 „Annak, aki nem beszél idegen nyelveket, gondolkodása sem lehet hibák nélkül való, hacsak nem lángelme az illető” Victor Hugo, francia regényíró és költő ( ) Az idegen nyelveken történő kommunikáció mindenkit arra bátorít, hogy nyitottabb legyen más emberek, azok kultúrája és gondolkodása iránt.

3 Témaválasztás és indoklás:
Munkám tárgya: Konkrét problémára vonatkozzon. Aktuális és időszerű legyen. Eredmény: Hasznos és hasznosítható!

4 Probléma felvetése: Évről-évre tapasztalható hallgatói passzivitás és fásultság erősödése. Oktatói vélemény: a nyelvtanulási tudatosság nem az elvárható szinten van. Milyen tényezők befolyásolják a nyelvtanulást? Célorientáltak –e a hallgatók? Magas azon hallgatók száma akik nem kapják kézbe diplomájukat nyelvvizsga hiányában.

5 Kutatás módszere: Dolgozatomban empirikus kutatás keretében kérdőíves módszert alkalmazva vettem fel az adatokat. Az alapsokaságot a Turizmus –vendéglátás szakos hallgatók adták. {550(kb.) főből 137 kitöltött kérdőívvel 24%-os merítés} 10 zárt- és 7 nyitott kérdéssel. A nyitott kérdéseket kategóriákba foglalva dolgoztam fel.

6 Eredmények: Nyelvismeret: 137 vizsgált hallgató, átlagosan 2 nyelvet ismernek, tanultak. Nyelvvizsgával 71%-uk rendelkezik. Követelmény két középfokú nyelvvizsga: 35,4% 85%-uk 8-9 éves korban már tanult idegen nyelvet. 74%-uk első idegen nyelv a német 51%-ban az iskola határozta meg a nyelvet. 81%-uk külső segítség, (61% magántanár)

7 NYELVISMERET 2,17 35,4% 71% Válaszadók: 137 Fő Nyelv
137 Fő Nyelv Nyelvi szint Összesen Nyelvvizsga kezdő alap közép felső B2 C1 angol 14 33 64 6 117 41 4 45 német 13 37 74 5 129 50 olasz 9 19 1 spanyol 8 orosz 3 francia 2 46 95 145 11 297 88 97 Nyelvismeret / fő: 2,17 Kimeneti követelm: 35,4% Nyelvvizsga % 71%

8 Hipotézis 1: 1.Igaz-e a feltételezésem, hogy a vizsgált hallgatók esetében a tanult első idegen (feltehetően német) nyelv esetén jóval magasabb a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, mint általában a második tanult idegen nyelv (az angol) esetében.

9 Hipotézis 1 igazolása Számszerileg igazolt 36%-os magasabb német nyelvű nyelvvizsgaarány mint az angol nyelv esetében a 33-%, azonban a tanulásra fordított idő a német nyelv esetében megközelítőleg 10 év, míg az angol nyelv esetében mindössze 4 év.

10 Hipotézis 2… …és igazolása:
A második hipotézisem szerint azok a hallgatók akik a nekik tetsző idegen nyelveket tanulhatták, sikeresebbek a nyelvtanulásuk során, ezért hamarabb jutnak el a középfokú nyelvvizsgáig, illetve rendelkeznek is azzal. …és igazolása: Az állításom igaznak bizonyul, hiszen 48%-os saját nyelvválasztás a 36%-os (első nyelv) nyelvvizsga arány jónak mondható. A szabad nyelvválasztás valószínűleg pozitívan befolyásolja a nyelvtanulás sikerességét!

11 Hipotézis 3… …és igazolása:
3.Úgy gondolom, hallgatóink nyelvtanulási célja nem lehet kizárólag a „kézbekapott diploma” reménye. …és igazolása: A hallgatók 55%-a külföldi munkavállalást tűzte ki célul magának a diploma megszerzése után, tehát nyelvtanulásukat többségnél nemzetközi munkaerő-piacion való elhelyezkedés mozgatja. 49%-uk állítja azt hogy csak megfelelő tapasztalat birtokában lépné ezt meg.

12 Eredmények: 80%-uk tudatosan meghatározott céllal tanulja az adott idegen nyelvet. Elsődleges cél 55%-ban a külföldi munkavállalás. 49%-uk állítja azt hogy csak megfelelő tapasztalat birtokában lépné ezt meg. 48%-uk volt már állásinterjún. Ebből 12%-uknál idegen nyelven történt az interjú.(komplex kommunikációs képességet figyelték) 58%-uk változtatna nyelvtanulási stratégiáján. 65%-ban éreznek konkrét munkaerő-piaci nyomást nyelvtudás tekintetében. Nyelvi fontossági sorrend a hallgatóink tükrében

13

14

15

16

17

18 Következtetések -javaslatok:
A közoktatásból kikerülő diákok idegen nyelvi szintje nem megfelelő. Nincs arányban a nyelvtanulásra fordított évek számával. A felsőoktatásba bekerülő hallgatók idegen nyelvtanulása nem merülhet ki csupán a nyelvvizsgára felkészítésben. A szaknak megfelelően néhány szakmai tárgy idegen nyelven történő oktatását érdemes kidolgozni . Ezáltal a hallgatók nyelvtanulásuk gátló tényezőjének nevezett túlzott leterheltségüket, egy racionalizált, komplexebb képzéssel kompenzálható.

19 Következtetések- javaslatok:
Figyelembe kell venni a hallgatói igényeket, szükségleteket. Az oktatónak törekednie kell a tanulóval a jó partneri viszony megteremtésére. Érdemes lenne a felsőoktatásban az idegen nyelvek esetében az értékelés formáját is átgondolni. A különböző szintű nyelvi kurzusok 1-5-ig skálán történő osztályzása helyett a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott szinteknek megfelelő kompetenciák mérése egy reális képet adna a hallgatók számára.

20 Következtetések -javaslatok:
A gazdaság megtorpanása, a piac beszűkülése  felkészülés a fellendülés időszakára. A felsőoktatási intézménynek hidat kell képeznie a hallgatói igények és a munkaerő-piac elvárásainak összehangolásával . A híd stabilitása és népszerűségének fenntarthatósága így biztosítható. A hídon való átkelés biztosítsa a megfelelő kompetenciák, képességek és az aktuális tudás megszerzésének lehetőségét minden egyes átkelőnek.

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!